Mit várhatunk Sándor, József, Benedektől?

A tavaszi napéjegyenlőség idejére három jeles névnap esik: pénteken Sándor, szombaton József, hétfőn pedig Benedek, akik a népi tapasztalat szerint zsákban hozzák a meleget.
   
A három névnap közül időjóslás szempontjából József napja a legjelentősebb. A néphit ugyanis úgy tartja,  amilyen az idő ezen a napon, olyan várható még 40 napig; ha fúj a szél, az év minden napján fújni fog; ha rossz az idő, sok halott lesz abban az évben. A termésre is van utalás ezen a napon: a szivárvány megjelenése az égbolton jó termést ígér; a Józsefkor látott piszkos tollú gólya bő termést, a tiszta tollú ínséges esztendőt hoz.
  
- Amikor egy egzakt tudomány, a meteorológia adataival összevetették a népi megfigyeleséket, kiderült, hogy nagyjából helytállóak - magyarázza a néprajzos Nagy Zoltán, a Savaria Múzeum igazgatója. - Az ember a környezet változásának apró jeleit rakta össze, az állatok jelzéseit, rügyfakadástól kezdve a növények alakulását és az időjárás összefüggéseit. Amikor arról van szó, hogy ember emlékezet óta valamilyen tudás birtokába került, akkor a legidősebb ember véleményét kérték ki. A nép körében a kalendárium és a Biblia forgott. A múzeumban őrzünk olyan Bibliát, amelyben 1886-ban bejegyezte a tulajdonosa: fekete hó esett. Valószínűleg vulkáni hamu hullt az égből. Másutt az olvasható: sáskajárás volt, békák potyogtak az égből. A rövid távú emlékezet alapján alakulhatott ki a népi megfigyelés, de arra, hogy időnként felmelegedés, vagy   jégkorszak követi egymást a Földön, azt a népi megfigyelés  nem tudta rögzíteni. Az több nemzedéken át zajló lassú folyamat volt.   

A kőszegi Kiss Zoltán, a Jurisich Miklós Gimnázium tanára évek óta foglalkozik meteorológiai megfigyeléssel. Ő hogyan látja, mit mutatnak az adatai: valóban meleget szokott hozni Sándor, József, Benedek?

- Nekem is van egy olyan érzésem, hogy általában március közepén jön meg a tavasz, de gyakran előfordul, hogy a hónap második felében, de még áprilisban is havazott. Érzelmi alapúnak tartom ezt a népi megfigyelést. Véleményem szerint a hosszú, sötét tél után a napsütés, a meleg utáni vágyakozás is megfogalmazódik ebben a megfigyelésben. Egy 20 éves egybefüggő adatsort néztem meg Kőszeg híres dokumentumában, a Szőlő Jövésnek Könyvében, abból is kiderül: ritkán hozták a meleget Sándorék.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombathelyi márciusi középhőmérsékleti adatait teszi elém. Eszerint 1883 és 1992 között, tehát majdnem 110 éven át igencsak változatos volt ez a középhőmérséklet: átlagosan +4,35 Celsius-fok. Kétszer, 1883-ban és 1992-ben mínusz fokokat is mértek. A legmelegebb márciusok voltak: 1977-ben és 1989-ben (+8,1 Celsius-fok) és 1990-ben (+8,7 Celsius-fok). Az 1987-es márciusi átlag -0,4-es Celsius-fok a mi vidékünkön egy gyenge januárnak felelt meg, az 1990-es +8,7-es átlag pedig május elejének.

- Három olyan népi megfigyelés van, amelyek meteorológiai tényekkel alátámaszthatók - folytatja Kiss Zoltán. - A fagyosszentek, Szervác, Pongrác, Bonifác, mert akkor a Skandinávia feletti anticiklon déli peremén jön a hideg. Medárdkor Nyugat-Európa felől ciklonális tevékenység erősödik, tehát nagy az esély az esőzésre. A vénasszonyok nyara pedig azért szokott bekövetkezni, mert Dél-Európa felett anticiklon szokott lenni abban az időben.

A tanár úr a Szőlő Jövésnek Könyve alapján néhány márciusi érdekességet is közöl. Eszerint 1969-ben az első 15 nap után 15 centis hó hullott; 1970-ben hófúvások miatt elakadt a közlekedés a hónap közepén; 1973-ban Gergely napja, tehát 12-e után havazott; 1976-ban csak a hónap végén jött a tavasz; 1977-ben a hónap eleji rügyfakasztó meleg után a hónap végén havazott, lefagytak a levelek; 1978-ban a hónap közepe esős volt; 1979. március 17-én havazott; 1980 márciusában hatszor havazott; 1985, március 7-én esett a hó; 1987-ben március első felében -17 Celsius-fok is volt; 1989-ben viszont nagyon bejött a Sándor, József, Benedek, mert kirívóan enyhe volt a március.

Kiss Zoltán más érdekes időjárási tényről is beszél:

- Biatorbágy térségében 1924. június 13-án tornádó volt, a legnagyobb széllökés elérte óránként a 360 kilométert. Európában egyébként a Rajna menti síkság területén fordulhat elő gyakrabban tornádó, az Amerikai Egyesült Államokban ezek főként áprilisban pusztítanak.

A tavaszi időjárás a kiskert tulajdonosokat érinti leginkább.

- Diákként március 15-én rövidnadrágban futottunk az ünnepségre, most is nagyon szép idő volt - mondja a szombathelyi Gosztonyi Ede, aki nemcsak szenvedélyesen szeret kertészkedni, de nagyon ért is hozzá.

- Minden év március 15-én elvetjük a borsót, a zöldséget, kiültetjük a dughagymát. Ezt most is megtettük a feleségemmel.

Szombathelyen a kertészkedők csak legyintenek, ha paprikáról esik szó, mondván: itt az nem terem meg. Gosztonyi Edének azonban nagyon szép paprikái szoktak teremni. Mi tesz ezért?

- Február közepén elültetjük a korai paradicsom és paprikamagot, így a fagyos szentek idején már bimbós a paprika, utána ki lehet ültetni, s július 20-a táján már szedhetjük is a saját paprikánkat - közli, s látom máris milyen szép kis palántákká serdültek a paprikáik.

A kert, amelyet művelnek 380 négyszögöles. Van benne kordonozott szőlő, egy sor gyümölcsfa is.

- A lemosó permetezést nem szabad kihagyni a gyümölcsfáknál, ez nem megspórolható munka. És még most sincs későn. Ha nem csapadékos, szeles az idő, ajánlatos elvégezni. A bordói lé a legmegfelelőbb ehhez - hallom a kertészkedő hasznos tanácsát. Elárulja azt is: az őszibarack levélfodrosodása ellen leginkább bevált módszer, ha tavasszal és ősszel is rézgáliccal lepermetezi a fát.

Szép, hosszú sárgarépa pedig azért kerül az asztalukra, mert legalább 20-30 centiméter mélységű laza földbe kerül a mag. Jól tud növekedni, ha az időjárás is úgy akarja.