Kisebb önkormányzatok, szigorúbb listás szabályok

Már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma, az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot.

MTI

Az Országgyűlés 259-en igen, 94-en nem szavazattal, név szerinti szavazáson fogadta el a törvényt. A parlament döntött arról is, hogy a köztársasági elnöktől kéri a törvény sürgős kihirdetését.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály rögzíti, hogy már a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010-es általános választásán alkalmazni kell.

A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. Ezeken a településeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lenne a helyi képviselők száma. A hatályos törvény szerint száz lakosig három, hatszáz lakosig öt, ezerháromszáz lakosig hét, háromezer lakosig kilenc, ötezer lakosig tizenegy, tízezer lakosig tizenhárom képviselőt választhatnak a polgárok.

A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben megmarad a vegyes választási rendszer: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehetne jutni. 

25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanának ki. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Jelenleg 25 ezer lakosig 17, 50 ezer lakosig 23, 60 ezer lakosig 25, 70 ezer lakosig 27 képviselőt lehet választani.

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lenne választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehetne megválasztani. A közgyűlés létszáma így 66 főről 35 főre csökkenne.

A megyei önkormányzati képviselőket, vagyis a közgyűlések tagjait a választópolgárok megyei listán választják, a megye egy választókerületet alkot. 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, míg 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.

A hatályos szabályok szerint a megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a tízezernél több lakosú települések számára.

A most elfogadott törvény rendelkezik arról is, ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi listáról és fővárosi területi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy 30 napon belül nyilatkoznia kell, melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell. A főpolgármester-jelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.

Változtak az ajánlás szabályai is, főpolgármester-jelölt például az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. Jelenleg a választópolgárok fél százalékának kell ajánlania a főpolgármester-jelöltet.

Módosul a kompenzációs listaállítás szabálya: 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított, jelenleg a választókerületek egynegyedében kell jelöltet állítani ehhez.

A fővárosban az a szervezet állíthat listát, amely a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. Most legalább hat kerületben kell kompenzációs listát állítani, hogy a szervezetnek lehessen budapesti listája.

A törvény szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.

A törvény végleges szövegéből kikerült az a rendelkezés, hogy töredékszavazatnak számított volna a mandátumot szerzett jelöltre leadott érvényes szavazatoknak egy része is. Így töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.

A záró rendelkezések között rögzítik azt is, a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!