Magasról tojnak ránk: sok helyen galambürülék csúfítja a szombathelyi belvárost

A galambok a hétköznapi életünk részei, mégis rengeteg bosszúságot okoznak. Merthogy a szárnyasok hiába turbékolnak szelíden, közben magasról tojnak ránk. Szombathelyen a szeméten élő madarak nemcsak az épületeket, a köztereket piszkítják össze: a galambürülék mindenféle súlyos fertőzés forrása lehet.

Simon Erzsébet

Picasso óta tudjuk: a  galamb a béke jelképe; mégis, ott, ahol elszaporodnak a kecsesen totyogó szárnyasok, békétlenség lesz úrrá. Mérgelődik a járókelő, ha a magasból tojnak a fejére, bosszús a lakó, akinek az erkélyét összepiszkítják, ond-mond a háztulajdonos, ha az eresz alá befészkelik magukat, ingerült a boltos, aki hiába takarítja a portált, az állatok folyton folyvást megtisztelik azt.

Szombathely belvárosa kedvelt helye a parlagi galamboknak. Ez nemcsak akkor nyilvánvaló, amikor a madarak önfeledten turbékolnak a háztetőkön; abból is kitűnik, hogy az ürülékük vastagon borítja például a kirakatok árnyékoló ponyváit, s festi fehérre a díszburkolatot.

- Naponta kétszer takarítjuk az épület környékét, súroljuk a flasztert, piszkáljuk le a védekezésül kifeszített dróthálóba gabalyodott tollmaradványokat, esetenként a döglött galambokat, de sziszifuszi a munkánk - ad hangot elkeseredettségének Horváth Miklósné, a Borostyánkő áruház épületének üzemeltetője. 

- A szárnyasok ránk se hederítenek, ha az egyik oldalról elűzzük őket, a másikon megjelennek. Próbálkoztunk védőhálóval, de a drót közé is betelepednek. A reggeleink a galambokkal kezdődnek; az este könnyebb, mert akkor átköltöznek a múzeumhoz. Évekkel ezelőtt jeleztük az önkormányzatnak a problémát, de nem történt semmi. Tudjuk, hogy a házunk táját nekünk kell rendben tartani, de az egyre csak szaporodó szárnyasok ellen ugyan mit tehetnénk?-

- Voltak próbálkozásai az önkormányzatnak a belvárosi galambpopuláció csökkentésére, ám hathatós megoldás nem született - mondja Nagy Erzsébet, a polgármesteri hivatal kommunális és környezetvédelmi irodájának vezetője. - A  Fő tér felújításakor  érezhetően mérséklődött, s ott is megcsappant a számuk, ahol önkormányzati tulajdonú épületeket renováltunk. Az Aréna utca 8. számú házra például elektromos galambriasztót szereltettünk, a vasútállomás épületén pedig beülőtüskék vannak. Ilyesmiket a társasházak is felrakathatnak. -

Az önkormányzatnak egyébként nincs külön kerete a közterületek galambürüléktől való megtisztítására, tette hozzá az irodavezető. Az üzletek, társasházak előtt a tulajdonos kötelessége a takarítás.

Tiszta sor, mindenki a maga portája előtt söpörjön. Csakhogy a takarítás önmagában nem megoldás, hiszen nem lehet minden egyes galambpöttyöt azonnal lapátra tenni. A megszáradt ürülék pedig ártalmas az egészségre.

- Az elszaporodott belvárosi galambok, az  ürülékük, az elpusztult madarakból származó bomlásanyagok potenciális fertőző források lehetnek - hangsúlyozza dr. Stánitz Éva kistérségi tisztifőorvos. - Jóllehet az elmúlt években nem regisztráltunk clamydia nevű kórokozó előidézte ornithozist, a kialakulásának elvben bármikor megvan a lehetősége a galambürülékkel szennyezett környezetben. Ez a betegség súlyos tüdőgyulladásszerű, vagy influenzaszerű tüneteket okoz, nemegyszer nehezen gyógyítható. Leggyakrabban a fertőzött madarak tollából vagy ürülékéből származó és belélegzett tollmaradvány, pihe, beszáradt ürülékből származó por közvetítheti a fertőzést. Ugyanebből a forrásból származó szennyeződés belélegezve okozhat allergiás megbetegedést, asztmát. De a  galambürülékben bőven lehetnek féregpeték, amik akár a cipőnkre véletlenül került szennyeződéssel otthoni környezetünkbe is bekerülhetnek,  ez később bélférgességet okozó fertőzések forrása lehet. Nem utolsósorban az esztétikai hatása indirekt módon egészségromboló, mint bosszúságot okozó látvány. -
 
- Tény, hogy sok feszültséget okoznak szerte a világon a városokba betelepedett parlagi galambok - mondja Horváth Zoltán galambász. - Ott érzik jól magukat, ahol életteret biztosítanak a számukra. Megszabadulni tőlük nem könnyű.  Talán, ha megtiltanák az etetésüket, elszednék a tojásaikat, megszüntetnék a fészlekőhelyeiket. Annak idején, amikor a  Savaria szálló vezetője voltam, nekünk is meggyűlt a bajunk ezekkel a galambokkal. Sok helyütt ott hagyták a névjegyüket az épületen. Mi akkor a párkányokra fém tüskék közé wolfram-szálat húztunk, s a hanghatás elriasztotta a szárnyasokat. Azt gondolom, a belváros mai galambproblémája csak összefogással oldható meg. A helyhatóság és a háztulajdonosok közösen léphetnének föl a nem védett madarak, s persze a fertőzésveszély ellen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!