Botrányos: A nádasdi erdőbe hordták a körmendi vasútállomás bontási törmelékét

A minap a helyszínen jártunk, a Nádasd és Halogy között lévő erdő szélén, a főúttól másfél kilométerre lévő a szemétkupacnál.
 
- Pár hete erre sétáltam, s akkor vettem észre a szemetet - mondja Sándor. - Azonnal odasiettem, s a szántóföld és az erdő találkozásánál hihetetlen látványt tárult a szemem elé. Tégladarabok, betontömbök és vasrácsok meredtek rám a halomból. Elkezdtem turkálni a szemétben, s rájöttem, hogy ismerős a törmelék. Én nap mint nap a körmendi vasútállomáson szállok fel a vonatra, s az épület darabjait fedeztem fel a halomban. Teljesen ledöbbentem, hiszen az épületet most újítják fel, s tiszta és rendes munkát végeztek. Több konténer is volt az állomás környékén, mindig oda szórták be a szemetet.

Sándor egy régebbi újságot is elővesz, s mutatja, hogy hol lehetett egykor felfedezni az erdő szélére került darabokat.

-  Az állomás épülete több mint száz éves - folytatja Sándor - , s tartozik hozzá egy légópince. Ennek a szellőzője, s a betontömbje került ki az erdőbe, valamint az épület jellegzetes tégladarabjai is itt vannak. Biztos, hogy szeptember 10-e után hozták ide a bontási törmeléket, mivel a halomban találtam egy számlát egy autópálya-matricáról, melyen nemcsak a dátum, hanem az autó rendszáma is fel volt tüntetve.

Sándor ismét beletúr a halomba, s előkerül egy tejeszacskó, melyen a lejárati dátum szeptember 22-e. 
 
- Számomra felfoghatatlan, hogy egy vállalkozó miért ide hozza ki a szemetet - fűzi hozzá olvasónk. - Persze valószínű, hogy a nagy betontömböket nem rakhatta bele a konténerbe, külön kellett volna fizetni a megsemmisítéséért.  Mindent jelentettem az önkormányzatnak, akik intézkedtek ez ügyben.

Karvalics Zoltán, Nádasd polgármestere elmondta, megkeresték a körmendi önkormányzatot, s közösen próbálják felszámolni a hulladékhegyet. A polgármester hozzátette: január elején konkrét lépések is történnek, vagy a vállalkozó saját költségén elszállíttatja a hulladékot vagy feljelentést tesznek.

A bontási szerződésben egyértelműen szerepel, hogy a fuvarozó vállalja, hogy elszállíttatja a szemetet. A polgármester kiemelte, azon lesznek, hogy eltűnjön a szemét.  Az építési-bontási hulladék általában nem veszélyes, tulajdonságait tekintve inert, hasznosítása különböző attól függően, milyen anyagú.

Magyarországon az épületek, az utak és az egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya két-három százalék. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladék-lerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva a környezetet terhelik.
 
Az építési-bontási hulladékok kezelése során meg kell oldani a begyűjtést, s ellenőrzés mellett a veszélyes és a nem hasznosítható hulladékokat külön kell válogatni.