Nyugat-dunántúli életérzés: stagnálnak a települések

A kutatók az is jelzik, hogy azok is viszonylag sokan vannak, a szóban forgó településeken élők mintegy egyharmada, akik szerint községük, városuk az elmúlt 2-3 évben is fejlődött. A vidékiek alapvetően elégedettek ugyan a helyi infrastruktúrával - vagyis az alapvető közműellátottságot magasra értékelik -, ám az utak, a járdák állapotát csupán közepesre minősítik. Az informatikai szolgáltatásokat színvonalasnak tartják, jó véleményük van a kereskedelmi ellátásról és a buszközlekedésről. Viszont a pénzügyi szolgáltatásokat és a vasúti közlekedést közepesnek ítélik - vonják meg a kutatás esszenciális mérlegét a szakemberek.
 
A megkérdezettek felemás értékelést adnak a lakóhelyükön történt közelmúltbéli változásokról. A fejlődést érzékelők aránya meghaladja a hanyatlást tapasztalókét - ez 34, illetve 22 százalék. Ám ezt a kedvező összképet rontja, hogy a legnagyobb csoport - az emberek 42 százaléka - stagnálásról számolt be.
   
Az elmúlt néhány évet különösképpen a közép-dunántúliak és a Pest megyeiek élték meg sikertörténetként: 43-44 százalékuk szerint településük előrébb lépett. Ezzel szemben az észak-alföldiek tekintélyes része kudarcként élte meg az évtized második felét. Ebben a régióban ugyanis az átlagot jóval meghaladja a hanyatlást említők aránya, ez 34 százalék.
   
A kutatás érdekessége, hogy az ország egyik legfejlettebb régiójában, Nyugat-Dunántúlon az emberek fele úgy vélekedik, lakóhelyük mostanában nem fejlődött. Igaz - tették hozzá -, a helyzete sem romlott. Az ő elvárásaik között vélhetően a gyarapodásnak más összetevői vannak, mint egy nagyobb lemaradást behozni kényszerülő régió lakóinál - adnak magyarázatot a szakemberek.
   
A felmérés azt mutatja: az infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala erőteljesen meghatározza azt, hogy az emberek mennyire tekintik fejlettnek vagy fejletlennek lakóhelyüket. A mindennapi életvitelt befolyásoló infrastrukturális tényezőkkel szinte semmi gond nincs. Egy százfokú elégedettségi skálán a mai Magyarországon szinte egyedülállóan magas, 81 és 90 közötti pontszámokkal értékelték az áram-, a víz-, a gáz- és a telefonellátás minőségét.
   
Nem ennyire kedvező a csatornázottság megítélése: a 60 pontos minősítés azt mutatja, hogy ezen a területen többet várnak a kistelepüléseken élők. Közepes színvonalúnak tartják az emberek a közlekedés feltételrendszerét: az úthálózat 55 pontot, a járdák kiépítettsége és állapota 46 pontot kapott.
   
Az infrastruktúrára vonatkozó lakossági minősítések az átlagosnál valamivel pozitívabbak a Dunától nyugatra, s egy kicsivel negatívabbak az ország másik felén.
   
A kistelepüléseken élők szerint a szolgáltatói szféra nem hagyja cserben őket, például a posta és a mobilszolgáltató cégek által nyújtott lehetőségekről kifejezetten kedvezően nyilatkoztak 84, illetve 83 pontra értékelték ezeket. Van hiányérzetük is: de a mindennapi bevásárlás feltételeivel - 72 pont -, vagy a távolsági buszközlekedés sűrűségével, elérhetőségével - 66 pont.
   
A 10 ezer fő alatti települések lakossága közepesre értékeli a pénzügyi szektor elérhetőségét, a bankok és biztosítók által nyújtott helyi szolgáltatásokat (55 pont). Ennél még inkább kritikusak a vasúti közlekedés gyakoriságával, hozzáférhetőségével (48 pont). A kutatás eredményeiből jól látszik - vonják le a következtetést a szakemberek -, hogy minél nagyobb lélekszámú egy község, annál inkább elégedettek az ott élők a számukra nyújtott szolgáltatásokkal. 
 
Az is kiderül, hogy tekintet nélkül arra, egy 5 és 10 ezer fő közötti lakosságszámmal rendelkező település falu vagy város, a helyiek hasonlóképpen – az átlagosnál jóval kedvezőbben - értékelik a szolgáltatások minőségét - tartalmazza az Ipsos összegzése.