Felsőoktatási reform előtt: csak a bizonytalanság biztos

Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán-terv miatt szükséges: a reformcsomag három év alatt, összesen 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból, mely az állami fenntartású intézmények számának csökkenését eredményezi. Azokat az intézményeket, amelyek az integrált struktúrába nem férnek bele, az állam nem finanszírozza tovább a terv szerint. Beolvadhatnak valamelyik megmaradó intézménybe, vagy magánegyetemként működhetnek tovább.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények több mint 370 ezer hallgatójának országos érdekképviseleti szervezete szükségesnek látta, hogy állást foglaljon az új elképzelésekkel kapcsolatban. Amennyiben a magyar gazdaság nehéz helyzete indokolttá teszi a felsőoktatás átalakítását is, abban az esetben a HÖOK azt a felsőoktatás minőségét, hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét javító változtatásokkal tudja csak elképzelni.

A fiatalok azt mondják, hogy az állami fenntartású intézmények számát csökkenteni célzó tervezetek mögött sajnálatos módon egyelőre nem látják a hatástanulmányokat. Nincsenek kimutatások az egyes intézmények teljesítőképességét illetően, a gazdasági fejlődésre vonatkozóan, a munkaerő-piaci igényekről és a demográfiai folyamatokról.

- Meglátásunk szerint egy új intézménystruktúra kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha az megalapozott, világos és átlátható elvek mentén történik - vélik a hallgatók. - Meg kell szüntetni az intézmények közötti, illetve intézményeken belüli képzési párhuzamokat, s vissza kell szorítani a valós munkaerő-piaci és társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó képzéseket. Tehát nem önmagában az intézményszámot kell drasztikusan csökkenteni, hanem az egy tudományterületen belüli képzések eloszlását kell racionalizálni. Figyelembe kell venni, hogy a felsőoktatási intézmények a tudományos és a kulturális élet legfontosabb értékhordozói közé tartoznak. Mindemellett nagyon lényegesnek tartjuk azon képzések megőrzését és minőségi fejlesztését, amelyek a jövő nemzedéknek történő tudásátadásra készítenek fel, illetőleg a nemzeti kultúra és hagyományok megőrzéséhez járulnak hozzá. 

Dr. Czetter Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnökhelyettese elmondta, hogy állandó bizonytalanságban élnek, hiszen nap mint nap új hírek kapnak szárnyra a felsőoktatás átszervezésével kapcsolatban.

- A Bolognai-rendszer bevezetése óta nem volt ekkora bizonytalanság a felsőoktatásban - folytatta az elnökhelyettes.  - Ma már azt kell mondanom, hogy egyetlen biztos dolog a bizonytalanság, ez azonban kihat a szakmai munkánkra is. Az egymásnak ellentmondó információk pedig a felvételi időszakban is megnehezítették mind a mi, mind pedig a hallgatók tevékenységét. Nem látjuk a jövőt, ezért nagyon nehéz bármit  is tervezni.

Az elnökhelyettes szerint jó kezdeményezés, hogy a diákok összefogtak, s megpróbálnak közösen küzdeni azért, hogy  érvényesítsék akaratukat. Ilyen helyzetben felerősödik az összetartozás, a szolidaritás érzése mind a hallgatók, mind az oktatók körében.

Fel kell készülni a változásokra

Szinte napról napra újabb és újabb információk látnak napvilágot a felsőoktatás átszervezéséről. Az biztos, hogy átszervezés szükséges, ám átgondolt, érvekkel alátámasztott döntésekre lenne szükség. Tény, hogy sok a diplomás munkanélküli, és évről évre egyre kevesebb gyerek születik, így egyre kevesebb gyerek kerül oktatási intézményekbe. Pár év múlva jelentősen csökkenni fog azok száma is, akik jelentkeznek majd a felsőoktatásba. Fel kell készülnünk a változásokra, s időben kell elkezdeni az átszervezéseket. Az átalakításoknak mindig vannak nyertesei és vesztesei, s reménykedhetünk benne, hogy a szombathelyi intézmény győztesen kerül majd ki a csatából.