Hatvanhárom évesen szerzett diplomát a szemenyei Tyúkanyó

- Jogi asszisztensnek tanultam négy félévig, 2011. június 3-án vizsgáztam. Az egészet Andi barátnőmmel találtuk ki. Idén április 15-én töltöm be a 64. évemet - meséli Varga Lászlóné, Irma. 

- Én voltam a "tyúkanyó" a Károly Gáspár Egyetem szombathelyi kihelyezett tagozatán, ahová egyébként húszas, harmincas fiatalok járnak, az utánam következő "legidősebb" is csak negyvenes volt. A gépírás tanárnőmnek  megtanultam a tíz ujjas gépelést is - máig így vagyok benne a telefonjában, hogy "Tyúkanyó."

Irma egyáltalán nem találja sértőnek ezt a nevet. Sőt azt a másik becenevét is kedveli, amit  lányunokájától kapott, aki  nem tudta kimondani, hogy Irma mama, csak azt, hogy "Irmama". Innen ered az a másik elnevezés, ami az egyetemi tagozaton szintén elterjedt lett.

- Virágkötő szakmám van, gépkocsivezető is vagyok, és nem tud olyat munkát mondani, amit ne tudnék elvégezni. A férjemmel három családi házat építettünk, nagyon sokat dolgoztunk, magunk csináltuk, amit tudtunk. Már nyugdíjas vagyok. Nem vagyok "vénasszony" típus. Korábban anyagbeszerzőként dolgoztam. Sokat segítek a lányomnak, aki itt lakik a faluban, főzök, mosok, kísérem a fiú unokámat a buszhoz, ha megy  iskolába, délután megyek  elé.

Irma igyekszik izgalmas kapcsolatokat kiépíteni. Például küldött saláta- és csirkerecepteket  a Vas Népe Szakácskönyvébe.

A jogi asszisztensi képzettségét nem használja, de jelentkezett ülnöknek, fel is vették a szombathelyi városi bíróságra. Korábban is járt nyílt tárgyalásokra, Magdi barátnőjét Veszprémbe is elvitte a Cozma-perre.  Érdekli, milyenek az emberek,  hogy ítél a bíró...