Al Pacino 70 éves

Alfredo James Pacino Harlemben letelepedett szicíliai bevándorlók családjában született. Kiskorától kihasznált minden szereplési lehetőséget, ezért keserítette el, amikor 17 évesen eltanácsolták a művészeti főiskoláról. A következő tíz évben szó szerint nyomorgott, volt jegyszedő, portás, küldönc, újságkihordó, s off-off Broadway produkciókban edződött, mígnem 1966-ban felvették Lee Strasberg híres színészi stúdiójába. Élete és pályafutása egyenesbe került, három évvel később már Tony-díjat őrzött vitrinében.

1969-ben szerepelt először filmben, az áttörést az hozta meg, amikor Francis Ford Coppola 1972-ben szerződtette A Keresztapa című alkotásához. Pacinót rögtön Oscar-díjra jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriában, alakítását egyenesen Marlon Brandóéhoz hasonlították. A közönség az 1973-ban készült Serpico címszereplőjével azonosítja, a valós eseményeket feldolgozó filmben egy korrupció ellen küzdő rendőrt alakított. A Keresztapa második részében a család donjává "felemelkedő" Michael Corleonét, a Kánikulai délutánban homoszexuális bankrablót formált meg, e filmekért egymás után háromszor nominálták Oscar-díjra.
A hetvenes évek végén számos kommersz filmben vállalt szerepet, amelyek számára ugyan tisztes gázsit, egyébként bukást eredményeztek, az üdítő kivétel a Sebhelyes arcú volt. A nehéz időszakban a színházból merített erőt: ismét megkapta a Tony-díjat, a kritika áradozott III. Richárd alakításáról.
A régi Pacino 1989-ben a Szerelem tengere című thrillerrel "támadt fel", ezt követte a Keresztapa harmadik része, s felszabadultan komédiázott a Dick Tracy című gengszter-paródiában. Valóságos jutalomjátékot jelentett számára a vak ezredes szerepe az Egy asszony illata című filmben, amelyért végül megkapta a már régen kiérdemelt Oscar-díjat.

Emlékezetes alakítást nyújtott a Krumplirózsa, a Glengarry Glen Ross, a Carlito útja, Az ördög ügyvédje című filmekben, a Szemtől szemben című krimiben először játszott a másik nagy olasz-amerikai sztárral, Robert De Niróval. Az utóbbi évtizedben készítette A bennfentes, a Minden héten háború, a Beavatás című filmeket, s feltűnt az Ocean's trilógia harmadik részében. A hetvenhez közel is aktív, most forgatják vele a Lear királyt, egy filmet Salvador Dalí életéről, s a New York-i Central Parkban a nyáron A velencei kalmár címszerepét játssza majd ingyenes előadáson.

A nagy operarajongó hírében álló, szomorú szemű és rekedt hangú színész sokszor választott rosszul, hiszen egyebek közt a Csillagok háborúja, a Kramer kontra Kramer, az Apokalipszis most főszerepét is visszautasította. Varázsának kevés partnernője tudott ellenállni, hosszú kapcsolata volt Diane Keatonnal, gyermekei születtek Beverly D'Angelótól, de soha nem nősült meg.

Alakításaira a spontaneitás, az improvizáló képesség, az erős gesztikulálás és az érzelmi telítettség jellemző, kiváló komédiásként és gengszterként, volt már tiszta lelkű rendőr, de gyilkos, sőt az ördög maga is. Nyolcszor jelölték Oscar-díjra, amit egyszer kapott meg, de átvehette az "életmű Arany Glóbusznak" számító Cecil B. DeMille díjat, az Emmy-díjat is, így azon kevesek egyike, aki az Oscar-, a Tony- és az Emmy-díjnak is büszke birtokosa.