Kis Gergő elégedett a bemutatkozással - Az ajkai úszó szerint a hatodik helyezése reális 400 gyorson

- Őszintén szólva, elfáradtam. Ez amolyan tanuló 400 volt, az edzőmmel 14 hónapja készülünk csak a gyorsúszásra. Úgy gondolom, rövid távon – mert nekem ez annak számít – ötkarikás játékokon pontot szerezni nem is dolog, nekem hatalmas élmény. A legjobb európainak számítok, két amerikai, két koreai és egy kínai előzött meg. A fináléban az említetteken kívül egy brit és egy ausztrál szerepelt – mondta Kis Gergő.

- Korábban többször nyilatkozta, hogy elsősorban vegyesúszónak tartja magát, más kérdés, hogy az utóbbi időszakban gyorson kénytelen bizonyítani. Pekingben 400 vegyesen szerzett hatodik helyet. Azt a helyezést, vagy a mostanit értékeli többre?

- Nyolc éve, Athén volt az első olimpiám, oda úgy mentem, hogy különösebb elvárások nem voltak velem szemben, annak is nagyon örültem, hogy kijutottam. Pekingre változott a helyzet, az edzőmmel úgy gondolkodtunk, hogy egy döntőt elcsíphetek, ami össze is jött. Most viszont már várják tőlem a finálét. Úgy készültem, hogy utolsó ne legyek, ezt sikerült megvalósítanom, a pontszerzés pedig arra feltétlenül jó: ha sorolják a Magyar Olimpiai Bizottságban, hogy ki szerzett pontot, közöttük leszek én is.

- Éremre nem gondolt, titkon sem?

- Persze, minden, magára valamit is adó sportoló eljátszik a gondolattal, hogy dobogó, éremátadás, ajándék plüssállat, fotózkodás. Ez természetesen rajtam is átfutott, de őszintén szólva, az éremnek nem volt realitása. A 4-8. helyreszámítottam, jól kalkuláltam. Furcsának tartom, hogy a dél-koreai versenyzőt túl gyors rajt miatt délelőtt kizárták, délutánra visszahozták, végül magabiztosan nyert. A középfutam után visszatértem a faluba, ebédeltem, majd lepihentem, délután ötkor ébredtem, meglepve láttam, hogy ott van a finálé résztvevői között. De már nem érdemes ezzel foglalkozni, magamra kell koncentrálnom. Az első versenynapon éremmel kezdtem, ez jó, várom a folytatást.

- Nem igazán szereti az edzőtáborokat, a kötöttségeket. Az olimpia azonban más. Jól érzi magát a brit fővárosban?

- Minden rendben van, jól vagyok. Július 1-től 21-ig edzőtáborban voltunk Balatonfűzfőn, az utolsó két hét idegölő volt számomra, teljesen leépítettem a szervezetemet. Kikészültem, hánytam, hasmenésem volt, emiatt vissza kellett venni az edzésekből. Úgy jöttem ki Londonban, hogy elveszett az a két hét, amire a legnagyobb szükségem lett volna. Az edzőm azt mondta, ne izguljak, előzőleg sokat dolgoztunk, végeztünk annyi állóképességi munkát, ami elég lesz a jó szerepléshez. Úgy gondolom, vagyok annyira tehetséges és tapasztalt úszó, hogy a problémákon túllendültem, a szervezetem tudja, mire hogyan kell reagálnia. A falu körülményei megfelelőek, az apartmanban három szoba van, én Takács Krisztiánnal lakom egy szobában. Ő örök szobatársam, 2006 óta, amikor vele vagyok, mindig jól sül el a dolog, érem, de minimum a döntő összejön. A másik szobában Financsek Gábor és Balogh Gábor lakik, a harmadikban pedig a Gyurta testvérek. Ami nem tetszik, hogy négyen vagyunk egy mosdóra, mindössze Gyurtáék szobájához tartozik külön egység. Nem örülök az alkalmazkodásnak, másfél órát igényel, mire mindenki tisztálkodik, elvégzi a dolgait. Sajnos kevés a légkondicionáló, 25 fok van, emiatt állandóan nyitva az ablak. Reggel hatkor húzzák a kukákat, hangoskodnak. Azt kell mondanom, Pekingben nyugodtabbak voltak a körülmények. Persze, panaszkodni nem akarok, nem ezen fog múlni a jó szereplés, összességében jól szervezett olimpia ez.

- Szerepel két váltószámban, de a fő csapásirány az 1500 gyors, ami augusztus 3-án következik. Ott érmet remél?

- Szeretnék nagyon jól úszni. Egyelőre maradjunk ennyiben.