Az LMP elemi felháborodásból született

- Realitásérzékre vall, hogy többekkel ellentétben nem állítottak miniszterelnök-jelöltet, eszerint tehát nem készülnek kormányra. Hogy látja, a megkövült politikai erőtérben mekkora keletje lesz az LMP-s zöld gondolatnak és civil attitűdnek?

 - Számomra egy kicsit humoros, hogy kis pártok kormányfőjelölttel kampányolnak; az volna a természetes, hogy felmérje mindenki, mire van esélye. Persze ha az LMP támogatottsága a következő két hétben ugrásszerűen megnő, akkor nyilván elgondolkodunk mi is a kormányfőjelölésen. Egyébként legalább 68 százalékos eredményre számítunk, és a demokrácia megújítása szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy ott legyünk az országgyűlésben, mert egyedül az LMP tudja ellátni a következő kormányzati hatalom demokratikus kontrollját. A párt alkalmas lehet arra is, hogy a ciklusban felmutasson egy kormányzóképes alternatívát.

 - A hazai politikai palettán furcsa jövevénynek tűnik az LMP. Milyen ideológiát, értékrendet követ a párt? Bokros Lajos lapunkban nemrég szélsőbaloldalinak nevezte az LMP-t.

- Mikor pártalapításra adtuk a fejünket, az egyik fő problémánk a magyar politikával éppen az volt, hogy a már ismert pártok teljesen kiürültek és megfoghatatlanokká váltak ideológiailag. Meg tudja-e mondani bárki, hogy a Fidesznek, az MSZP-nek vagy az MDF-nek mi az ideológiája? Az LMP egy ökopolitikai párt, nem a mi hibánk az, hogy Magyarországon a bal-jobb felosztásba nem sorolható be. Abból az elemi felháborodásból született az LMP, amit az elmúlt 20 év közállapotai idéztek elő: Magyarországon 1990 óta baloldalinak nevezi magát mindenki, aki úgy gondolja, valamilyen érzelmi, kulturális közelség fűzi a Kádár-rendszerhez, és jobboldali mindenki, aki úgy véli, a családját a kommunista diktatúrák nyomorították meg. Szerintünk pedig abba kellene hagyni azt az alattomos játékot, ami a 20 század kibeszéletlen, feldolgozatlan sérelmeivel, traumáival manipulálja a választót. A politikának végre a 21. század Magyarországáról kell szólnia.

- A pártra ugyanakkor a riválisok és az elemzők különböző címkéket aggatnak. Melyiket fogadják el önök?

- Ebben a bal-jobb felosztásban mi szándékosan nem helyezzük el magunkat.

 -  És a szélsőbaloldali jelző? Ne hagyjuk a levegőben a kérdést...

-  Ezt egyáltalán nem kívánom kommentálni.

 - Akkor előhozakodnék még két jelzővel: az LMP protestpárt, ami a politikából kiábrándultakat szólítja meg, míg mások választási pártnak titulálják, és szerintük, ha nem jut a Parlamentbe, gyorsan eltűnik majd a süllyesztőben.

- Amikor elindultunk, azt mondtuk, a legnagyobb ellenfelünk az állampolgári szkepszis, és az elsődleges célunk, hogy az állampolgárokat felrázzuk e kiábrándultságból. Valóban számoltunk azzal, hogy sok felelősségteljes állampolgár lesz a szimpatizánsaink, tagjaink vagy éppen képviselőjelöltjeink között, aki az elmúlt két évtizedben nem pártpolitizált, de hazaszeretetből, az országért érzett felelősségből most pártpolitikai elsőáldozóvá válik. Ugyanakkor az LMP nem a politikaundorra épít. Éppen fordítva: szeretnénk visszaadni a reményt, hogy lehet tisztességesen politizálni, és hogy az állampolgárok képesek befolyásolni a közügyek alakulását. Ami pedig a süllyesztőt illeti: ugyanezt a vulgárpolitológiai elemzést írták le 1990-ben a Fideszről, és most tessék megnézni, mi lett belőle! Ezzel persze nem azt mondom, hogy mi a Fidesz karrierjét szeretnénk másolni.

 - Jelöltjeik zöme a politikában újonc, ebből következően nagy lelkesedéssel, országmegváltó tervekkel veti magát a kampányba. Nem gondolja, hogy gyorsan lehűlnek a kedélyek, amint szembesülnek a hazai politikai kultúrával, a status quóval, a kompromisszumok és kényszerpályák világával?

