2010.08.03. 20:19
Beruházás - Az iskola a falu jövőjét jelenti
Jórészt az uniós pályázati források megnyílása tette lehetővé, hogy kistelepülések is megvalósíthassanak eddig elérhetetlennek tűnő nagy fejlesztéseket. Ám amint azt a rumi önkormányzat példájából kiderül, ez nem is olyan egyszerű feladat. Sok munka van abban, hogy szeptemberben Rumban megújult körülmények kezdődhet a tanév.
A település, illetve a vonzáskörzete kinőtte az eddigi általános iskolát, így lépéskényszerbe kerültek, mondja Németh László, Rum polgármestere. Így szinte kapóra jött az a több mint 150 millió forintos pályázati lehetőség, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Iskolafelújítási Programja kínált.
Ennek ellenére nem voltak könnyű helyzetben három éve, amikor a beruházásról, illetve a pályázatról döntöttek. Ekkor már folyamatban volt a térséget érintő másfélmilliárdos csatornaberuházás, amely ugyancsak komoly anyagi terheket rótt az önkormányzatra. Felmerült a kérdés: képesek lesznek-e párhuzamos megfelelően finanszírozni a két nagyberuházást.
Jelenleg mintegy százhetven gyermek jár a rumi általános iskolába. Ebből mintegy kilencven a helybeli, a többiek vidékiek, s tizenkét településről járnak az iskolába. Meggyeskovácsiból és Püspökmolnáriból a rumi iskolabusz szállítja a gyermekeket, míg többiek helyközi járattal utaznak.
A bejárásnak viszonylag kedvező a normatívája, ám ez kevésbé mondható el az oktatás egészének finanszírozásáról. Az ehhez nyújtott támogatás nem elegendő az intézmény fenntartására, az önkormányzatnak magának kell kiegészítenie.
A polgármester úgy számolja, hogy a 8. osztályban mintegy 200 gyerek lenne az optimális, amelynek eredményeként nagyjából nullszaldós lehetne a fenntartás. Jelenleg viszont évente 20 millió forinttal kell a normatíván felül kiegészíteniük az ÁMK költségvetését. Ami viszont a fejlesztést szükségessé tette: az alsó tagozatosok száma annyira megnövekedett, hogy kicsinek bizonyultak a meglévő tantermek.
A képviselő-testület végül úgy döntött, felvállalja a beruházást, s ezzel egyetértett a két partner település, Rábatöttös és Zsennye képviselő-testülete is. Ekkor jött az első próbatétel, a pályázathoz, illetve a megvalósításhoz szükséges saját forrás előteremtése. Ez teljesen önerőből nem, vagy csak nehezen ment volna, ám sikeresnek bizonyult két az önerő kiegészítését szolgáló pályázatuk.
A Vas Megyei Önkormányzattól 2,5 millió, míg a EU önerő alapból 8,5 millió forint támogatást kaptak. Így a fennmaradó 7 millió forinton túl saját munkaerővel is segítették a beruházást.
A közbeszerzési eljárás lebonyolítása, s a kivitelezés nyomon követése komoly feladatot rótt az önkormányzatra. A szerződés ugyan kulcsrakész kivitelezésről szól, ám ennek ellenére a polgármester, illetve az iskolaigazgató is kötelességének tartotta, hogy figyelemmel kísérje a munkálatokat. A fejlesztés alapeleme a négy új tanterem létrehozása, míg a régi termekből technika műhelyt, irodákat és egyéni foglalkozásokra alkalmas szobát alakítanak ki.
Mindezek eredményeként megduplázódik az alapterület, amely leginkább az energiaköltségek növekedésében jelentkezik majd. A polgármester szerint azonban ez semmiképpen nem jelentheti a költségek megduplázódását, hiszen az épület hőszigetelése, a korszerű nyílászárók alkalmazása, a fűtési rendszer korszerűsítése kedvező hatással lesz ennek alakulására.
Egy további pályázaton szeretnének forrást szerezni a megújuló energia hasznosítására is. Mindezektől függetlenül a nagyobb épület fenntartása többe kerül majd. Ám bíznak abban is, hogy a kormányzat valóban átalakítja a finanszírozási rendszert, s az jobban közelít majd a valóságos költségekhez. Ha mégsem, akkor kénytelenek lesznek más területekről forrásokat elvonni. Bár ennek a lehetőségei erősen behatároltak.
Az iskola fejlesztését azonban mindenek ellenére vállalniuk kellett, hiszen a településen ez jelenti az életet, fogalmazza meg a polgármester. S nem csak nekik, hanem a térségnek is fontos. Nem véletlen, hogy már most a kistérségi társulás keretein belül működik az intézmény.
A felújítási program számai
- A kormány azért indította el a Nemzeti Iskolafelújítási Programot, mert a magyarországi iskolaépületek több mint 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százaléka 1960 és 1970 között, 16 százaléka pedig 1970 és 1980 között.
- 2013-ig országosan 365 iskola újul meg összesen mintegy 104 milliárd forintos támogatással.
- Régiónként 40-70 önkormányzat nyert támogatást. A sikeres projektek között a néhány tízmilliós fejlesztésektől a több száz milliós beruházásokig kezdve minden nagyságrend megtalálható.
