Legkedveltebb üdülőhelyek 2011 - Döröske: pihenő van, strand nincs (3.)

Amikor Döröskéről esik szó, a legtöbb vasi embernek a kikapcsolódás, a strandolás, a nyár jut eszébe. A Vasi hegyhát peremén fekvő pöttömnyi falu már vagy harminc éve hűsítő vízű taváról vált közismertté. Lakókocsival szívesen táboroztak itt le az NDK-sok, a környékbeli városlakók kezdték vásárolni az elhanyagolt szőlőket. Ma több nyaraló van a környéken, mint ahány lakóház a faluban.

Nem nehéz: Döröskének jelenleg 94 állandó lakosa van. Gyerek tíz éve óta az idén született először. Elöregszik a  falu. De ami a nyaralni vágyóknak még jobban fáj: megoldatlan a tó sorsa.
Az előzményekbe Mizda Ferencné polgármester asszony avat be.

- A tavat a téesz 1976-ban hozta létre a Bogrács patak vizének  felduzzasztásával. Nem örült ennek mindenki, mert a víztükör sok túlparti szőlőtől elvágta az utat, az emberek nem tudták megközelíteni, művelni a földjüket. Épp ott értek össze az utak a meder alján, a fahíd most is ott van a víz alatt. El is erdősödtek a túlparti szőlők. Az eredetileg öntözési célra szánt tóban azonban az emberek kezdtek kikapcsolódási lehetőséget látni. Akkor még nem készült ennyi víztározó a megyében, mint azóta, nem volt meg Gersekarát sem. A két domb ölelésében fekvő, ezer méter hosszú, 320 méter széles víztükör a fürdőzők, a horgászok, a vízi sportot kedvelők paradicsoma lett.

A baj a polgármesterasszony szerint akkor kezdődött, amikor a téesz, máig tisztázatlan körülmények között,  eladta a tavat egy osztráknak. Az új tulajdonos kezdettől fogva bérbeadta a tavat és környékét, s ez a konstrukció sokáig jól is működött. 

- Először Török Csaba körmendi vállalkozó üzemeltette a tavat - emlékezik Mizda Ferencné. - Az volt a fénykor. Volt, hogy ezer ember is megfordult itt a hét végén, teleállták a falut kocsikkal. Miután ez a bérlő elhunyt, több próbálkozó követte egymást. Az, hogy a falu bérelje ki a tavat, meg sem fordult a fejünkben, nem tudtuk volna kigazdálkodni a magas bérleti díjat. Ennek ellenére sokan láttak a dologban fantáziát. Népszerű szabadtéri diszkó létesült a parton, jártak ide a fiatalok az egész megyéből, a hely híres fellépőket is vendégül látott. Ám az érdeklődés idővel visszaesett. Senki nem tudja pontosan, mi történt. Valószínűleg az emberek a természetes vizektől elpártoltak az élményfürdők felé. 2009. nyarán már alig jöttek, sokallták a beléptidíjat. Akkor a bérlő nyomtalanul eltűnt, azóta a strand lelekatolva, az egykori kiszolgálóhelyiségeket  pedig felveri a gaz.

Valóban: a bejáratnál még egy 2009. augusztusi plakát foszladozik, az egykori strand és a szórakozóhely területén mindenütt elburjánzott a bozót, az épületek feltörve, kizsigerelve. Szomorú látványt nyújt most az a hely, ahol pár éve százak szórakoztak. A tó pedig máshol hivatalosan nem közelíthető meg, körbe sem sétálható, mert magánbirtokok veszik körül.

Vajon mit ér Döröske a strand nélkül? A faluvezető meg van győződve róla, hogy a táj és a nyugalom így is nagy vonzerő.

- Horgászok továbbra is sokan vannak, bár halat évek óta nem telepített senki a tóba, mégis lehet méteres halakat fogni. Ha felmegy  valaki a szőlőhegy tetejére, tiszta időben a Rába és Csörnöc völgye fölött ellátni egészen Güssing váráig. Gyönyörű vidék ez, nem hiába vezet erre az országos kék túra útvonala. A túrázók továbbra is látogatják falunkat. Az önkormányzat a volt iskolaépületben fizetővendéglátó szobákat üzemeltet, ezeket is elsősorban a gyalogtúrázók veszik igénybe. Azért ők is fogyatkoznak. Volt olyan év, amikor 160 vendégéjszakát is elkönyvelhetett az önkormányzat, az idén még összesen csak húsz vendég volt. Egykor iskolai táborhelynek létesült ez a szállás, ma azonban alig akad egy-egy osztály, amely pár napra eljön, hogy hazai nevezetességekkel ismerkedjen.

