Legkedveltebb nyaralóhely: Nick, a Rába vizének sodrásában

Tavaly a legkedveltebb fürdőhelyet kerestük, idén pedig a legkedveltebb falusi nyaralóhelyet. Bajánsenyével kezdtük, és Velemmel fogjuk befejezni. A nyaraló vendégek által adott osztályzatok alapján dől majd el a sorrend, és egy különdíjat is kiadunk a honlapunkon megtartott szavazás alapján. Aki nyer, védnöki táblával és a büszke címmel gyarapodik.

Simon Erzsébet

Egész kis üdülőtelep épült ki az elmúlt évtizedekben a Rába partján, a duzzasztómű mellett, jóllehet ez a meghatározás, hogy üdülőtelep, vízügyi szakemberek szerint nemigen használható. A házak legtöbbje ugyanis a hullámtérben épült meg, mégha engedéllyel is. A  jogszabályok szerint pedig a hullámtér elsődleges szerepe az, hogy benne az árvizek biztonságosan levonulhassanak.

Ám a házak csökkentik az árteret, árhullám esetén pedig veszélyben vannak. A duzzasztómű mellett, a Rába bal partján mintegy 130 házikót húztak föl, nem egy közülük egész palota, télen-nyáron lakható. De alig néhány olyan van, amelyik úgy épült, hogy a tulajdonosok betartották az ide vonatkozó előírásokat, és legföljebb másfél tucatnyi az, amelyik a vízügyi hatóság jóváhagyásával maradhatott fenn. A szabályozás szerint ugyanis pillérekre, lábakra kell emelni az építményeket, úgy, hogy az árvíz ne okozhasson bennük kárt. Volt is riadalom a parttól néhány tíz méterre épült ingatlanok tulajdonosai között tavaly, amikor úgy megemelkedett a Rába vízszintje, hogy majdnem elérte a kerítéseket.

- Én 1961-ben kerültem a községbe tagiskola vezetőként, s akkoriban mindössze talán fél tucatnyi kis horgásztanya volt a Kis-Rába partján - mondja Kiss Lajos polgármester.  Az 1965-ös nagy árvíz után kezdtek megszaporodni az építmények. Már nemcsak horgásztanyák, hanem állandó lakhatásra alkalmas házak épültek. A területen most mintegy félszáz olyan telek van, amire egy ideje már nem lehet építkezni, mert a hatóság megtiltotta. Fürödni itt sohasem lehetett, ezt sem engedélyezték, viszont korábban a horgászok paradicsoma volt a duzzasztó alatti folyószakasz. Sajnos, az elmúlt évek Rába-habzása elriasztotta a pecásokat. Bár már tisztább a víz, csak kevesen merészkednek a folyó partjára.

A mintegy hatszáz lelkes falu története, nevének kialakulása, eredete nem pontosan tisztázott, de két magyarázat látszik leginkább elfogadhatónak. Az első magyarázat szerint Nick mint egytagú helynév a Nikolaus személynévből származik. Ha ezt hitelesként fogadható el, akkor a község keletkezése a XI-XII. századra tehető a falut alapító Ják nemzetség is ekkor érkezik az országba. 

A másik magyarázat szájhagyományra épül: eszerint a honfoglalás idején a Rába mentén avarok éltek jelentős számban. A név változásai ezt magyarázzák: Nyiec, Nyiczk, Niczk, Nick.

A település történetében meghatározó szerepet tölt be a Rába. 1932-34-ben épült meg Európa második duzzasztója, a nicki műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi egyrészt annak szabályozását, másrészt a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában.  2000-ben újították fel, az eredeti nyerges gátat (Magyarországon elsőként) tömlős gáttá alakították. Turistacsalogató látványosság volt a gumigátról lezúduló hatalmas víztömeg.

- Bizony, csak volt - jegyzi meg Csőre Tibor, de elvették a hely varázsát. Amióta üzembe helyezték az áramtermelő kisvízerőművet, alig van víz a duzzasztómű alatt. Nézzen csak körül, hatalmas a sziget a Rábában, igaz, ezt a sok kavicsot a tavalyi árhullám rakta le. De nincs fehér habként alázúduló vízfolyam.

Csőre Tibor és a felesége, Homor Orsolya soproni. Egy ikerház felét lakják nyaranta, a fiatalember édesapja építette úgy másfél évtizede. Azóta is idejárnak, mint mondják, a a nyugalom, a jó levegő miatt. A kertben óriási fürdőmedence, mert ugye, a Rábában itt tiltják a fürdést. Persze mindig voltak illegálisan vízbe mártózók, de ma már nemigen fürödnek itt: a Rába-habzás idáig is eljutott, s elriasztotta a turistákat. Csőréék ikerpárja, az ugyancsak soproni Reichardt László szerint jobbára azok vannak mostanában a parton, akiknek ingatlanja van itt.

