Kiment a divatból az őrségi gyepgazdálkodás

Az itt élők azt mondják, nem éri meg állatokat tartani, ugyanis nem tudják annyiért értékesítene a tejet és a húst, amennyibe a tartásuk kerül. A földművelésből pedig a mai világban már nem lehet megélni.

Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a szántóföldeket általában nem hagyják parlagon, mivel a művelésükhöz az unió és az állam támogatást nyújt, viszont a gyepterületekkel más a helyzet. Bár ezek  után is kapnak a gazdálkodók támogatást, de a rét és legelő gondozásának csak akkor  van gazdasági haszna, ha a gyepgazdálkodás állattartással, állati termék feldolgozásával is párosul. Erre az életmódra ma már nagyon kevesen vállalkoznak, így a nemzeti parkban is sok terület  parlagon hever. Embermagasságú rajtuk a gyom.

- Az elhanyagolt területeknek a gazdái általában idősek vagy olyanok, akik elhagyták ezt a vidéket - folytatta az igazgató. - A szántókat szívesen bérbe veszik agrár vállalkozók, s  kukoricát  termesztenek, de terjed a szója is. A réteknél, a legelőknél azonban más a helyzet. Évente kétszer ajánlatos lenne kaszálni, s állatokat kellene tartani, hogy lelegeljék a füvet. Tizenöt évvel ezelőtt még sokan foglalkoztak állattenyésztéssel a környéken, mára ez teljesen visszaszorult. Azt mondják, nem éri meg foglalkozni az állatokkal, mivel a tejet nem veszi át senki. Mi ezt  a parkban másként látjuk, nekünk például 152 tarka tehenünk van. 
 
Az állatokat nem tejük, hanem a húsuk miatt tartják, de nem a tehenek értékesítése a fő céljuk, hanem a borjak rendszerben tartása, majd értékesítése.
  
- A tehenek lelegelik a gyepről a füvet, rendben tartják a területet  - emelte ki az igazgató.  - Villanypásztorral vesszük körbe azt a helyet, ahol éppen legelnek, így elég nagy területen, szabadon élhetnek. A borjak elől sem vesszük el a tejet, mind meghagyjuk nekik a fejlődéshez. A tehenek több szempontból is hasznosak számunkra. Egyrészt területgondozók, borjat adnak, másrészt az ökológiai rendszer részét képezik.  A tehénlepényben ugyanis kifejlődnek azok a rovarok, melyek a parkban élő, védett madarak táplálékául is szolgálnak, gondoljunk csak a nagyon megfogyatkozott fecskékre, színpompás búbos bankákra.
 
A külterületeken lévő földek állapotát, rendeltetésszerű használatát a földhivatal, valamint  a növény- és talajvédelmi szolgálat végzi. Ha parlagfüvet is találnak a növények között, akkor megbüntetik a terület tulajdonosát. Ennek pozitív hatása is van a földművelésre, hiszen egyes gazdák emiatt igyekeznek valamilyen vészmegoldást keresni. A hátulütője az, hogy ezt sokan csak szárzúzással teszik meg, vagyis letarolják a növényzetet földeken, nem pedig gazdálkodási rendben végzik el az ápolást. A szárzúzott gyepterületek növényi összetétele az évek során elsilányul, a virággazdag rétből pár év alatt tarackos gyomtenger lesz.

- Ilyenkor nemcsak a növényvilágot befolyásolja a szárzúzás, hanem az állatvilágot is - fűzte hozzá Márkus Ferenc.  - A virágok ugyanis csalogatják a rovarokat, a különleges lepkefajokat, madarakat. Ha ezeket irtják, akkor az állatok is eltűnnek a területről. Az nemzeti park 12 százaléka gyepterület, ennek felét rendben tartják a gazdák.  Azokon a területeken, amelyeket szakszerűen kezelnek, úgynevezett búvósávokat is hagynak a természet lényeinek számára. Ezzel megóvják az itt honos állatvilágot.