Aliza Bin-Noun: Izrael 1948-as létrejötte a huszadik század csodái közé tartozik

"Boldogok és elégedettek lehetünk azzal, amit a tudomány, a technológia, a gyógyszergyártás, a mezőgazdaság vagy a kultúra területén ez alatt a hatvankét év alatt elértünk. Ám egy területtel nem lehetünk elégedettek, ez pedig az, hogy nem értük el a békét minden szomszédunkkal a Közel-Keleten. A Palesztinával való kapcsolat nem csak Izraelen múlik" - mondta a nagykövet.
   
George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti megbízottjának közelmúltban megkezdett közvetett tárgyalásaira a nagykövet azzal a kijelentéssel reagált, hogy szeretné hinni, hogy "jövő ilyenkor, amikor Izrael Állam újra függetlenségének évfordulóját ünnepeli, már béke volna a Közel-Keleten".
   
Ám a valóság az, hogy jövőre még valószínűsíthetően nem tudunk tető alá hozni békeegyezményt szomszédjainkkal, de bízom abban, hogy előrehaladunk a palesztinokkal a béke irányába - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az egyeztetések miért nem közvetlen formában valósulnak meg, a nagykövet azt válaszolta, hogy most ez a legtöbb, amit elérhettek ezen a téren, de reméli, hogy később eljuthatnak a párbeszédhez.
   
Mint Aliza Bin-Noun fogalmazott, a béketárgyalás témái már az 1993-as oslói kezdeményezés óta napirenden vannak. Azt, hogy milyen konkrétumokban kellene megállapodni a most megkezdett tárgyalássorozat folyamán, a nagykövet úgy válaszolt: "Izrael számára a biztonsági kérdések rendkívül fontosak. Elsőként azonban ismét a kölcsönös bizalomnak kell helyreállnia".
   
"Épp ezen a héten hétfőn vált a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjává Izrael. A palesztinok azonban mindvégig a tagság ellen kampányoltak, és folytatták az utcai politizálást. Ilyen környezetben nagyon nehéz a bizalom légkörét megteremteni" - említette meg.
     
A nagykövet figyelmeztetett: a térség problémáit "szélesebb horizonton" kell figyelni: Irán támogatja a terrorizmust, nukleáris kapacitásait is növeli, az ország vezetője tagadja a holokausztot, durván megsérti az emberi jogokat, és "minden második nap" Izrael megsemmisítésére hív fel. Így nemcsak Izrael, hanem az egész térség stabilitását fenyegeti. Izrael álláspontja az atomsorompó-egyezmény tekintetében nagyon világos: az ország hosszú távon elkötelezett egy atommentes Közel-Kelet létrejöttében, amelyről azonban csak egy, az Izrael és a közel-keleti partnerek közötti, teljes béke létrejötte után lehet szó.
     
"Az iráni terrorizmus, ezen belül a Hezbollah, illetve a Hamasz mozgalma nagyon is kötődik ahhoz a tárgyalási folyamathoz, amelyet Izrael most lefolytat. Ha a Hamaszról beszélünk, egyúttal Iránról beszélünk. Ám most nem a Hamasszal, hanem a Palesztin Hatósággal, vagyis Mahmud Abbasszal, és a mérsékelt párttal, a Fatahhal tárgyalunk. Itt nem szabad elfelejtkezni a Gázai övezetről sem, amelyet a Hamasz ellenőriz" - jegyezte meg a nagykövet.
     
A kérdésre, hogy mit gondol a következő magyar kormány által beharangozott kettős állampolgársági tervezetről, hiszen az számos magyar gyökerű izraeli állampolgárt is érinthet, a nagykövet úgy válaszolt, az ügy egyelőre csupán tervezet szintjén létezik. "Hogy miként dönt a kormány a kérdésben, az Magyarország belügye" - jelentette ki.
      
Mint hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolat kiváló, Izrael továbbra is Magyarország legszorosabb értelemben vett barátja, s remélik, hogy ez a politikai irányvonal továbbra is megmarad. "A magyarok és az izraeliek sok közös értékkel rendelkeznek, és a zsidó közösségek fontos szerepet töltenek be a magyar társadalomban" - tette hozzá. "Ami most viszont különösképpen érdekli az izraeli közvéleményt, az a magyarországi antiszemitizmus. Az izraeliek aggódnak a szélsőjobb erősödése miatt - főként az Izraelben élő holokauszt-túlélők. Reméljük, hogy az új kormány megfelelően kezeli azt a kérdést, hogy egy szélsőjobb erő, a Jobbik bejutott a parlamentbe" - mondta.
      
"Azzal a párttal, amely ideológiájának része az antiszemitizmus, és amelyet az intolerancia vagy a rasszizmus mozgat, a társadalomnak kell dűlőre jutnia. Ez a kérdés nem zsidókról vagy Izraelről szól, hanem magáról a magyar társadalomról" - hívta fel a figyelmet a nagykövet.
     
A magyar-izraeli kapcsolatokról szólva Aliza Bin-Noun elmondta, hogy ami a Magyarországra érkező izraeli befektetéseket illeti, annak nagyságrendje az utóbbi években csökkent, ám ez a jelenség egész Európára igaz. Rámutatott, hogy ugyanakkor országa gazdasága a nemzetközi hitelválság ellenére is "kellőképpen erős" maradt. Elmondta: elsősorban energetikai, informatikai területen képzelhető el együttműködés. "A múlt évben a két ország kutatás-fejlesztési megállapodást kötött, az együttműködésnek tehát rendkívül nagy tere van mindkét fél számára" - jelezte.
     
Aliza Bin-Noun, Izraeli Állam nagykövete a kilencvenes évek elején tanácsosként dolgozott a Fegyverzetellenőrzési Főosztályon, majd 1995-től 1999-ig tanácsos volt Izrael koppenhágai nagykövetségén. 2006-tól a Nemzetközi Ügyek Hivatala Politikai Kutatások Főosztályának vezetője. Izrael Állam magyarországi nagyköveti posztját 2007. október 3-tól tölti be.

Kuthi Áron (MTI) írása