- Fiatalkori vágyam volt, hogy legyen itt egy nyaralónk. A vízerőmű munkába állásáig, és a habzás előtt remek kis hely volt. Engem a horgászat vonzott, most halat is alig találok. Bár amióta tisztult a víz, van remény arra, hogy lesz zsákmány is. Mindketten dolgozunk még a feleségemmel, de ahogy van időnk, máris jövünk. Azt tervezzük, ha nyugdíjba megyünk, tavasztól késő őszig itt leszünk. -

A horgászok, a kenusok, kajakosok, sátorozók számának csökkenését érzékeli Szabó Tibor is, a  Fenyves büfé vezetője. A petőházai férfi családi vállalkozásban üzemelteti a vendéglátóegységet. - Étlen-szomjan nem veszik itt senki, az biztos. Harminc féle ételt kínálunk, tucatnyi fajta sör, ennél jóval több borfajta közül választhat a betérő. 1991 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgozunk. Amolyan üvegtigrissel kezdtem, akkor még nomád körülmények voltak, mára a házat bővítve várjuk a vendégeket. De azokból egyre kevesebb van, s mert a horgászjegyet is én árulom, tapasztalom, hogy a pecások is kevesebben vannak. Öt-tíz-húsz éve sokkal nagyobb élet volt itt. A visszatérő vendégekből élünk, vannak, akik kizárólag a speciális sült csülökért jönnek. -

Még egy melegkonyhás vendéglátóegység van a parton, a Műgáti csárda. Tóth Miklóséknál hétvégente gyakoriak a kisebb rendezvények, szombatonként zenés programok vannak, sátororozók, kempingezők, kenus vendégek is akadnak. A konyhán a halételeket favorizálják, a harcsapaprikás túrós csuszával az egyik kedvenc. A két vendéglátóegység jól megfér egymással, mégha a turisták nincsenek is túl sokan.

A telep egyik legrégebbi ingatlanában dr. Szendrődi Andor a vendéglátónk. Épp ottjártunkor érkeztek meg a párjával Sopronból. A hetven esztendős, biztonságpolitikai munkakörében ma is aktív férfi szülei vették a telket 1954-ben, azóta persze ők már modernizálták a házat.  - Eleinte a horgászat miatt töltöttük itt az időnket, ma úgy mondanám, jövünk a regenerációs központunkba. Van úgy, hogy hetente nyitjuk a kaput, máskor meg, a munkámtól függően havonta, kéthavonta tudunk ide utazni. De mindig örömmel jövünk, hiszen ez a hely szellemi és fizikai kikapcsolódást is jelent nekünk. Horgászgatok, igaz, a régebben kifogott 28 kilós harcsának nincsenek utódai. Kertészkedünk, a párom virágokat, zöldségféléket  nevel, én szőlőt termelek, saját bort iszunk. Ismerek itt egy fiatalembert, vele kitűnően elfilozofálgatunk, egyszóval jól érezzük itt magunkat. Annak ellenére - írja csak le nyugodtan -, hogy a Rábát a vízerőművel és a habzással mondhatni tönkretették.

Úgy tetszik, az üdülőtelep lakói nem örülnek a megújuló energiát termelő létesítménynek. Sokan kárhoztatják a hely varázsának elvesztése végett, mégha tudják is: a  jövő energiatermelésének útja pedig ez lehet. Igaz, a duzzasztómű alatti Rába látványa hagy némi kívánnivalót maga után. Mégis, Nickre a turistákat leginkább a vadregényes Rába vonzza, mivel a falunak egyetlen idegenforgalmi nevezetessége a település legmagasabb pontján 1762-ben, barokk stílusban épült Szent Anna templom, amely ma műemléki védettséget élvez. 
 
Horgászok is akadnak még. 

 

Fél évszázada

- Csaknem fél évszázada járok a nicki Rába-partra - mondja a soproni Pieller Nándor. 1970-ben építettünk is egy kis nyaralót. A gyerekeink szinte itt nőttek föl. Amióta pedig nyugdíjba mentem, áprilistól októberig itt vagyunk a feleségemmel. Ő kertészkedik, én pecázom. Egy hete két csukát fogtam, az egyik súlya meghaladta a három kilót. Horgászparadicsom volt itt valamikor; szerintem a Rábának múltja van, a jelene és a jövője bizonytalan.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!