Felvételi 2010: a jelentkezők 70 százaléka bejutott

Az összegzés felidézi, hogy a tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, az egy évvel ezelőtt 127 283-al szemben idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat. A mesterképzésekre jelentkezők aránya továbbra is dinamikusan nő, a tavalyi mintegy 17 ezer után idén több mint 28 ezren adták be felvételi kérelmüket valamilyen mesterszakra. 

Az összes jelentkező több mint kétharmada 69,6 százalék, vagyis pontosan 97 706-an nyertek felvételt. A több mint 97 ezren bejutó közül 362-en a maximális, azaz 480 ponttal büszkélkedhetnek - ezzel vélhetően az áhított és első helyen megjelölt képzésen és intézményben folytathatják tanulmányaikat.

Összesen 84 szakon van maximális pontszámot elért jelentkező, ezek közül a legtöbb 480 pontos pszichológia, általános orvos és gazdálkodási és menedzsment szakon.

A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. 

Alapképzésre, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581-an jutottak be, közel 1400-al kevesebben, mint a tavalyi felvételi során, a mesterképzésekre felvettek száma ugyanakkor mintegy 4 ezerrel nőtt.

A felvettek valamivel több, mint 50 százaléka alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti majd meg tanulmányait; a mesterképzésben a nappali és a levelező munkarendre felvettek aránya közel megegyezik. 

A felsőfokú szakképzésre bekerült mintegy 12 ezer hallgató túlnyomó többsége nappali munkarendű képzésben vehet majd részt. A többi munkarend részaránya egyre szűkül, a tavalyi évhez képest is tovább csökkent az esti munkarendű képzésre, valamint a távoktatásra felvételt nyertek aránya.

A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy 3 ezer fővel növekedett, a költségtérítéses képzésre felvettek száma ugyanakkor csak kevesebb, mint 600 fővel múlja felül a tavalyi statisztikát.

A ponthatárokat összegző gyorselemzés szerint a nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is turizmus-vendéglátás szak vitte a pálmát. Igaz kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de még így is legtöbben - csaknem 4400-an - ezt a képzést jelölték meg első helyen.

A legmagasabb pontokat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán (418), valamint a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján  409) követelték meg a jelentkezőktől. A sort a Kodolányi János Főiskola folytatja, amelynek turizmus vendéglátás szakára 400 ponttal lehetett bejutni. Az államilag támogatott képzések mindegyikénél 383, vagy annál több pontot kellett elérniük a jelentkezőknek a sikeres felvételihez. Idén ismét a népszerűségi dobogó második helyére került a gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely a tavalyi évhez hasonlóan csaknem 4 ezer első helyes jelentkezést vonzott a nappali képzésre jelentkezők körében.

A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem (453) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (437), de 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol az állami finanszírozású képzésre 412, a költségtérítésesre pedig 406 ponttal lehetett bejutni.

Némileg emelkedtek a ponthatárok a jogászképzésen, amely idén a harmadik legnépszerűbb képzés volt a jelentkezők körében. Míg egy éve a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, idén 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kívánt bejutni. 430 pont kellett a bejutáshoz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán; a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat. Mindhárom képzés levelező és államilag támogatott formában indul.

Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is. Az utóbbi három évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott nappali képzésre 448, költségtérítéses nappalira 404 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2009-hez képest. A harmadik legmagasabb ponthatár, kereken 400 pont a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán alakult ki, nappali, államilag támogatott képzésen.