Nincs gazdája: egyre pusztul a vépi Erdődy-kastély

Szomorú sorsra jutott Vépen az Erdődy-kastély, de még siralmasabb a helyzete az egykor szebb napokat látott parkjának. Ezt is szóvá tették a minapi, lapunk által szervezett lakossági fórumon; mi több javaslatok is elhangzottak az utóbbi megmentése érdekében.

Simon Erzsébet

Legbecsesebb műemléke a megyeszékhely melletti kisvárosnak az egykori Erdődy-kastély. A Borza-patak mentén álló várkastély építésének pontos története nem ismert, csupán azt tudni, hogy a történelem folyamán többször átépítették, s többször is gazdát cserélt. 1496-ban került az Erdődyek tulajdonába, és mintegy öt és fél évszázadon át birtokolta a család. Az államosítást követően is több gazdája volt, míg 1962-ben az addig Pápán székelő gépészképző szakiskola kapta meg a parkkal együtt. A műemlék kastélyépület jó ideje üresen áll, a mintegy 15 hektáros, természetvédelmi területként nyilvántartott parkjában is a pusztulás nyomai fedezhetők fel.

A lapunk által szervezett lakossági fórumon Soós Pál tette szóvá az áldatlan állapotokat. Különösen a kastélypark sorsát firtatta, mondván, a jelentősége nemcsak a szépségében rejlik, hanem a tényben, miszerint ez a park volt a fenyőkorszak úttörője a magyar kertépítészetben.

A kastélykert 1840 és 1960 közötti átalakításakor az Angliából indult új divat szerint mamut-, Douglas-, valamint több ciprus termetű fenyő is helyet kapott benne. A lombos fák közt mezei juhart, gyertyánt, mézgás égert, vadgesztenyét, hársakat, nyírt, szilt, kocsányos tölgyet és akácot is találni. Sürgősen tenni kellene valamit az értékes, ritka faállomány megmentése érdekében.

- A kastély és a parkja is állami tulajdon, a szakiskola csak a kezelője, de mivel az intézetnek egyikre sincs szüksége, talán az önkormányzatnak tennie kellene valamit, hogy a városé legyen az ingatlan - hallottuk Soós Páltól, aki évtizedekig dolgozott a szakiskolában, amelynek néhány évig a vezetője is volt. - A parkra gondolok elsősorban, hiszen az külön helyrajzi számon van, nem kell együtt kezelni a kastélyépülettel. Az önkormányzat közhasznú munkásokkal gondot fordíthatna legalább a rendkívül értékes növényzet megóvására, s a rendszeres karbantartást követően talán befektetőket is lehetne találni a terület hasznosítására. Szomorú, hogy a fák  száradnak el, hiszen a talajvizet is megemelő, patakra épített műtárgyak is az enyészet sorsára jutottak.

Németh Ákos csatlakozott korábbi képviselőtársához, mondván, nem szabad elveszejteni a parkot, szükséges lenne kitisztítani a területet, hogy hasznosítani tudják. Szerinte  akár a nemzetközi kerékpáros turizmusba is bekapcsolódhatna a megmentett látnivalóival a város. Kovács Péter polgármester úgy véli, egységként kell kezelni a kastélyt és a parkot, ám az önkormányzat forrásai nem teszik lehetővé, hogy városi tulajdonba vegyék az egykori nemesi lakot, vagy a természetvédelmi területet, bármennyire is a szívén viseli a sorsát az önkormányzat.

Állagmegóvásra, őrzésre sem tudnak gondolni a megfelelő forrás hiányában. Befektetőket keresett és keres is az önkormányzat; olyanokat, akik nemcsak az elképzelések szintjén, hanem ténylegesen is segíteni tudnának.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!