Nem lehet újraéleszteni

Októberben egyezett meg a minisztérium a szakmai szervezetekkel, hogy három lépcsőben plusz támogatást kapnak az intézmények. A megállapodás szerint októberben 4,5 milliárdot, az év végéig egy ennél nagyobb összeget, jövő januárban pedig 30-40 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények. Az ígért pénz első fele már megérkezett a kórházak számláira. Vas megyében a sárvári kórház 1,2, a celldömölki 4,5, a körmendi 5,4, míg a Markusovszky Kórház 87 millió forintot kapott. Ez a pénz semmire nem elég, hatalmas gondok vannak az egészségüggyel. A körmendi kórházat működtető cég például visszaadta az önkormányzatnak az üzemeltetést, mivel ilyen körülmények között nem tudják garantálni a betegellátást. A Markusovszky kórházban úgy számolnak, hogy decemberben félmilliárd forintos hiánnyal zárják az évet. A sárvári és celldömölki kórházban is nagy problémákkal küzdenek. 

 - A sárvári kórház az államtól októberben plusz 1,2 millió forintot kapott, ez semmire sem elég
- hangsúlyozta Vancsura Miklós, az intézmény igazgatója.

- Fantasztikus volt az a megállapodás, ami a kormány és a kórházszövetség között született -folytatta a vezető. - Úgy sikerült konszenzust kötni, hogy a kormány elvett tőlünk, de a szövetség mégis elégedett volt. Én már akkor is mondtam, hogy nem szabad beleegyezni ebbe, mert nem segít rajtunk. Most már a kórházszövetség is kezdi belátni, hogy tévedtek, s kezdenek elégedetlenkedni, de most már késő. Sajnos ott tartunk, ha ez így megy tovább, akkor az állandó költségek kifizetésére sem lesz elegendő a pénzünk.

Az igazgató szerint mindent elölről kellene kezdeni, mert a mostani a rendszert már nem lehet újraéleszteni. Kevés a kórház, kevés az aktív ágy, most mégis újabb ágyszám-csökkentést terveznek. A finanszírozás évek óta folyamatosan csökken, a beteg viszont egyre több, lassan oda jutunk, hogy nem tudják ellátni a pácienseket.

- Bár a sárvári kórházban nincs aktív betegellátás, csak krónikus, mégis érintenek minket is az elvonások - emelte ki az igazgató. - A járóbeteg-ellátás finanszírozása is csökken, a költségeink 70 százalékát kapjuk csak meg fixen, a többi 30 százalék lebegtetett költség. Ezt sosem lehet előre kiszámolni, hogy mennyi lesz. Októberben például öt-hat millióval kevesebbet kaptunk az államtól, mint amennyi kellett volna a költségeinkre, s még ebben a hónapban megérkezett a pluszpénz, az 1,2 millió forint. A hiányt nézem, akkor nagyon kevés ez a pénz. Lassan oda jutunk, hogy az kell mondanom az orvosoknak, hogy egy hónapban csak három hetet dolgozzanak, mert a negyediket már nem tudom kifizetni. Az ellátási körzetünkbe 40 ezer ember tartozik, mi lenne, ha minden hónapban egy hétre bezárna a kórház?

A vezető hozzátette, nemcsak a kórházban, a laboratóriumban is gondok vannak. Annyira alacsony a vizsgálatok finanszírozása, hogy elképzelhető, várólistákat vezetnek be. Vancsura Miklós szerint ebben a helyzetben elfogadható lenne, ha azt mondaná, hogy aki teheti, fizesse ki a vizsgálat árát, s akkor soron kívül megkapná az eredményt. De ezt a mai egészségügyi rendszerben, nem lehet megtenni.

- Újjá kell szervezni az egészségügyet, s teljesen új finanszírozást kell bevezetni - vélte az igazgató. - Először is nem szabad hagyni, hogy a fiatal orvosok, s a szakdolgozók külföldre menjenek dolgozni. Ösztönözni kell őket, hogy itthon maradjanak, ezt pedig csak akkor lehet, ha megfizetik a munkájukat. A legfrissebb adatok szerint a fiatalok 70 százaléka a diploma után külföldön vállal munkát. Ott tartunk, hogy 2011-re nem lesz orvos Magyarországon. Tudomásul kell venni, hogy ha az egészségügy összeomlik, s ez nem tűnik távolinak, akkor nemcsak 50 ezer ember kerül az utcára, hanem ezzel az egész ország veszít.

 Dr. Farkas Péter, a celldömölki kórház igazgatója szerint szép gesztus az államtól a plusz juttatás, viszont jóformán semmire nem elég.

 - A havi költségvetésünk 72 millió forint, az államtól plusz 4,5 millió forintot kaptunk októberben - mondta az intézményvezető. - Ez most arra elég, hogy szállítói követeléseink egy részét kifizessük. Sajnos a kilátásaink sem jobbak, hiszen elkészültek a jövő évi finanszírozási számítások, s ebből kitűnik, ha a fenntartó nem segít a kórházaknak, akkor még inkább kilátástalan lesz a helyzetünk. Az a pénz, amit az államtól kapunk, már a dologi kiadásokra sem elég. Ha ez így megy tovább, elindulunk a lejtőn. Tevékenységeket kell majd szüneteltetni a kórházba, várólistákat kell bevezetni, s lehet, hogy lesz olyan intézmény, ahol majd csak a sürgős eseteket látják el. Tudomásul kellene venni, hogy nemcsak az egészségügy van veszélyben, hanem azok is akikkel kapcsolatban vagyunk.  Mi lesz, ha nem tudjuk kifizetni a számláinkat a szállítók, a gyógyszergyártók felé, vagy például hatalmas közüzemi tartozásaink lesznek?

 Kern József, a körmendi Dr. Battyhány-Strattmann László kórházat működtető Medisyst Kft. tulajdonosa szerint jövőre vélhetően új kormány kerül hatalomra, s olyan struktúrában gondolkodnak, mely a magánszféra jelenlétét nem kalkulálja bele az egészségügy működtetésébe. A tulajdonos hangsúlyozta, hogy a megszorító intézkedéseken túl a magánszféra a korábbi években nem kapta meg az államtól a 13. havi fizetésekre szánt pénzt, valamint azt a különbözetet sem, amennyivel megemelték a közalkalmazotti bért. Ezenkívül iparűzési adót is kell fizetniük. Összegezve, a körmendi kórház 8-10 százalék bevételtől esik el, ha továbbra is magáncég működteti. Ezért döntöttek úgy, hogy kiszállnak a működtetésből.