Átalakul az oktatási rendszer: több tantárgy az érettségin?

A negyvenhat oldalas vitaanyag foglalkozik például a tankötelezettség kérdésével. Az óvodák hároméves kortól fogadják a gyermekeket, s ötéves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni. A gyermekek tankötelezettsége hatéves korban kezdődik, és 17 éves korukig tart. A tervezet kitér arra is, hogy ingyenes lesz a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsgáig.

Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele. Újdonság, hogy a  tankönyvek az általános iskolában ingyenesek lennének, s az iskola tulajdonát képeznék.

A közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A vitaanyagban rögzítik, hogy az általános iskola második év végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az intézmény az osztályozás helyett dönthet a szöveges értékelés mellett.

Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételire előkészítő tanfolyamot szervezni és tartani - áll a vitaanyagban. Sport- és művészeti tagozatokra a gyermekek felvétele alkalmassági vizsga letételéhez köthető. Azokban az érettségit adó középiskolákban, ahol az előző három év átlagában a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, felvételi vizsga szervezhető.

Az érettségi vizsgákban is várható változás: a tanuló magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia és egy kötelezően választandó tantárgyakból ad számot a tudásáról. A kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az érettségi mely tárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni.

Az érettségi megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett. A 26. év betöltése után társadalmi tevékenység igazolása nélkül is lehet  érettségire  jelentkezni. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik tanulása is kötelező. A nyolcévfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához is.

Az indítvány szerint a pedagógusnak is több joga lenne: bizonyos időközönként, támogatás mellett alkotói szabadságra mehetnének a tanárok. A közeljövőben létre jönne a Pedagógus Kamara, amely a közoktatásban alkalmazott pedagógusok országos szintű szakmai véleményező, javaslattevő, és döntéshozó testülete lenne.

A nem magyar állampolgárokat magyarországi tanulmányaik tekintetében nem terheli tankötelezettség. Azok, akik az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárok lesznek, ugyanazon jogokkal vehetnek részt a magyarországi közoktatási rendszerben, mint a magyar állampolgárok.