2010.12.26. 04:58
Adóváltozások január 1-től: családi kedvezmény, új szja-kulcs, cafetéria
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2011 évi módosításának fő célja a magánszemélyek adóterhelésének csökkentése, az adózás jelentős egyszerűsítése és a családok támogatása, már az első gyermek vállalásától.
Az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága érdeklődésünkre először is a személyi jövedelemadó törvény egyik változására, nevezetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó jövedelem esetében az adó mértéke egyes kivételektől eltekintve egységesen 16 százalék lesz. Ettől eltérően 19 százalékos adó terheli az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának, 500 millió forintot meghaladó részét. Ugyanakkor 10 százalékos az adója a tartós befektetésből származó jövedelemnek, ha a lekötést három év után szakítják meg.
Az egyéni vállalkozói kivétre is 16 százalékos adómértékkel kell az adót megállapítani.
Az összevont adóalap megállapítása során továbbra is számolni kell az adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttó), amely változatlanul a jövedelem 27 százaléka.
Az adóalap kiegészítés összege 2012-ben azonban már a felére csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik.
A bérjövedelemmel rendelkezők ezután is jogosultak adójóváírásra. Ennek mértéke, az adóévben megszerzett bér és arra vonatkoztatva megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 ezer 100 forint (éves szinten összesen 145 ezer 200 forint). Az így megállapított összeg teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Amennyiben az összes jövedelem ezt az összeget meghaladja, az adójóváírás csökkenő mértékben vehető figyelembe egészen 3 millió 960 ezer forint jövedelemhatárig. Efelett adójóváírás már nem vehető igénybe.
Az egykulcsos adó bevezetése mellett a törvényváltozás másik legfontosabb eleme a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok megváltozása. A családi kedvezményt az összevont adóalapból (tehát a bruttósított jövedelemből) lehet érvényesíteni, azaz már nem adókedvezményként kell elszámolni.
Az önálló, a nem önálló tevékenységből származó, illetve az egyéb jövedelem adóalap-kiegészítéssel növelt összegéből lehet levonni a kedvezményt, és a különbözet után kell megfizetni a 16 százalék adót. A kedvezmény már egy gyermek esetében is érvényesíthető és megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is.
A kedvezmény összege egy, illetve két eltartott esetén havonta 62 ezer 500 forint, három, illetve minden további eltartott esetén 206 ezer 250 forint kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként.
A kedvezmény igénybevétele során kedvezményezett eltartottnak az a gyermek minősül, akire nézve családi pótlékot folyósítanak, jogosultsági hónapnak pedig azt a hónapot kell tekinteni, amelyre vonatkoztatva a családi pótlékot juttatják.
A kedvezményt elsősorban a családi pótlékra jogosult személy veheti igénybe, de a közös háztartásban élő házastársával, élettársával azt megoszthatja, ha a saját jövedelméből nem tudja teljes egészében érvényesíteni. A megosztást már az adóelőleg megállapítása során is lehet alkalmazni, de az éves adóbevallásban is lehetőség van rá.
Az élettársak közötti megosztás csak abban az esetben lehetséges, ha az élettársak egyike sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát.
Megszűnik 2011-től az adóterhet nem viselő járandóság adójogi kategóriája. Az ide tartozó jövedelmek (például a nyugdíj, a gyes, munkáltatói lakáscélú támogatás, stb.) döntő többségében adómentessé válnak. Egyedüli kivétel a hallgatói munkadíj, amely munkaviszonyból származó jövedelemként fog adózni 2011-től.
A természetbeni juttatás, mint adózási fogalom 2011-től szintén megszűnik. Az egyes jellemzően nem pénzbeli juttatásokat a törvény egyfelől a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatásoknak, másfelől pedig a béren kívüli juttatásoknak nevezi.
Mindkettő juttatási forma esetén a személyi jövedelemadót a kifizetőnek kell megfizetni a juttatás értékének 1,19-szerese után.
Lényeges változás, hogy a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatás után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a béren kívüli juttatásokat azonban a személyi jövedelemadón kívül egyéb közteher nem terheli.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások körébe jellemzően a korábban természetbeni juttatásként adózó jövedelmek tartoznak, így többek között a csoportos biztosítások díja, a reprezentáció, üzleti ajándék, a cégtelefon magáncélú használata után keletkező jövedelem.
A béren kívüli juttatások körébe tartozik például az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér értékéig), az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége (a minimálbér két és félszereséig), a helyi utazási bérlet, az étkeztetés (havi 18 ezer forintot meg nem haladóan), az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig).
A béren kívüli juttatások 2010. évi szabályaihoz képest a kedvezményezett kör kiegészül a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalható támogatással, valamint a havi - legfeljebb 5000 forintig adható (korábban adómentes) - internethasználat térítésével. Étkezési utalványok esetében a jogszabály már nem különbözteti meg a meleg és hideg utalványokat, mindkettő adható kedvezményesen.
