Napirenden a Rába szennyezése: osztrák és magyar vélemények

A Rába szennyezésére kilenc évvel ezelőtt figyeltek fel, de öt évig nem történt érdemi intézkedés. Tiltakozások, demonstrációk hatására már lépniük kellett az osztrákoknak. Minderről is szó esett a Hotel Lipában tartott Rába Fórumon. Osztrák és magyar civilek, politikusok, vízügyisek is kifejtették véleményüket.

Szenkovits Péter

A Rába Fórumot Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Pro Natura St.Gotthard (közismertebb nevén a Pronas Civil Egyesület) és a győri székhelyű Reflex Környezetvédő Egyesület rendezte meg a Hotel Lipában.

- A problémák azért keletkeznek, hogy azokat megoldjuk - idézte nagyapját a fórumot megnyitó Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere. - Komoly környezeti problémák keletkeztek a Rábán; a kezdeti nehézségek után az osztákok is beismerték ezt.  A Rábával kapcsolatos megújítási program mintaprojektnek tekintendő, avagy  igenis meg tudjuk oldani a Heiligenkreuzba tervezett szemétégető ügyét is. Összefogással mindent orvosolni lehet.


 Van egy folyó, ami összeköt és meg is oszt bennünket  - szólt a szép számú jelenlévőhöz Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke.  - Vas Megye Közgyűlése minden eszközzel segít abban, hogy a Rába szennyezése teljesen megszűnjön, odaáll minden potizív kezdeményezés mellé.

- Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! - idézte a környezetvédők jelmondatát V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Vasvár első embere. - Gondolkodj interdiszciplinárisan (több tudományágra, szakterületre kiterjedően), de tégy meg mindent a saját szakmádban! Erre látunk jó példát a Rába ügyében.

Arról is beszélt, hogy a Rába szennyezésének ügyét először 2003-ban tette szóvá a parlamentben, amikor is feltette a kérdést: A habnak és a szagnak van-e mértékegysége az Európai Unióban?
- Mindez hét éve volt ugyan, de a probléma kilenc éve tart. Az akkor született gyerekek már írnak, olvasnak. Nem csak az a gond, hogy eltelt ennyi idő, hanem az: mennyi idő kell, mire regenerálódik szeretett folyónk?

Kiss Katalin, a Pronas elnökségi tagja előadást tartott a folyó szennyezéséről és habosodásáról, s emlékeztetett rá: A nagy áttörést a 2007-es esztendő hozta. Megalakult a Task-Force osztrák-magyar akciócsoprot, aktivizálta magát a Greenpeace, a Pronas pedig a korábbi konfrontációról a kooperációra váltott. A Pronas a legrövidebb utat választotta és felvette a kapcsolatot a legfontosabb osztrák hatóságokkal, ipari üzemekkel; az osztrák bécsi Környezetvédelmi Kinisztériummal, a Boxmark és a wollsdorfi bőrgyárakkal, a fürstenfeldi geometrikus erőművel. Megpróbáltuk a megfigyeléseinket, tapasztalatainkat a problémamegoldás szolgálatába állítani, illetve javaslatrendszert dolgoztunk ki.

- 2003-ban, 2004-ben vált nyilvánvalóvá, hogy komplex problémák garmadájával állunk szemben. 2005-ben felderítettük azok okait, elsősorban a bőripart neveztük meg szennyező forásként, s megfogalmaztuk, miként lehet a habképződés ellen föllépni - számolt be Wilfried Schimon, az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi szekcióvezetője. - A téma kezdte elhagyni a szakmát, bekerült a közügyek közé, a tiltakozások intenzívebbekké váltak, Ausztriában is egyre többen követelték a probléma megoldását.

Közös akciócsoport jött létre, akciótervet készítettünk, az érinett cégeket meggyőztük, hogy a szükséges intézkedéseket hozzák meg. Mindezek hatására csökkent a folyó terheltsége. Egyedülállóan jó kapcsolat alakult ki az osztrák és a magyar civil szervezetekkel, különsképpen is a Pronas-szal. Sikerült bizalmat szerezni az osztrák program iránt, s le tudtuk csitítani a parázs helyzeteket. Igaz, nem minden kihívást sikerült legyőznünk; a válság Ausztria gazdaságát is érintette...

Feldbachban, Wolsdorfban is készek tenni a környezetvédelemért, Jennersdorfban a vízzel kapcsolatos termelés ténylegesen csökkent. Nem szabad, hogy manapaság a habzás, vagy akármi más elválassza az embereket egymástól.

A folyó közös vizsgálatairól, a tavalyi és a tavaly előtti Rába Survayekről dr. Oliver Gans, az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal munkatársa számolt be. Dr. Johann Wiedner, a Stájer Tartományi Hivatal osztályvezetője arról is beszélt, hogy további ökológiai intézkedéseket vezetnek be, s közös árvíz-előrejelzési program is indul uniós segítséggel.

- Egyre gyakrabban kapunk információkat a Pronastól, mérési eredményeiket pedig összevetjük a miénkkel. A két értékelés rendszerint fedi egymást, így a Pronast komolyan vesszük - nyugtázta Gerhard Spatzierer, a Burgenlani Tartományi Hivatal osztályvezetője. - Sok mindent megtettünk, jó úton járunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!