Ketyeg az időzített bomba az orvostársadalomban

Prof. dr. Nagy Lajos, a Markusovszky kórház vezérigazgatója elmondja, hogy a kórházban foglalkoztatnak rezidenseket és szakorvos-jelölteket is.

A két megnevezés között különbséget kell tenni.
  
- Körülbelül tíz évvel ezelőtt változott a rendszer, jogszabály határozza meg ma a szakorvosképzést - emeli ki a vezérigazgató. - Az egyetemet végzett fiatal két évig rezidensként dolgozik a kórházban. Korábban ezt a két évet egyetemi státuszban töltötték a fiatalok, vagyis az állam fizette a bérüket. Egy éve viszont ezt a jogkört a kórházak vették át, azóta munkaadóként ők fizetik a tanulók bérét. Két év után már nem rezidensként vesznek részt a kórház életében, hanem szakorvos-jelöltként. A két időszak összesen a szakvizsgáig általában öt év, mely idő alatt a fiatal orvosok kiveszik a részüket a munkából, elsajátítják a szakma gyakorlati részét, sőt vizsgákat is kell tenniük. A Markusovszky kórház egyetemi oktatókórház, így természetesen rezidens, illetve szakorvosi képzés is folyik a falak között.
 
A vezérigazgató hozzáteszi, a fiatal orvosok felkészültek, jól beszélnek nyelveket és mobilisak. Így nem csoda, ha többen közülük külföldre vágynak. Ez nem csak az egészségügyben jellemző, hanem szinte minden területen. Ám, mivel az egészségügyben szakemberekből külföldön is hiány van, ezért itt hatványozottan jelentkezik a probléma.
   
- Nemcsak a fiatal orvosok vágynak külföldre, az idősebb kollégák közül is vannak olyanok, akik kint vállalnak munkát - emeli ki prof. dr. Nagy Lajos. - Nagyon nagy a különbség a hazai és a külföldi fizetések között, akár a tízszeresét is megkereshetik kint az itthoni bérüknek az orvosok. Németország, Angila, Svédország talán a legjellemzőbb orvos munkaerő elszívó, ahol jelentős orvoshiány van. Ha az összes orvosunk kimenne külföldre, akkor telnének be a kinti állások.
 
A vezérigazgató szerint a rezidensek jelentős része mérlegeli a külföldi munkaválallást. Akár egész évfolyamok tűnhetnek el a rendszerből, ez pedig időzített bomba az orvostársadalomban. S nemcsak a szakemberek érzékelik ezt, hanem évek múlva a betegek is.
   
- Az új rezidensrendelet a kórházaknak is rugalmasabb feltételeket biztosít - mondja a kórház vezetője. - Eddig évente egyszer vehettünk fel rezidenseket, most állandó a felvétel. Minden kórház már maga dönti el, hogy milyen hiányszakmákban lenne szüksége rezidensekre, s ezekhez a szakmákhoz több állami támogatást kaphat az intézmény. Nálunk jelenleg 26 rezidens dolgozik, 9-en 2009-ben, 17-en pedig 2010-ben végeztek az egyetemen. Szakorvos-jelöltből pedig 49-en látnak el munkát az intézményben. A kórházban megfelelő a fiatalok aránya, bár ez nem jelenti azt, hogy nem tudnánk többet felvenni. Vannak hiányszakmák, mint például a patológus, az aneszteziológus, mindig várunk jelentkezőket. Gyermekgyógyászból és szemészből viszont túljelentkezés is van. Miután itt töltik a fiatalok a tanulóéveket, többen közülük úgy döntenek, hogy itt is szeretnének maradni. Ezt a kórház is támogatja bizonyos kereteken belül, hiszen így olyan orvosok dolgozhatnak a kórházba, akik nálunk, a mi szakembereinktől tanulták meg az alapokat.
 
Kérdésünkre, lehet-e azt tudni, hány rezidens helyezte letétbe felmondólevelét, a vezérigazgató így válaszol:  

- Nem publikus, kik csatlakoztak a mozgalomhoz. Nem csodálkozom a megmozduláson, hiszen nettó 100 ezer forintos fizetésből nehéz boldogulni. Elfogyott a fiatalok türelme, ebből az összegből nehéz megalapozni a jövőt. Amikor én voltam kezdő orvos, akkor is alacsonyak voltak a bérek, de mégsem annyit kerestünk, mint egy versenyszférában ténykedő takarítónő. Sosem volt könnyű kezdő orvosnak lenni, az ember nem is a fizetés miatt választotta ezt a hivatást, minket az élmények, a visszajelzések és a munka szeretete motivált. Szép szakma ez, sok sikerélménnyel. Még nem tudni, hogyan rendeződik a fizetések körüli helyzet. Azzal, hogy a fiatalok kaphatnak plusz 100 ezer forintot, még nem oldódnak meg a gondok. Így annyit fog keresni egy kezdő orvos, mint egy ötvenéves, gyakorlott kollégája. Ez újabb feszültségeket szülhet. Ám meg kell állítani valahogy az orvosok elvándorlását is, mert nem lesz következő generáció, aki gyógyítaná a betegeket.

A Markusovszky kórházban jelenleg 26 rezidens dolgozik, kilencen 2009-ben, tizenheten pedig 2010-ben végeztek az orvosi egyetemen.

Nagy a felelősség a fiatalokon

A Markusovszky kórházban is sok rezidens dolgozik. Dr. Bierer Gábor szakterülete a sürgősségi orvostan, ebből fog vizsgát tenni. A fiatal férfi helyben szeretne dolgozni. A Magyar Rezidens Szövetség szerint az ösztöndíj nem oldja meg a problémákat, ezért továbbra is kitartanak amellett, hogy  felmondó leveleiket széfbe zárják, s ha nem változik a helyzet, januártól tömeges hagyják el a kórházakat. Az állam azt ígéri, ez még csak a kezdete az átalakításoknak.
A Markusovszky kórházban sok a fiatal szakorvos-jelölt. Csütörtökön délelőtt dr. Bierer Gábor éppen a sürgősségi osztályon dolgozott.

- Budapesten végeztem a tanulmányaimat, ám szombathelyi vagyok - mondja a fiatal orvos.  - Éppen ezért szerettem volna helyben tölteni a rezidensi és szakorvos-jelölti éveimet. Örültem, amikor felvettek ide dolgozni és tapasztalatokat gyűjteni. A szakterületen a sürgősségi orvostan, s itt elsajátíthatom a szakmámhoz szükséges alapokat. A munkán van a hangsúly, már nem a nagykönyvből tanulunk, ezért nagy a felelősség rajtunk. Az itt töltött gyakorlóévek alatt két évet rezidensként kell eltöltenünk, a többit  szakorvosjelöltként. Persze nemcsak dolgoznunk kell, hanem tanulnunk is, hiszen vizsgákat is kell tennünk.

Kérdésünkre, hogy a fiatal szakorvos-jelölt hol képzeli el a jövőjét, dr. Bierer Gábor így válaszolt:

- Mindenképpen itt szeretnénk maradni a Markusovszky kórházban. Itt sajátítottam el a szakma alapjait, itt tanultam a képzett orvosoktól, ide húz a szívem.