Gólyatábor, 4. nap: Betonkeverős jégkása, bagzó macska, Méhek, Heaven Street Seven és a többi

Szombathely - Betonkeverős jégkása, dinnyelé fejen csavarva, bográcsos kaja, vízifoci, Méhek koncert, eredményhirdetés és tűzijáték - ennyi minden után már csak egy Heaven Street Seven koncertre maradt energiája a gólyáknak, de sokaknak már arra sem.

Garai Antal 'Atom'

A gólyatábor utolsó, negyedik napjának feladataira lényegesen kevesebb gólya gyűlt össze, mint az előző napokon. Szerencsére egész délelőtt napsütés várta a csapatokat a Gagarin úton, csak estére hűlt ki egy kicsit a levegő. Fáradt arcokat láttunk, viszont ilyenkorra tisztul csak ki igazán a kép, hogy egy-egy csapatból, kik alkotják a keménymagot.



A negyedik napon a Gagarin úton, a strand területén vetélkedtek a csapatok. Napsütéses időben, vízifocival s további vizes feladatokkal - Fotók: Garai Antal 'Atom'

Főzéssel indult a nap reggel kilenckor, minden csapat összeütött egy bográcsnyi finomságot, amiből nem csak ők, hanem a zsűri is jól lakhatott. Az igazi vetélkedés délután kezdődött, de már délelőtt lehetett vízifocizni, röplabdázni és masszíroztatni is egy masszőrrel. Simán el tudtunk volna képzelni egy gyógymasszőrt is a közelben, ugyanis többen úgy másztak ki a vízifoci "stadionjából", hogy beszereztek néhány foltot, vagy sántításra kéztető sérülést. Szerencsére borogatáshoz volt jég a közelben, ugyanis betinkeverőben kevert jégkása (olvadás után málnaszörp) is volt a közelben. A kivitelezés nagyon ötletes volt, bár a jövőben lehetne tenni valamit majd a fémes mellékíz ellen.



A málnás jégkását betonkeverőből merték, igaz kicsit fémes ízű volt, de legalább nem volt benne sem cement, sem pedig sóder

Délután kezdődtek a hagyományos vasárnapi vetélkedők, műsorok, ebből az egyik fő kedvenc a dinnyefacsarás kobakon. E feladtban számolni kell azzal, hogy aki fejét adja a mutatványhoz kicsit ragacsos lesz és dinnyeszagú aznap, illetve a nyakizmokat is megdolgozza az ellentartás, így izomláz a mellékhatás.



Dinnyefacsarás - a feladat, ami nem kíméli a nyakizmokat

Nem is próbáljuk felsorolni a "Mindent vagy semmit - Vágó István nélkül" vetélkedő minden feladatát, kukac-szlalomtól a testfestésen át a söröshordó tartásig minden volt a repertoárban. Egyik kedvencünk a párzó állatok bemutatása volt (kukac-, gorilla-, szarvas-, macska-, és galambszex).



Csiga és virág festése szájjal, élő vászonra



Bagzó macska - ilyen feladat is volt

Estére már kezdett lehűlni a levegő, ezért egyre többen szerettek volna már hazamenni egy pulcsiért, egy forró zuhanyra, egy kis pihenésre, az utolsó esti hajrá előtt. A több napon át tartó vetélkedőben elért pontok alapján első helyen az egyes csapat végzett (a tesisek).



Az 1-es csapat lett az első a vetélkedőkben



A kettes csapat - második helyen végeztek

Harminc perces késéssel lépett színpadra az "idióta" páros, a Méhek. Hogy milyen tésztaszűrőn át látni a világot dudákkal és dobokkal felszerelve, azt nehéz megfogalmazni. Mi most hallotunk/láttunk először olyat, hogy a beállásra külön írtak egy hang-teszt dalt. A félórás koncert egyeseknek hosszú volt, egyeseknek rövid, minden csupán a felfogáson és a hülyeség-befogadó képességen múlt. Hamarosan videóval is magyarázzuk e kijelentésünket.



Színpadon a Méhek - zenéjük kellően egyedi és idióta - Fotó: Bonyhádi Zoltán

Miután elrepültek a Méhek, már láttuk a Heaven Street Seven tagjait gyülekezni a színpad mellett, de a koncertre még kicsit várni kellet, ugyanis össze kellett terelni az összes gólyát az eredményhirdetésre. Miután lezavarták a formaságokat (díjkiosztó, beszédek, puszik), kezdődött egy nem túl hosszú, de annál látványosabb tűzijáték. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy jobb volt, mint a tavalyi.



A gólyatábor záróakkordját a Heaven Street Seven pengette - Fotó: Bonyhádi Zoltán

A Heaven koncertről egyszerűen: jól szólt. Se nem hangos, se nem halk, bejáratott slágerekkel. Kicsit meglepett bennünket, hogy az egyetem udvarán fekvő aszfaltpálya feléig sem ért a közönség (pedig a felületből még a színpad is elvesz egy nagyobb "falatot"). Sokan a sörkertből hallgatták a koncertet, de igazán ott sem volt akkora tömeg, hogy ne találjunk egy-egy szabad asztalt. Elfogytak kicsit az emberek, hűvös is volt, bár ezt mi nem éreztük, miközben a harmadik-negyedik sorban ugráltunk és énekeltünk együtt a zenekarral.

A koncert végén két visszázás is volt, s az együttes mindkétszer feljött a színpadra "na még egy utolsót" szám erejéig. Ezek után még benéztünk az aulába, ahol videó-diszkót tartottak, de igazán már itt sem volt éjfélkor nagy a tolongás - az emberek szép lassan elfogytak, elfáradtak. Mi is hazamentünk, leültünk a kanapéra s nyugtáztuk, hogy idén is jó volt, e pár nap. Fárasztó, de élményekben gazdag és számos új ismerőssel gyarapító. Voltak a programban csúszások, cserék, de ez még belefér, mint ahogy a kissé híg sör és a naponta hetvenötször meghallgatott "Nád a házam teteje" is. Jövőre is kiköltözünk e pár napra...

Ide kattintva megtekintheti a Gólyatábor negyedik napjáról készült képgalériánkat!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!