Dermesztő hideg: megfagytak a madarak a fán

Mexikóban a napokban klímacsúcsot tartottak, amit sikeresnek ítéltek a globális felmelegedés elleni harcban. Egy kőszegi tanárt, akinek hobbija az időjárás megfigyelése, a klímaváltozásról kérdeztünk.

Kiss Zoltán, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium földrajz tanára az 1990-es évek elején kezdett el  komolyabban foglalkozni az időjárással. 

- Főként a téli hónapok időjárása érdekelt, mert nagyon szerettem a havat,  és az akkor még pici fiaimmal szerettem szánkózni. Folyamatosan kérdezgették: Apa, mikor lesz végre hó? Később már az adott év időjárása, főként az időjárás szélsőséges eseményei foglalkoztattak. Lejegyeztem ezeket, a fontosabbakat videóra is vettem. A pécsi egyetemen a diplomamunkámat is Szőlő és klíma címmel írtam meg. 2007-ben résztvettem egy kutatásban, amely a szőlő és a klíma összefüggéseit vizsgálta. Akkor leltem rá Bechtold István munkájára, aki 1967. és 1976. között naponta lejegyezte és részletesen le is rajzolta az időjárás alakulását Kőszegen. Ez annyira megtetszett, hogy azóta én is hasonlóan cselekszem. -

A tanár úr naponta háromszor méri a hőmérsékletet, illetve rögzíti a csapadék adatokat, jelekkel le is rajzolja az aznapi időjárás alakulását. Ezek az adatok nem tekinthetőek hivatalosnak. Az időjárás mellett figyeli a vegetációs időszakban a szőlő fejlődését is, ennek kapcsolatát az időjárás alakulásával.

- Ezeket a munkákat elsősorban a magam szórakoztatására végzem, bár annak nagyon örülök, hogy a Nyugat- Magyarországi Egyetem szombathelyi tagozatán dr. Puskás János bevont a szőlő- és klímakonferencia munkálataiba. Néha azért eljátszom a gondolattal: milyen jó lett volna, ha már több száz évvel korábban naponta lejegyzik az adatokat - fejti ki véleményét Kiss Zoltán.

A tanár úr nagyon érdekes témát említ: az elmúlt évszázadok extrém időjárási helyzeteiről beszél Magyarországon. Ennek fő forrása egy nehezen hozzáférhető könyv: (Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon), valamint  saját gyűjtés. Lássunk ezekből néhányat:

1126.  januárjában a madarak megfagytak a fán;
1420.  áprilisában érett a cseresznye;
1424.  júliusában a nagy forróság miatt a szeneskordék is lángot kaptak, karácsonyán virágot lehetett szedni;
1633.  augusztusában a  rendkívüli forróságban utcasorok égtek le, nem volt víz az oltáshoz;
1706.  decemberében Sopronban a bodza és a körte virágzott;
1712.  májusában Magyarország nagy részén özönvízszerű esőzések voltak;
1740.  augusztusában a forróság miatt az Alföldön a szilva megsült a fákon;
1755.  júniusában a búzatáblák iszapban feküdtek;
1781.  augusztusában a hőségben elapadtak a tehenek;
1782-ben a nagy szárazság miatt száraz lábbal lehetett átkelni a Dunán;
1791.  januárjában Hont megyében érett az eper, Budán a gyümölcsfák és a szőlők lombosodtak;
1793.  június 26-án Debrecenben havazott, októberben a szárazság miatt sok helyen pénzért adták a vizet;
1797.  július 2-án Debrecenben fagy, havazás volt,  többszáz állat elpusztult;
1811.  novemberében érett az erdei szamóca;
1812.  áprilisában nagy hó volt, hideg,  befagytak az ablakok,  fűteni kellett;
1829.  novemberében az Erzsébetkor lehullott hó nem olvadt el tavaszig;
1841.  májusában kisült a gabona,  ugyanez év októberében másodszor is virágoztak a gyümölcsfák;
1882.  novemberében díszlett a búzavirág;
 
Kőszegnek a világon egyedülálló dokumentumát, a Szőlő Jövésnek Könyvét is jól ismeri Kiss Zoltán. 

- Sajnos a könyvben az 1800-as évek végéig kevés időjárási adatot jegyeztek fel. A szőlőhajtások hosszából is csak az áprilisi hőmérsékleti adatokra következtethetünk. A rekordot az 1779-es év tartja amikor április 24-én 49 centis hajtásokat jegyeztek be. 1755-ben 28, 1750-ben 27 centi  volt a hajtások hossza.

Az időjárásra vonatkozó bejegyzések közül néhány érdekesebb: 1885-ben két alkalommal is nagy jégeső pusztított;   1887-ben  három nagy jégeső volt egy év alatt ember emlékezet óta oly nagy jég nem volt mint az augusztus-17-iki  jegyezték fel , gyakorlatilag a termés tönkrement.  

1934 . év végén sem hó, sem fagy nem volt, február 23-án jött jégeső, volt villámlás, mennydörgés;  1955.  januárja még enyhe volt, a február zord lett,  áprilisban olvadt el a hó;  1969. decemberében rengeteget havazott: hat napon keresztül hordta a havat a szél, a város teljesen elszigetelődött a külvilágtól;  1973.  április közepén havazások, december végén viszont tavaszias idő,  +10 Celsius-fok  volt;  1976.  április 22-én havazott.

Kőszeg két adattal is szerepel a Magyarországi időjárási rekordok között  folytatja az érdekes adatok közlését Kiss Zoltán.  1942.  február 19-én  a legnagyobb Magyarországon mért hóvastagság 151 centi volt a  Stájer-házaknál.   1937-ben az egy év alatt lehullott legtöbb csapadék 1510 milliméter volt ugyancsak ott.

- Mit gondol a tanár úr a klímaváltozásról? 

- Nehéz kérdés főként azért, mert a témában magamat műkedvelőnek tartom - töpreng el.  - Röviden: a IX-X. században beköszöntött az úgynevezett középkori éghajlati optimum, amivel egy kissé szárazabb, de enyhébb időjárás következett. Ezt követte a XIV. században kezdődő kis jégkorszak,  ami kisebb megszakításokkal a XIX. század végéig kitartott. Szélsőséges volt az időjárás, a leghidegebb periódus idején, a XVI. század végén a Duna vize nem egy alkalommal befagyott. A XIX. század végétől a klíma ismét melegebbé vált, a XX. században a föld felszínének átlaghőmérséklete 0,6-0,7 tized százalékkal növekedett. Tény, hogy a hőmérséklet kétségkívül emelkedik, a gleccserek visszahúzódása vitathatatlan.  De hogy ezt emberi tényezők okozzák, vagy csak egy természetes folyamat?  Én az utóbbi elképzelésnek vagyok a híve, ezt talán a felsorolt szélsőséges időjárási adatok is igazolják. Összegezve: a globális felmelegedés ténye vitathatatlan, de véleményem szerint ami történik Földünk időjárásában, abban nincs semmi szokatlan az elmúlt több száz évhez képest. Ettől függetlenül a légkör tisztaságát  szennyező gázok  kibocsájtását korlátozni kell!