Búrány Zoltán: nem ez volt életünk meccse

Hatvannégy percig tartott Búrány Zoltán számára a múlt szombati Haladás - Kaposvári Rákóczi (0:0) bajnoki-mérkőzés. A hetek óta remek teljesítményt nyújtó - ezúttal is a balhátvéd posztján futballozó - 23 éves játékos ekkor ugyanis kissé sántikálva, a közönség tapsa közepett jött le a pályáról. Búrány combizomhúzódást szenvedett, de a játékos reménykedik, hogy a szombati, kispesti Ligakupa-meccsen már ismét szerelést húzhat.

- Már az első labdaérintéseknél éreztem, hogy valami nem stimmel a bal combomban, de hogy mikor sérültem meg, arról fogalmam sincs - mondta Búrány Zoltán a Haladás hivatalos honlapjának. - Elképzelhető, hogy egy kitámasztásnál húzódott meg a combom. Mindenesetre a második félidőben a helyzet egyre rosszabb lett, muszáj volt cserét kérnem. Hétfőn Budapesten voltam orvosnál, megállapították, hogy combizomhúzódást szenvedtem. Egyelőre nem tudok edzeni, de bízom benne, hogy a szombati Ligakupa-meccsen már számíthat rám a mester. Persze ehhez az is kell, hogy előtte tudjak tréningezni, anélkül nyilván nem szállhatok be Kispesten.

- Az első félidőben mindkét oldalon voltak helyzetek, szóval akkor reálisnak éreztem a döntetlent - osztotta meg a Kaposvár elleni meccsen szerzett benyomásait Búrány. - A második félidőben viszont nekünk voltak ziccereink, ám sajnos egytől-egyig kimaradtak. Nem játszuk életünk meccsét, de így is simán nyerhettünk volna. A második játékrészt nagy részét a kispadról néztem, és bizony fájt a szívem, hogy csak egy pontunk lett. Minden csapat életében vannk ilyen meccsek, de nincs mese, muszáj valahogy kijönnünk ebből a pechsorozatból.