Durva! Szlovén veszélyes hulladék magyar földön

Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták. Legnagyobb mennyiségben azbesztcementpalát állítottak elő. Ez az emberi egészségre kevésbé ártalmas. A lebontott azbeszt palát akár értékesíteni akár eladni szigorúan tilos.

A mai ismeretek szerint az azbesztnek heveny mérgező hatása nincs, érintése közvetlenül nem veszélyes. A belélegzett azbesztszálak viszont bizonyos körülmények között tüdő-, mellhártya-, és hashártya megbetegedésekhez vezethetnek, s akár rákot is okozhatnak.

Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Minisztérium 2005-től betiltotta minden azbesztet tartalmazó termék forgalmazását és felhasználását. Azbesztet tartalmazó építőanyag bontásakor munkatervet kell készíteni, ezt jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-szel, s be kell nyújtani a környezetvédelmi felügyelőségnek.

A bontott azbesztet tartalmazó építőanyag veszélyes hulladéknak minősül, a kezelését csak az arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. Pár nappal ezelőtt nádasdi olvasóink kerestek meg bennünket, hogy rengeteg illegálisan lerakott szemetet találtak a település környékén, az Őrségi Nemzeti Park területén.

Információik voltak arról is, hogy ki, miért szállította oda a szemetet, s felajánlották, hogy megmutatják a helyszínt. A hét elején megkerestük olvasóinkat, akik a pár nap alatt meggondolták magukat, s úgy döntöttek, hogy mégsem vezetnek bennünket a szemét nyomára.

Arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat már intézkedik az ügyben, amelybe ők nem akarnak belekeveredni. Mivel olvasóink bizton állították, hogy a nemzeti park területén található a szemét, felhívtuk a park igazgatóját, hogy információkhoz jussunk ez ügyben. Márkus Ferenc, a park igazgatója megdöbbent mondandónk hallatán.

Jellemző, hogy nem minket keresnek meg ilyen ügyekben, hanem az újsághoz fordulnak  mondta az igazgató.  Azt azonban tudni kell, hogy a nemzeti park területén csak mi vagyunk illetékesek intézkedni ilyen esetekben. Többször előfordult már, hogy szemetet találtunk a területen, ennek elszállíttatásáról azonnal gondoskodunk.

Az igazgató annyit kért tőlünk, hogy legalább azt próbáljuk meg kideríteni, hogy melyik erdőben található a hulladék. Addig is, mondta, kiküldi a természetőröket, hogy vizsgálják át a környékbeli erdőket. Visszahívtuk az olvasóinkat, kérve őket, hogy legalább a helyszínt árulják el, ám erre nem voltak hajladók, inkább megadták annak a helyi természetjárónak az elérhetőségét, aki elsőként látta a szemetet.

Beszéltünk az illetővel is, aki bár tisztában van azzal, hogy veszélyes hulladéknak számító építési törmelék került a területre, mégsem akarta elárulni, hogy hol van pontosan a hely. Azt mondta, ő nem akar ebbe az ügybe belekeveredni, mivel az önkormányzatok már intézkednek. 

Én is hallottam a szemétügyről  ezt már Karvalics Zoltán, a nádasdi polgármester mondta, miután hozzá fordultunk segítségért.  De nem biztos, hogy ugyanarról a szemétről tudok, mint amit a falubeliek emlegetnek. Azt hallottam, hogy Halogy és Csákánydoroszló között bukkantak illegális lerakóra, valaki palát rakott le az út mentére.

A polgármester segítőkész volt, s rajta keresztül eljutottunk egy másik illetékeshez, aki nevét nem vállalva elmesélte a történetet:  Egy környékbeli magyar vállalkozó Szlovéniából építési törmeléket hoz be az országba, s amit nem tud értékesíteni, azt valahol leborítja a környéken. Több helyütt is vannak lerakóhelyei. Van úgy, hogy az erdő mélyén borítja le a hulladékot, ám az is előfordul, hogy csak az út szélén rakja le. Kevesen tudják, hogy a pala veszélyes huladéknak számít, hiszen azbesztet is tartalmaz.

Mivel végre volt egy biztos helyszínünk, felhívtuk a csákánydoroszlói jegyzőt, Császár Róbertet, aki elkísért bennünket a szeméthalmokhoz. Az elsőre Csákánydoroszló és Halogy között, egy mély árok partján bukkantunk rá. Rengeteg pala hevert a szántóföldön, s az árok szélén. A jegyző szerint teherautóval hozhatták ide a szemetet még ősszel, majd kézzel leszórták a rakományt, s továbbálltak.

Mi is hallottunk a Szlovéniából származó szemétről  mondta el a jegyző.  Utánajártunk, s kiderült, hogy Szlovéniában az állam támogatja a házak tetőcseréjét, mivel a pala azbesztet tartalmaz, s káros az egészségre. Sokan lecserélik a régi tetőjüket, egy környékbeli magyar vállalkozó pedig kijár, s vállalja, hogy eltünteti a bontott hulladékot. Hazahozza, s amit nem tud értékesíteni belőle, azt leszórja a környéken.

A jegyző hozzátette, hogy a törmelék veszélyes hulladéknak számít, amit hulladékkezelővel kell elszállíttatni. Mivel nemrég cserélték az iskola tetetjét, tudja, hogy mennyibe kerül egy háznyi pala szakszerű megsemmisítése. Körülbelül 60-80 ezer forintot kell fizetni érete.

Közben átmegyünk egy másik helyszínre, a Nagyréti majorba, ahol újabb palahegyek bukkannak ki a hó alól. A jegyző közben hozzáfűzi még, hogy erről a területről már többször el kellett szállíttatni az illegálisan lerakott hulladékot. Legutóbb gumival töltötték fel a területet. A szemét között talált levél alapján sikerült a nyomára bukkanni annak a vállalkozónak, aki lerakta a gumikat, s végül ő tisztította meg a terepet. 

Akadnak, akik azt hiszik, hogy nyugodtan kiszórhatják a szemetüket ott, ahol nincs szem előtt  folytatta Császár Róbert.  Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez nem így van.

- Megnéztem, hogy mi jár annak, aki megsérti a hulladékgazdálkodási törvényt. Ha valaki veszélyes hulladékot illegálisan kezel, azt a pénzbüntetés mellett akár öt évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. Sajnos nagyon nehéz tetten érni a szemetelőket, s ha nincs meg az elkövető, akkor a terület tulajdonosának kell állni az elszállíttatás költségeit. Ebben az ügyben már intézkedtem, felhívtam a körzeti megbízottat, s megtettem a feljelentést. A rendelkezésünkre álló információk alapján elindul a nyomozás, s reméljük, hogy fülön tudjuk csípni a szemetelőt. A feljelentés megtörtént, ismeretlen tettes ellen nyomoznak a palák ügyében. -