- Éppen ezt a közeget kell elsöpörni! A magyar demokrácia nagy reménye, hogy olyan képviselők jelennek meg a közéletben, akik korábban soha nem találkoztak a pártpolitika piszkos játékaival, nem fertőződtek meg az elmúlt húsz év rossz kompromisszumaival. Ha sokan lesznek, akkor meg tudják változtatni a közállapotokat. Nem lehet folyamatosan szkepszisből politizálni, és nem szabad eleve elrendeltetettnek felfogni a hazai közállapotokat.

 - A napokban vitára hívta a többi párt listavezetőjét. Nem ön az első, többen hangoztatják vitaszándékukat, mégsem körvonalazódnak a részletek, az idő pedig fogy. Lesz ebből valami?

- Múlt csütörtök óta lehet országos listákról és listavezetőkről beszélni, tehát én a lehető legkorábbi időpontban, elsőként hívtam ki a többieket. Bízom benne, a másik öt listavezetőben van annyi felelősségérzet, hogy nem bujkál a választók elől.

 -  Ön a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet munkatársa és egy ideig ügyvivője volt, jogvédőként szabadelvű eszméket képviselt. A pártok között jól érzékelhető verseny indult az erodálódott SZDSZ egykori szavazóiért (akik eddig rendre hozták az öt százalékot), így számukra az LMP is vonzó alternatíva lehet. Kikre számítanak még?

- Azért az ambíciónk több annál, hogy az egyik kis párt szavazótáborának egy részét elvigyük, hiszen az is egyértelmű, hogy a néhai SZDSZ táborában jócskán vannak, akik elutasítják az LMP elképzeléseit. A TASZ egyébként sosem volt pártpolitikai szervezet, jogvédőként működött. Az LMP-nek ugyanakkor potenciális támogatói lehetnek mindazok, akiknek fontos az emberi jogok, a politikai szabadságjogok védelme és a liberális jogállam alapelveinek sérthetetlensége. Számítunk a liberális szavazókra, és azokra a mérsékelt konzervatívokra is, akik számára a helyi közösségek önrendelkezése, a kulturális hagyományok megőrzése nagy jelentőséggel bír. Továbbá azokra a baloldaliakra, akik szerint a baloldaliság nem a nómenklatúrához kötődő milliárdosok privilégiuma, hanem a társadalmi szolidaritást jelenti.

 - Mit szól ahhoz, hogy jobboldalon egyenesen az SZDSZ utódpártjának tartják az LMP-t?

- Ne haragudjon, erre nem is vagyok hajlandó válaszolni, ez teljesen értelmetlen.

 - Akkor arra kérem, reagáljon az egyik országos napilapban megjelent cikkre, amely szerint a Fidesszel működött együtt Borsod megyében az LMP a kopogtatócédula-gyűjtés során, és formálódik valamiféle kapcsolat a két párt között.

-  Erre meg azt tudom mondani, hogy az említett cikk írója játssza le ezt a meccset azokkal a szélsőjobboldali firkászokkal, akik az SZDSZ utódpártjának titulálnak minket, és döntsék el, hogy akkor a Fidesznek vagy a volt SZDSZ-nek vagyunk-e a szekértolói... Borsod megyéről annyit, hogy a 13 egyéni választókerületből összesen négyben sikerült jelöltet állítani, tehát némileg a várakozásainkon alul sikerült teljesíteni az ajánlószelvény-gyűjtésnél. Két jelöltünk aktív polgármester, egy másik korábbi polgármester, elhihetik, hogy ők bármilyen színekben, vagy akár függetlenként indulva is összegyűjtötték volna a cédulákat. Nagykőrösön egyébként éppen a Fidesz és a Jobbik közreműködésével hurcolták meg az egyik jelöltünket.

 - Stratégiai kérdések: stagnáló gazdaság, kritikus államadósság és munkanélküliség, államszervezeti reform. Mik a válaszaik?

