Holokauszt emléknap: csend és borzalom

"Csend és borzalom - a Vas megyei holokauszt emlékezete" -  ezt a címet viseli az a tárlat, amelynek egy részlete csütörtök óta látható a belvárosi Agora-Savaria Filmszínház aulájában, s amelyet 2004-ben a holokauszt 60. évfordulóján már bemutattak a közönségnek. A tárlaton levéltári dokumentumok, fotók, újságcikkek beszélik el a hatvanöt évvel ezelőtti rettenetet. Meghökkentő tények, adatok, számok sorakoznak a tablókon, amelyek végigvezetik  a nézőt a bizonytalanság évtizedeitől a zsidótörvényeken és a német megszálláson át egészen napjaink emlékhelyeiig. Fontos teret szentel a tárlat a szombathelyi zsidóság történetének is. 



A  tablótárlat annak a kiállításnak a része, amely a holokauszt hatvanadik  évfordulójára készült el

Fotók: Szendi Péter

Az aulában felállított tárlatot Szántóné  dr. Balázs Edit történész nyitotta meg. Elmondta: kevesen élnek azok közül, akik még emlékeznek a tragédiára, ezért emlékeztetni kell. Emlékeztetni azért, hogy a 65 évvel ezelőtti tragédia soha többé ne fordulhasson elő a történelemben. A történész kiemelte: a mozi aulájában látható tablók annak a tárlatnak a részét képezik, amely a holokauszt hatvanadik évfordulójára készült el, s amelyet akkor a Vas Megyei Levéltárban tekinthetett meg a közönség. A teljes tárlat az egész vármegyét átfogja, s minden olyan települést bemutat, ahol gettót állítottak fel, s ahonnan deportálásra került sor. 



Fiatalok, idősek, egyaránt kíváncsiak voltak a kiállításra, rövidfilmekre

A kiállítás megnyitóját követően a Siklósi Szilveszter által rendezett rövidfilmeket tekinthette meg a közönség. A mozgóképek a keleti erődítmény kényszermunkásainak szenvedéseibe, sorsába engedtek betekintést. A felvételek többek között Balfon, Kőszegen, Rohoncon készültek. A vetítést gondolatébresztő beszélgetés követte. 

A rendezvényt szervező Magyar-Izraeli Baráti Társaság egyébként minden esztendő április 16-án megemlékezik a holokausztról. Az évforduló programja pénteken délután négy órakor a Batthyány tér 9. szám alatti imateremben folytatódik. Ekkor a Szombathelyi Zsidó Hitközség  Horváth Ferenc és L. Kiss Csaba kőszegi tanárok közreműködésével  emlékezik, illetve nyújt majd tájékoztatást a kőszegi, Guba-hegyi tömegsírok feltárásáról, s az ezzel kapcsolatos kutatásról. 

Honnan ered a holokauszt szó?

Hatvanöt esztendővel  ezelőtt olyan tragédia történt, amelyre a második világháború után sokáig  még a történettudomány sem talált megfelelő szót,  kifejezést.  A magyar szakirodalom hosszú ideig   vészkorszaknak nevezte, héberül pedig soának hívták, ami végleges megsemmisítést jelent. Végül  egy dokumentumfilm kapcsán terjedt el  ennek a tragikus   történelmi eseménynek a  ma is használatos  megnevezése: a holokauszt  hangzott el tegnap a kiállítás megnyitóján.  A holokauszt pedig görög eredetű szó,   melynek  jelentése: égő áldozat, teljesen elégő áldozat.