A döröskeiek persze nem nyugszanak bele, hogy a kertjeik alján csillogó tavat csak nézegessék. Tavaly novemberben nekiláttak, hogy saját területet alakítsanak ki maguknak. Tizenhárom tulajdonostól kaptak területrészt. Sok adománnyal és társadalmi munkával májusban készült el a tóparti pihenő, a korábbi strand mellett. Kiépítették az oda vezető utat, nyírják a füvet, padokat, asztalokat, tűzrakó helyet, ivókutat, vécét létesítettek. Van tehát megint tóparti létesítménye Döröskének, csak éppen nem strand. Az önkormányzatnak nincs pénze az ahhoz szükséges vízmintavételre, úszómester alkalmazására. Itt mindenki csak saját felelősségére fürödhet - de azt legalább ingyen. Faramuci helyzet.

Könnyű meggyőződni róla, hogy a tó-ügy mennyire felkavarja a helyi közvéleményt. Egy körmendi családhoz kopgtatunk be, akik  85 óta ide járnak elfelejteni a zajt meg a bántó világot. Kijönnek sütni-főzni, bográcsozni, barátokkal találkozni. Szívükhöz nőtt a kis házikó, a pince, a terasz. A családfő, László  háborog:

- Katasztrofális ez az állapot! Azért vettem a telket, azért építkeztem, hogy fürödhessünk. Régebben lehetett is ingyen, utána meg már csak pénzért, most pedig szinte sehogy. Akárkié is a tó, mondjon le róla,és adja vissza a falunak!

Hasonlóan gondolkodnak azok a nyaralótulajdonosok is, akik utazási irodán keresztül korábban ki tudták adni a nyaralójukat. A sárvári Zarowny Ferenc is panaszkodik.

- Az idén nincs semmi forgalom! A pénzhiány is lehet az oka, de azt hiszem, a legnagyobb baj a tó hiánya. Nem hirdethetem a vendégeknek fürdési lehetőséget, sem a horgászatot, hiszen a tó magántulajdon. A korábbi években volt, hogy tizenegy hetet is ki tudtunk adni, volt vendég az egész szezonban. Elsősorban magyarok. Jöttek Győrből, Tatabányáról, Budapestről, az Alföldről. Akadt olyan vendégem, aki Battonyáról jött el, hogy megnézze a  másik szélső falut, Nemesmedvest. A vendégek csillagtúrákat tettek,  megnézték az Őrséget, a Vadása-tavat, átruccantak Ausztriába. Vonzó volt a szórakozóhely is, néhányan azt is megnézték előre, ki fog fellépni itt, amikor ők nyaralnak.

Ferenc úgy fogalmaz: ha nincs gazdája valaminek, akkor annak vége van. Már a gát sem üzemel a funkciójának megfelelően, a vízszint csökken, tönkremehet a tó. Ő korábban még azt is felvetette: a 110 telektulajdonos fogjon össze és vásárolják vissza a tavat. De vajon vissza lehet-e perelni? Lehetséges- e valami olyan szankciót alkalmazni, ami segítene, hogy a falu hozzájusson ehhez az értékes kincshez?

A kérdések egyelőre megválaszolatlanok. Az azonban biztató, ahogy a település apraja-nagyja összefogott, amikor a maguk kis strandját létrehozták. Azóta is gondozzák, felügyelik, próbálnak vigyázni rá. Vajon lehetségesek-e olyan  jogi lépések, melyek értelmet adnak szorgalmuknak?

Csend, nyugalom

- Tizenkilenc évvel ezelőtt  vettünk házat Döröskén, azóta tart a szerelem. Nagyon szeretjük a falut: az Árpád-kori templomot, az erdőt, a vizet, a csendet. A fűnyírást már kevésbé - mondja dr. Ipkovich György országgyűlési képviselő, aki családjával nyáron Szombathelyről leköltözik a döröskei nyaralóba. De volt, hogy karácsonykor és szilveszterkor is a faluban ünnepeltek. És hogy mi hiányzik a településről? A csatorna, vágja rá azonnal.

Korábbi játékaink:

Legkedveltebb fürdőhelyek 2009

Legkedveltebb falusi nyaralóhelyek 2010

Rovatunk támogatója a Herendi Porcelánmanufaktúra