- A zöld fordulatnak, amit kínálunk, alapfeltétele a kiszámítható gazdaságpolitika. A folyamatosan változó gazdasági törvények, a szinte hetente meghirdetett programok csak a magyar gazdaság hitelét rombolták. Amúgy a hiteles gazdaságpolitika még a külföldi befektetőknek is kedvezőbb környezetet teremt annál, mint amikor mutyiban kapják a támogatásokat, ráadásul a kamatterhekre is jótékony hatással van. Mi abban hiszünk, hogy az államadósság növelése nélkül, a jelenlegi költségvetési kereteken belül ezermilliárdos átrendezéssel végre lehet hajtani egy zöld adóreformot és egy fejlesztéspolitikai fordulatot, ami elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat, a kis- és középbirtokot helyezi előtérbe. Az adóreformunk abból indul ki, hogy a minimálbér szintjén négy év alatt 15 százalékkal csökkentsük az élőmunka terheit, ennek forrását pedig a környezethasználat, a nagy fogyasztás és a nagy vagyon fokozottabb adóztatásával kell megteremteni. Az államszervezet legfőbb problémája a mindent átrágó korrupció; a Lehet Más a Politika antikorrupciós 12 pontja egy átfogó program ennek visszaszorítására. A korrupció túl azon, hogy erkölcstelen és elfojtja a demokratikus akaratképzést, sokba is kerül az adófizetőknek.

 - Önök is karcsúsítanák a közigazgatást? Ez ma népszerű jelszava szinte valamennyi pártnak.

 - Nincs értelme kisebb vagy nagyobb államról vitatkozni, hatékonyabb államra van szükség. Azt látjuk, hogy miközben számolatlanul szórják a pénzt a különböző államigazgatási szervek élén, az alapvető funkciókat a hatóságok nem képesek ellátni. Például hatalmas kommunikációs büdzsékkel működik egy-egy minisztérium, ám a természetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi felügyelőségek alapvető feladataikat emberhiány miatt nem tudják elvégezni. A központi közigazgatásban tehát nyilvánvalóan rendet kell tenni. Egyébként az LMP a kistelepülések, a helyi közösségek önrendelkezése mellett ki fog állni, nem leszünk partnerek a falvak ellen uszító politikában. Nem a nagyszámú önkormányzat kerül sokba az országnak, szerintünk ez éppenséggel érték, a magyar hagyományok megőrzésének egyik záloga ugyanis a kistelepülések fennmaradása. Más kérdés, hogy szükség van-e ilyen nagyságú képviselőtestületekre; erről már érdemes vitatkozni.

 - Életszínvonal-növekedésre mikor lát esélyt? Az állampolgárok zöme ma arra kíváncsi, mikor fordul jobbra az ő személyes sorsa.

- Az LMP az életminőség pártja. Abban hiszünk, hogy az életminőség nem pusztán pénzkérdés, hanem annak is függvénye, van-e az országban élelmiszer-önrendelkezés, tehát tudunk-e a gyerekeinknek egészséges élelmiszert adni, aminek az eredetét képesek vagyunk ellenőrizni. Ez legalább olyan fontos része a mindennapoknak, mint az, hogy mennyi pénz marad a zsebben. Szerintem a 21. században kormányzati szinten már nem elég arra koncentrálni, hogy mennyivel növekszik éppen a GDP, a számszerűsíthető életszínvonal-emelkedés mellett az egészséges környezet, a fenntarthatóság is létkérdés. Mondok egy példát: az állami pénzeket, fejlesztési forrásokat épületfelújítási programokba szeretnénk beemelni, ez egyszerre szolgálná az energiahatékony gazdaságot, a képzetlenek foglalkoztatását, és a családi kasszának is jót tenne az energiamegtakarítás. Középtávú programunk pedig arról szól, hogy 8 éven belül a jelenlegi 56 százalékos foglalkoztatottsági rátát fel lehet tornázni 68 százalékra. Ez nagyjából 770 ezer új, zömében zöld munkahelyet jelent.

Névjegy

- Schiffer András 1971-ben született Budapesten, 1995-ben az ELTE-n szerzett jogi doktorátust, 1999-től ügyvédként praktizál, elsősorban gazdasági joggal foglalkozik.

- 1992-ig a pártállami utódszervezettől független Ifjú Szocialisták ügyvivője volt, ekkor kilépett a szervezetből, majd zöld mozgalmakban vállalt szerepet. 2002-ben a Védegylet szervezőbizottságának tagja lett, Sólyom László államfőválasztási kampányát ő vezette 2005-ben.

- 1996-től 2008-ig volt a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, a civil szervezettől az LMP-ben vállalt szerepe miatt távozott. Dolgozott a melegeket, bántalmazott nőket segítő Habeas Corpus Munkacsoportnál és a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatánál is. Két sikeres alkotmánybírósági beadvány fűződik a nevéhez.

- 2008-ban alapítója volt a Lehet Más a Politika mozgalomnak, ami 2009-ben párttá szerveződött.