Dr. Nagy Lajos a professzorságról, a kórházról és a vörösborról

A Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatói, tudományos és szakmai munkája elsimeréseként címzetes egyetemi tanári címet adományozott dr. Nagy Lajos kardiológusnak, a Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosának.

Erős D. Zoltán

- Az egyetemek jogosítványa, hogy címzetes egyetemi tanári címet adományozzon olyan személyeknek, akik nem az egyetem alkalmazottai, de résztvesznek az intézmény munkájában - mondja a kitüntetés hátteréről dr. Nagy Lajos. - A másik feltétel pedig az, hogy az érintett maga színvonalú tudományos munkát végezzen,s legyen tudományos fokozata is. Az egyetem saját maga határozza meg ennek kritériumrendszerét. Nekem is rendszeres a kapcsolatom az egyetemmel, sok közös munkánk van, s úgy gondolom, ennek eredményeit ismerték el a cím adományozásával. 
 
- A szombathelyi kórházat egy ideig igazgatta, s jelenleg is tagja az igazgatóságnak. Hogyan értékeli az intézmény helyzetét?

- A kórház működésére mintegy tíz éve van közvetlen rálátásom. Ez alatt az idő alatt rengeteget fejlődött az intézmény. Az osztályok döntő többségének jelentősen javultak a körülményei, fejlődtek. Ez igaz a műszerezettségre, valamint az épületekre is. Nekünk orvosoknak az a legfontosabb, hogy megfelelő körülmények között, megfelelő eszközökkel végezhessük a munkánkat. Ez az egyetlen módja annak, hogy olyan minőségi munkát tudjunk végezni, ami elvárható egy modern intézménytől. Ha nem megfelelőek a feltételek, akkor lehet valaki akármilyen jó orvos, nem fog tudni eredményesen dolgozni. Ezek a megállapítások bizonyos fokig igazak az általam vezetett kardiológiai osztályra is. Az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az osztály munkája. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy 2006-ban bevezettük a szívkatéterezést, a koszorúér tágítást. Felújítottuk a koronária őrzőt, lélegeztető és nagytudású ultrahang gépet szereztünk be. Modern terhelési rendszerekkel, holter monitorral szereltük fel. A körülményeink jelentősen javultak, ám nagy probléma, hogy a kórház épületállománya jelentősen elöregedett. 1928-ban nagy érdem volt az akkor korszerűnek számító kórház létrehozása, ám az épületállomány jó része napjainkra kritikus állapotba került. A mi osztályunk abban az épületben működik, amely 1972-ben épült, de ma már ez sem felel meg az elvárásoknak. A különböző cső-és vezetékrendszerek, nyílászárók mind cserére érettek. Bízom abban, hogy sikeres lesz a megyei önkormányzat és az intézmény közös pályázata, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a kórház legrosszabb műszaki állapotban lévő épülete megújuljon, s a belgyógyászatok kubatúrája egy modern átalakításon essen át, hogy megfeleljen a betegek elvárásainak is. A hatágyas, közös fürdőszobás szobák ideje lejárt. A kórház ezt a beruházást saját erejéből források hiányában nem tudná megvalósítani. Ha ez pályázati támogatással megoldódik, akkor az hoszabb távra megoldja a belgyógyászati osztályok ilyen jellegű problémáját. Mint mondtam, a kórháznak vannak még olyan szárnyai, amelyek felújításáról ugyancsak gondolkozni kell. Persze vannak jó állapotban lévő épületek is. Ezek közé tartozik az onkológia osztály, a hematológia, a sürgősségi tömb.
 
- Az elmúlt években jelentős szaktekintélyek távoztak a kórházból. Bizonyára ön is kapott megkereséseket. 

