Információs fórum az új Munka Törvénykönyvéről

Az új Munka Törvénykönyve az eddiginél nagyob teret enged a szerződő felek megállapodásának, a munkavállalók így jól teszik, ha aláírás előtt alaposan tanulmányozzák a papírokat.

Kiss Tamás

Az új Munka Törvénykönyve kapcsán várták információs fórumra az érdeklődőket, akik közel kétszázan eleget is tettek a meghívásnak. Az MMIK előadótermében ott ültek szakszervezetisek, jogászok, hatósági szakemberek, s a  cégek HR-esei közül is többen részt vettek  az összejövetelen.

A jelenlévők kezükbe vehették a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletének szakértői által összeállított tájékoztató füzetet, majd a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve igazgatója,  dr. Bérdi András tartott szakértői tájékoztatást az új Munka Törvénykönyvéről.

A szünetbeli ottjártunkkor is sokak által ostromolt dr. Bérdi András érdeklődésünkre először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a dolgozóknak a jövőben még inkább meg kell majd nézniük és megfontolniuk, milyen megállapodásokat kötnek. A jelen szabályozással ellentétben az új Munka Törvénykönyve ugyanis a munkaszerződéseknél és a kollektív szerződésnél is nagyobb teret enged a felek közötti megállapodásoknak, a munkavállalóknak így különösen érdemes odafigyelniük arra, hogy az eltérések ne a kárukra történjenek. (Főként, hogy bármely munkaviszonynál a szerződő felek korántsem tekinthetők egyenlő partnernek, a  munkaadó  mindig  domináns.)

Dr. Bérdi András arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozásban mindkét fél számára akadnak pozitív és kevésbé kedvező változások. Munkavállalói oldalról máris súlyos kritikát kapott, hogy éves szinten a mostani 200 helyett júliustól 250 óra rendkívüli munkavégzés, túlóra rendelhető el.

A munkaadók számára szintén kedvező, hogy az eddigi négy helyett (meghatározott feltételek mellett) a munkaidő keret hat hónapra is elrendelhető. S hogy a másik oldalról is mondjunk példát: a  munkavállalók számára pozitív, hogy a gyerekek után járó pótszabadság júliustól mindkét szülőt megilleti, az eddigi egyéves kor helyett a gyermek hároméves koráig nem rendelhető el a szülő számára rendkívüli munkavégzés, túlóra, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás eseteinél (átirányítás, kirendelés, kiküldetés) a lehetséges idő pedig éves szinten 110-ről 44 napra csökkent.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!