Allergia: az urbanizáció hozta a betegség terjedését

Becslések szerint 400 millió ember allergiás ma a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük népbetegségnek. Magyarországon az allergiás betegek száma valószínűleg mára jóval túllépte a kétmilliót. Ma már alig akad olyan gyerek, aki ne lenne allergiás valamire.

Bajdó Bettina

A légúti allergia előfordulási gyakorisága az utóbbi 20-30 évben robbanásszerűen megnőtt. Ennek hátterében elsősorban a megváltozott környezeti hatások állnak. A növekedés oka az úgynevezett nyugati típusú életformával magyarázható: a védőoltások elterjedése, antibiotikumok alkalmazása, fokozott higiénés viszonyok, a lakáskörülmények megváltozása, az urbanizáció  nagymértékben hozzájárultak az allergiás betegségek elterjedéséhez. 

Dr. Prugberger Emil tüdőgyógyász szerint is az urbanizáció hatása miatt van világszerte ennyi allergiás. - Vannak az úgynevezett allergén anyagok, amelyek az immunrendszer túlzott reakcióját váltják ki - folytatta a tüdőgyógyász.  

Allergének például a pollenek, az állati szőrök, az atkák, a penészspórák, a különböző állatok mérgei, a mikroorganizmusok, az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vegyszerek, valamint a nehézfémek. Az allergia bármikor, bárkinél  kialakulhat, nincsen korhoz kötve. Különféle reakciókat válthat ki. 

Azok  az allergének, melyek levegő által terjednek gyulladást okozhatnak a légutakban és a szem szaruhártyájában. Kellemetlen tünetekkel járhat, ilyen a tüsszentés, az orrfolyás, a könnyezés, a szem irritációja. A lakosság 10-15 százaléka szenved a légúti megbetegedésektől, az asztmások aránya pedig öt százalék. A betegek  egy-két  százaléka súlyos eset. 

Sokkal kellemetlenebb, ha az allergén bekerül a tüdőbe, mivel ilyenkor asztmás tüneteket is jelentkezhetnek: nehézlégzés, köhögés, sípolás. A hörgőben gyulladást okozhat, görcsös állapot alakulhat ki, mely légszomjhoz vezethet. Ilyenkor a beszívott levegőt a beteg nem tudja kifújni. Ezt az állapotot feltétlenül kezelni kell. 

- Ha valaki bejön allergiás panaszokkal, akkor először is beszélgetünk a tüneteiről - mondja a tüdőgyógyász. - Majd egy bőrteszt segítségével megpróbáljuk kimutatni a betegséget. Ilyenkor az allergén kivonatát helyezzük a bőrre,  hogy az  érintkezhessen a szaruréteg alatti szövetekkel. Azt tudni kell, hogy a bőrreakció mértéke nem mindig függ össze az allergia mértékével. -

Dr. Prugberger Emil hozzáteszi, hogy nagyon sok beteg van világszerte, így jó üzletnek számít a gyógyítás. A kutatásoknak köszönhetően egyre több és egyre hatékonyabb szerek jelennek meg a piacon a betegség kezelésére. Vannak az úgynevezett lokális szerek, ilyenek a szteroidok, az inhalációs hörgőtágítók. Egy új, ám nagyon drága kezelési módszer az anti IgE terápia. Ez az utóbbi időszakban kifejlesztett injekciós kezelés. Az allergiás reakcióban résztvevő IgE-molekulákhoz ellenanyagokat kötnek, ami megakadályozza a folyamatban fontos szerepet játszó, tüneteket okozó anyagok felszabadulását a sejtekből. 

- Nagyon veszélyes lehet az ételallergia - emeli ki az orvos. Leggyakoribb a mogyoró, a paradicsom és az eperallergia. Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül többféle tünet jelentkezhet,  hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés. A bőrön is jelentkezhetnek allergiás reakciók, mint az ekcéma, a bőrpír. Nehéz védekezni az allergia ellen. A porallergiásoknál szinte lehetetlen, hiszen nem lehet elmenekülni a levegőben szálló por elől. Étel-, illetve állati szőrallergiánál megoldható a védelem.  Védekezni másképp is lehet, időben  el kell kezdeni szedni a gyógyszereket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!