Döbbenetes csoda: vonattal ütközek, megúszták, most mesélnek!

A fiatalok eddig legfeljebb a filmekben láttak ilyet: az autó motorja leáll, a kocsi a vasúti átjáróban reked, a kanyarban feltűnik a gyorsvonat mozdonya. Peregnek a másodpercek, és a vonat hangos robajjal közeledik.

Angyal László

Letarolta a kocsit a vonat, Vivien ugrott, Niki és Dávid maradt...

    
    Porpáci állomás előtt csatlakozik a hegyeshalmi vasútvonal a szombathelyihez. A Győr felől érkező InterCity dízelmozdonyának vezetője tapasztalt vasutas, de ehhez hasonlót még nem élt át: hiába dudál, az átjáróban meg sem moccan a Suzuki Alto. Nyomban meghúzza a vészféket, bár tudja: az ütközés elkerülhetetlen.

A Suzukiban fiatalok ülnek. Két 17 éves lány és egy 19 éves fiú, a volánnál Niki, mellette Dávid, hátul Vivien. Aki döbbenten mered a két barátra, hiszen meg sem moccannak, dermedve figyelik az erdőből kibukkanó piros mozdonyt. Vivien villámgyorsan cselekszik: kinyitja az ajtót, kiszáll, szalad, minél meszebb. Mire visszafordul, a Suzuki nincs az átjáróban: a monstrum és a pillekönnyű kocsi találkozása megtörtént.

Amikor a vonat kerekeinek fémes sikolya elhallgat, és a szerelvény megáll, a bámészkodó utasok közül két egészségügyben dolgozó személy siet a vasúti töltés menti árokba csapódott Suzukihoz. És nem hisznek a szemüknek: Niki és Dávid sértetlenül ül a kocsiban... 


Csoda történt

    A nagypéntek délutánján történtek nem csak a kívülállók számára tartozik a csoda kategóriájába. A balesethez a sárvári tűzoltókat is riasztották. Napokkal később megkerestem a lánglovagokat, akik ott a száguldó tűzoltóautóban ültek. Sok minden járt a fejükben, de arra nem számítottak, hogy ezúttal nem lesz dolguk.

A baleset helyszínén az ember agya kikapcsol, a sok szörnyűséget másként nem lehet elviselni. A vonat és autó karambolja különösen sokkoló, láttunk elég tragédiát ahhoz, hogy elmondhassuk: hihetetlen mázlija volt a porpáci átjáróban annak a két fiatalnak. 

A tűzoltósághoz kerülő úton érkezett az információ, először arról szólt a bejelentés, hogy az acsádi átjáróban történt a karambol, miután tisztázódott a félreértés, indultunk ki a helyszínre, ahol sok munkánk szerencsére nem volt. Az összetört kocsiból a mentősök emelték ki a bent ülőket. Egy dolgunk volt: az autó áramtalanítása.

 

A szemtanúk szerint a mentők is nagy erőkkel vonultak ki, még helikoptert is riasztottak, ami meg is érkezett. Bár időközben kiderült, hogy nincs nagy baj, mégsem sikerült visszafordítani a légi járművet... A mentősök miután alaposabban megvizsgálták a két fiatalt, jelentették a kórháznak: csupán könnyű sérülteket szállítanak. 


Utolsó emlékkép: az érkező piros mozdony két lámpája


    Mi is történt azon a napon? - erre Bögötön kerestük a választ. Dáviddal és Viviennel személyesen is találkoztunk, Nikinek (aki nem emlékszik arra, hogyan került az átjáróba) pedig az édesapjával váltottunk szót. 

A 19 éves Dávid elismeri: nagy szerencséjük volt. Az utolsó kép, ami megmaradt benne, hogy a vasúti átjáróban balra nézett, és megpillantotta az érkező piros mozdony két lámpáját. Utána viszont már csak az dereng neki, hogy az autóban ül, élesztgetik őt, majd a mentős bekötözi a fejét. 

