Meg kell tanítani az embereket szeretni

Mindkét hölgy pszichológiai asszisztens, végzett önismereti, párkapcsolati és problémamegoldó tanácsadó tréner. Most szexuálpszichológiai képzésben vesznek részt. Az Életkapu Alapítványon keresztül szerveznek az előadássorozatot, hamarosan filmklub indul, ahol a levetített filmeket elemzik is.
 
- A Nyitott Akadémia előadássorozata iránt nagyon nagy az érdeklődés Szombathelyen is. A legjobb, legnagyobb előadók jönnek, ami jó, de aztán hazamennek, és az emberek magukra maradnak a kérdéseikkel, félelmeikkel, problémáikkal. Ezért arra gondoltunk, hogy legyen itt egy olyan önismereti csoport, ahol előadás után kérdezni lehet, lehetőség van személyes konzultációra, időpontegyeztetéssel később is - mondják. - Havi egy alkalommal jönnek hozzánk az előadók: dr. Bujdosó Éva pszichológus, dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus, dr. Rakovszky Lujza gyermekpszichológus, dr. Spiller Mariann pszichológus.

- Zavracsányi Melindától megtudjuk, nem csak segítő foglalkozásúak járnak önismereti csoportba, hanem például olyan önjelölt pszichoterapeuták, mint a fodrászok, kozmetikusok, sminkesek, masszőrök, akik az emberek legbelsőbb problémáinak meghallgatói. Van olyan, aki saját magát jön megismerni, de van olyan cégvezető is, aki a beosztottaival szeretné jobban megtalálni a hangot, szeretne jobban kommunikálni.
Az eddigi előadások témái voltak: párkapcsolaton belüli kommunikáció, féltékenység, gyász, most a család lesz a téma, benne a sok feszültséget hordozó patchwork-család résztémájával (a második házasságokról szól, és az azokba vitt gyerekekről). Hadszíntér-e a család vagy a punnyadás helyszíne? Egymás díszletei vagyunk-e vagy valóban társak? A sima felszíni kommunikáció alatt vihar dúl-e vagy jeges dermedelem honol?

-  Az önismeret segít abban, hogy az ember rendezni tudja az életét, meg tudja oldani a problémáit - foglalja össze Dézsi Réka.  - A csoportban új szempontokat kap, máshogy látja aztán az életét, jobban kommunikál. Ha egy problémát kimondunk, az a mélyből a felszínre kerül, és oldódik. Sokszor az a legnagyobb baj, hogy azt hisszük, ha nem beszélünk róla, akkor nincs is.
 - Például a karácsony sokaknak krízishelyzet volt  - mondja Melinda.  Kényszeresen összezáródtak azok az emberek, akik egész éven át menekülnek egymás elől, munkába, hobbiba. Persze nem mindenhol van így. De sokan azzal kompenzálják a szeretetlenséget, hogy minél több és drágább ajándékot vesznek egymásnak. Az anyagba menekülnek. Pedig a szeretet nem kerül semmibe.

-  Mit jelent a szeretet?
- Feltétel nélküliséget jelenthetne, de férfi és nő közt nincs így mégsem, mert a férfi és a női agy másképp működik, mást értenek szeretet alatt - mondja Dézsi Réka. Manapság újra meg kell tanítani az embereket szeretni.

Ki tud adni szeretetet?

- Régen tudtak szeretni az emberek, ma miért kell őket tanítani erre? - kérdeztük Dézsi Rékát.
- A második világháború utáni első generációtól elvették a szeretetet, megölték a kötődést, ami a születés után épül ki. A szülés után hat héttel már vissza kellett menni dolgozni. A gyerekek anyai szeretet nélkül nőttek fel. Megakadályozták a családi kötődést, hogy katonákat tudjanak nevelni, hogy a ne legyen gond, ha be kell állni a seregbe, ne ragaszkodjanak a családhoz. Az anyákból pedig kiölték az anyai ösztönt azzal, hogy túl korán elszakadtak a gyerekeiktől. Mindez a következő generációra is átment. Hogyan mutasson szeretetmintát egy anya, ha őt sem szerették úgy, ahogy igényelte volna. A második generáció sem tudott tehát szeretetet adni. Ma már a 3-4. generáció hordozza a szeretethiányt. Ez a háború után kezdődött... 
- Meg lehet-e állítani ezt a folyamatot?
- Mi szeretnénk viszszavezetni a hozzánk fordulókat az anyagi értékektől a hagyományos értékekig, az érzelmekig, a tiszta, érdek nélküli szeretetig, az „ősi” mintákig. Ma a társadalomban nincs elfogadás. Nem fogadjuk el a párunkat, a gyerekünket, a szomszédot. Ez onnan indul, hogy magunkat sem tudjuk elfogadni. Meg kell tanulni.