Ali, a török óvóbácsi

Törökországban a magyarokat keresztény törököknek tartják. Erről is beszélt Ali Camn Güzel, a Bécsben dolgozó óvóbácsi, aki kulturális rendezvények szervezésével is foglalkozik, így aztán ötödik éve segíti munkájával a kőszegi Ostromnapokat.

Némethy Mária

Ali úgy keveredett Kőszegre, hogy az Ostromnapok kitalálója, az önkormányzat részéről fő szervezője, Básthy Béla alpolgármester török kapcsolatot keresett a város részére. Budapesten nem talált, Bécsben igen. Az osztrák fővárosban élő Ali Camn Güzel azóta a mi törökünk Kőszegen. Neki köszönhetően 2007-ben még csak négy török művész lépett fel az augusztusi Ostromnapokon, az idén viszont már 48.
 
Alinak csütörtökön fotókiállítása nyílt Kőszegen. A megnyitó utáni beszélgetésünk során kiderült, nagyon összetett a személyisége. Kenyérkeresetként óvóbácsiként dolgozik Bécsben, de alapvetően művészember. Törökországban néprajzosnak és közgazdásznak tanult az egyetemen, ugyanakkor fest, fotózik, táncol és verseket is ír. Vezetője egy irodának Bécsben, amely művészeti programok szervezésével foglalkozik.

 
- Milyen élete van egy török embernek Európa nyugati felében?  - kérdeztem tőle.
 
- Attól függ, mikor érkezett oda. Ha a 70-es években, amikor Nyugat-Európa vendégmunkásoknak hívta a törököket, akkor jó életük volt. Sokan közülük már haza is tértek, mert eleve vendégnek mentek. A ’80-as években azért hagyták el honfitársaim Törökországot, mert puccs volt a hazánkban. Elsősorban muzsikusok, irodalmárok, más művészek menekültek el a katonai zaklatások miatt. Ők is jól érzik magukat Nyugaton. A ’90-es években tradícióikat nagyon őrző vidékiek vándoroltak ki, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy feleséget is később Törökországból hozzanak. Ők nem érzik jól magukat, házastársaik általában nem tudnak beilleszkedni a nyugati világba, sok a válás.

Ali a második csoportba tartozónak sorolja magát.

- Szeretem a hazámat, nem érzem menekültnek magamat, gyakran haza járok - szögezi le Ali, akinek ezt nem is szükséges bizonygatnia.

Fellibbenő török fátyol címmel megnyílt fotókiállítása az Írottkő Szálloda aulájában (augusztus 10-ig látható) törökországi témákat tár elénk. Ezek tükrözik, milyen érzékenyen figyel meg minden részletet otthon, milyen erősen kötődik nemzetéhez.
Ezért is firtatom, hogyan látja Törökország jövőjét? Bekerül-e az Európai Unióba?

Ali sejtelmesen elmosolyodik:

A '60-as évek óta  amikor még csak az alapító hat ország volt az EU-ban , téma ez a bekerülés, azóta tudhatók az ország felvételének kritériumai. Melyik fél az oka, hogy ez mindeddig nem sikerült? Vagy mindkettő, vagy egyik sem. Annyi bizonyos: Törökországnak nem kritériumokra van szüksége. Gazdasága ma erősebb, mint sok uniós tagországnak.

Befejezésként viccesre akarnám fordítani a szót, azt firtatom a 2007 óta a kőszegi Ostromnapok okán rendszeresen Magyarországra járó Alitól: eldöntötte-e már, rokon nép-e a magyar és a török?

Ali azonban komolyan válaszolja:
 
- Van rokonság. Nem csak a nyelvben, hanem egyébként is. Annak idején Közép-Ázsiában Attila testvére, Bleda (mi Budaként ismerjük) közös uralkodónk volt. Törökországban ma ezért is a magyarokat keresztény törököknek tartják István király óta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!