- Erre a választ talán azzal kezdeném, hogy miért is jöttem Szombathelyre. Lett volna lehetőségem ottmaradni az egyetemen, de én szombathelyi vagyok. Itt nőttem, tehát ebben azért van egy nagy adag lokálpatriotizmus. A döntésemhez hozzájárult az is, hogy a szombathelyi kórház akkor olyan elismert intézmény volt, hogy úgy gondoltam, itt megtalálhatom azokat a lehetőségeket mint egy egyetemi klinikán. Aztán azért rá kellett jönnöm, hogy itt mások a lehetőségek, innen sokkal nehezebb elérni bizonyos dolgokat, s nehezebb itt tudományos munkát is végezni mint egy egyetemen. Ennek ellenére én itt maradtam, s elmondhatom, hogy ez az első, s eddig egyetlen munkahelyem. Ez az osztály akkor indult, amikor én végeztem. Az elmúlt huszonhat évben bőven kijutott a nehézségekből, de az ember inkább a jó dolgokra emlékezik. Ezért azt mondhatom, ez egy jó huszonhat év volt. Sokan segítettek nekem, különösen sokat köszönhetek volt főnökömnek dr. Tarján Jenőnek, aki gyakorlatilag elindított az orvosi pályán. Csakúgy egy másik igazi lokálpatrióta, dr. István István Lajos professzor, aki kifogytatlan energiával rendelkezett. A vezetői munkában sokat segített és segít ma is dr. Lakner László főorvos, vezérigazgató, valamint valamennyi kollégám, munkatársam.

Lettek volna hazai és külföldi lehetőségeim, ám igaztán komolyan nem merült fel bennem a távozás gondolata. Viszonylag fiatalon lettem itt kórházigazgató, ami egy másik szakma, s ezt külön meg kellett tanulnom. Ezért elvégeztem az egyetemen az orvos-közgazdász szakot, majd az egészségügyi menedzser szakot. Olyan ember vagyok, aki célokat tűz ki maga elé, s akkor ezek megvalósítására összpontosít. Mindig vannak új kihívások, s ezeknek kell megfelelni. Ilyen dolog volt például a szívkatéterezés. Amikor elvégeztem az egyetemet, akkor erről még szó sem volt. Mielőtt itt Szombathelyen megnyílt ez a labor, addig én előtte három évig tanultam folyamatosan, akkor, s azóta is heti egy napot a zalaegerszegi katéteres laborban töltöttem. A szakma is fejlődik, s az embernek saját magával szemben is vannak elvárásai, időnként nem is könnyű mindent összeegyeztetni. Azért meg lehet találni a megfelelő arányokat. 
 
- Közben pedig a megyei szívprogramra is kell időt szakítani.
 
- A megyei szívprogram egy nagyon-nagyon fontos dolog. Az utóbbi tíz évben jómagam is tartottam legalább száz ezzel kapcsolatos előadást. Mindig úgy érzem, hogy nagy megtiszteltetés számomra elmenni oly emberek közé, akik laikusként érdeklődnek a szívbetegségek iránt. Meggyőződésem, hogy nem elég az, hogy az általam vezetett osztály csak azon munkálkodjon, hogy minél jobban ellássuk a betegeket, hanem fontos, az egész lakosság állapota javuljon. Ez nagyon sok energiát igényel. Ez nem olyan dolog mint egy matekpélda megoldása. Itt nem elég csak egy dolgot megoldani, hanem akkor van értelme, ha az egymásra épülnek az elemek. Ha egy kimarad, akkor kéltséges lehet a többi eredménye. Egy szívprogram nem egy emberen múlik, nagyon sokan tesznek a sikeressége érdekében. 
 

- A vörösbor hatása a szívbetegségekre?

- A vörösbornak a mozgás, az optimális testsúly és az egészséges táplálkozás mellett van bizonyított pozitív szerepe. Még nagyon sok ezzel kapcsolatban is a tiszázandó kérdés. Miért éppen a vörösbor, mi különbség a vörösborok között, kinek jó a vörösbor? A vörösbornak vannak speciális vegyületei, mint például a rezveratrol, de van más számos polifenol is, amit külön is vizsgálunk. A vörösbornak a szívre, az érendszerre kifejtett hatását külön is vizsgáljuk. Amikor a vörösborról előadást tartunk, elkerülhetetlen a betegségről és egyéb vonzatairól is szóljunk. Azt azonban jó tudni, hogy miben segít és mire lehet jó a vörösbor. Vannak például olyan paraméterek, amelyekben a mozgás mellett a vörösbor egyedülálló: mint például a HDL koleszterin javítása. Ezt be kell illeszteni a többi elem közé. Bizonyos kedvező hatásai a fehérboroknak is vannak, de a vörösbor egy komplex, többezer összetevőt tartalmazó vegyületek keveréke. Ebből a szempontból olyan mint a gyógyteák, a több összetevő fejt ki együttes hatást. A mérsékelt fogyasztás mellett a legtöbb vörösbornak kedvező hatása van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!