- Délután a két lánnyal együtt takarítottuk ki nagy-apám autóját. Még sohasem volt ilyen tiszta, két órán át dolgoztunk rajta. Amikor végeztünk, gondoltam meghívom a lányokat egy sütire vagy egy fagyira. Csakhogy Bögötön és a szomszédban, Porpácon sincs semmi nyitva, a legközelebbi falu Csénye, ahol van cukrászda. Beültünk a kocsiba. Tudtam, hogy Niki nemrégiben szerzett jogosítványt, máskor is vezette már a Suzukit, ezért megengedtem neki, hogy a volán mögé üljön. Néptelen, csendes út vezet Csényébe, mi baj történhetne azon a pár kilométeren velünk? 


Fotók: Benkő Sándor

Dávid nagyapja itthon volt azon a pénteken. Az autó mosása után unokája odaszólt neki: mindjárt jövünk!

- Nem sokkal később meghallottam a szirénázást. Megijedtem, felhívtam Dávidot. Felvette a telefont, gondoltam, akkor nagy baj már nem lehet. Azt mondta: visszahív. Ezután a feleségem is telefonált neki, és akkor már annyit mondott, hogy nagynénjének mindent elmesélt, kérdezzük őt. Az autó totálkáros, de a gyerekek túlélték, ez a legfontosabb. Dávidot már aznap este kiengedték a kórházból, Nikit másnap délelőtt, mert agyrázkódása volt, ezért megfigyelésre benttartották. 


A történtek miatt eljárás indul

    Egy utcával arrébb lakik Niki és családja. A 17 éves lány szűk egy hónappal ezelőtt úgy szerezte meg a jogosítványt, hogy minden vizsgán elsőre átment. Az édesapja elmesélte: lánya többször is vezette a család Renault Megane-ját, a családfő néhány kisebb útra átengedte neki a kormányt, s akkor az apa mindig mellette ült.


- Én hétéves koromban, traktoron kezdtem, így már több mint negyven éve vezetek. Tízévesen egyedül mentem boronálni, a rendőr elkapott, és hazaküldött apámhoz. A fiamnak évek óta van jogosítványa, kezdetben mellé is beültem, csak úgy vezethette az autót. A lányomnak is hasonlóképpen engedtem meg az autót vezetni. Ugyan vizsga előtt Szombathelyen közlekedett, de jobb, ha szerez egy kis rutint, mielőtt egyedül indul útnak, ezért autóztunk együtt az elmúlt hetekben több száz kilométert.

Az édesapának volt annyi lelkiereje, hogy alaposan megszemlélje a baleset helyszínét. Szerinte pár centiméteren és egy betonkorláton múlt a gyerekek élete.

- A nyomokból ítélve a kocsi bal oldali elejét a mozdony egyik ütközője elkapta, viszont az átjáróban lévő kőkorlátnak ütközött az autó jobb hátulja, így a jármű szerencsére nem került a mozdony kerekei alá, hanem a töltés melletti árokba csapódott. A lányom az egészből semmire nem emlékszik, egyetlen apró sérüléssel megúszta: letörött a fogából egy kis darab.

Arról, miért nem állt meg a piros lámpa láttán Niki, s hajtott a sínekre, az apának csak feltételezései vannak. Egy biztos: az ügyben vasúti közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt rendőrségi eljárás indult. A szakértőre vár a feladat, hogy eldöntse: műszaki hiba vagy vezetői figyelmetlensége okozta a balesetet.

    Nem sokkal délután öt óra előtt érek az ominózus vasúti átjáróhoz. Az odavezető út egy darabig nyílegyenes, majd a porpáci vasútállomás után hajtűkanyar következik. Utána rögtön jön az átjáró, húszévnyi rutinnal sem könnyű felfedezni, hogy éppen pirosan villog a jelzőlámpa. Néhány másodperc, s érkezik a vonat. Ugyanaz az InterCity, mint múlt pénteken. A mozdony dudájának hangja visszhangzik a fák között. Kiszállok. Különös érzések kavarognak bennem, miközben a több száz tonnányi vastömeg elzakatol előttem.


Olvassa el olvasóink véleményét a történtek kapcsán. Klikk ide a korábbi hozzászólásokért!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!