Hadat üzentek a Markusovszky kórház falain belül a fertőzésnek

A kockázati tényezők egy részét a beteg hordozza magában (gyógyszerérzékenység, véralvadási zavar), másik részük a beavatkozás következménye lehet (vérzés, fertőzés). Az elmúlt években a kórházakban megjelentek az úgynevezett nozokomiális fertőzések, melyek az egészségügyi ellátás során keletkeznek.

A kórházaknak fel kellett készülniük arra, hogy megakadályozzák, illetve visszaszorítsák ezeket a fertőzéseket. A nozokomiális fertőzések kategóriájába nemcsak a  kórházi ellátás, hanem a munkavégzés, vagy a látogatások során fellépő fertőzések is beletartoznak.

Dr. Schneider Ferenc, a Markusovszky kórház infektológiai osztályának vezetője elmondta, hogy az intézményükben is előfordult már tömeges nozokomiális fertőzés.

- 2002-ben 147 kórházi dolgozót érintett egy ételfertőzés, melyet az ebédre felszolgált húsgombócleves okozott -  folytatta a főorvos. Ebben az esetben nem az ápolt betegek, hanem a dolgozók betegedtek meg. Az ételmérgezés okozta hasmenés mindössze két napig tartott, de a beteg dolgozók helyettesítése nagy nehézséget jelentett.

Általában azonban nem a dolgozók esnek ágynak, hanem az ápoltak kapnak el fertőzéseket. Ennek pedig több hátulütője is lehet. Meghosszabbodik a kórházi ápolás, ez pedig növeli a kezelési költségeket. A fertőzés súlyosbítja a beteg állapotát, akár halált is okozhat, s nem utolsósorban rontja az intézmény hírnevét is. A fekvőbetegeket érintő kórházi fertőzések közül a leggyakoribb a húgyúti fertőzés, ezt követi a sebfertőzés, a tüdőgyulladás, a szepszis, a kanülfertőzés és a felfekvés.

A nozokomiális fertőzés megelőzésének leghatékonyabb eszköze az infekciókontroll. Ez magában foglalja a nozokomiális fertőzések felderítését, valamint a kórházi baktériumtörzsek megismerését.Továbbá vizsgálják a baktériumok viselkedését az antibiotikumokkal szemben, valamint racionalizálják a kórházi antibiotikum-felhasználást.

Az infekciókontroll feladata az egészségügyi ellátás során a fertőzés kockázati tényezőinek meghatározása, ezeknek  a minimalizálása, az ezzel kapcsolatos kórházi szabályozás kialakítása, és az ellenőrzés. A  Markusovszky kórházban Magyarországon az elsők között kezdődött meg tervszerű infekciókontroll. 

- Az infekciókontroll a megelőzésre helyezi a hangsúlyt - emelte ki a szakember. - Ez egy stratégia, melybe beletartozik a fertőzés izolálása, a fertőtlenítés, a steril anyag- és  eszközellátás szabályozása. A  tevékenységek irányítására, koordinálására tavaly egészségügyi miniszteri rendelet született, amely kötelezővé teszi minden kórház számára intézményi infekciókontroll és antibiotikum bizottság létrehozását és működtetését - tudtuk meg dr. Schneider Ferenctől.

- A csoportunk regisztrálja a felderített fertőzéseket, kivizsgáljuk a járványügyi helyzeteket, ha szükséges, akkor javaslatokat teszünk a megoldásra. További feladatunk az egészségügyi dolgozók fertőzéseinek megelőzése, részt veszünk a katasztrófaterv kidolgozásában, valamint foglalkozunk az alkalmazottak továbbképzésével is. A bizottság évente kétszer ülésezik, és meghatározott munkaterv szerint működik. Az elszórtan jelentkező nozokomiális fertőzéseket és a kisebb járványokat a kórházhigiénés csoport megoldja. Nagyszámú megbetegedés esetén soron kívüli bizottsági ülés határozza meg a teendőket, de ugyanerre szolgál az intézményi katasztrófaterv is. Ez utóbbi elsősorban a kívülről érkező fertőzések, például  a jelenlegi influenzajárvány esetén lép életbe  - mondta a főorvos.
 
A nozokomiális fertőzések egyik része elkerülhetetlen, a másik elkerülhető, megelőzhető  emelte ki a vezető.  A különböző orvosi szakterületeken más-más a még elfogadható kórházi infekcióarány. A belgyógyászati  jellegű osztályokon két százalék alatt, a sebészeti osztályokon öt százalék alatt, az intenzív osztályon pedig 15 százalék alatt van ez az arány. A kórházunkban minden osztályon kordában tudjuk tartani a fertőzéseket, országos szinten is az elsők között állunk, s mindenütt az elvárt százalék alatt vannak az arányaink.