Ők a Broken Moon Duó: Lévai Tímea és Poppre Ádám

Különben mindketten a Weöres Sándor Színházban játszanak, csütörtökön este éppen A kis Lord után ülünk le beszélgetni. Lám, már megint a zene, hiszen ez az a Jeles András-rendezés, amelyben Timi és Ádám  volt stúdióstársaikkal együtt  a zenekari árokban foglalnak helyet: a zenének és a zenekarnak fontos jelentésképző szerepe van ebben a különlegesen szép és érzékeny előadásban. Jeles Andrásnak pedig  Timi és Ádám életében.
De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy három éve mindketten a színész kettő minősítés birtokában jelentkeztek a szombathelyi színészképzésre; vagyis a papír szempontjából ennek a három évnek számukra nem volt jelentősége. Ádám a budapesti Shakespeare Akadémián, Timi a Kolibri Stúdió Keleti István Művészeti Iskolájában végzett  nagyszerű tanárokhoz jártak ; de még tanulni szerettek volna, és úgy gondolták, kihagyhatatlan lehetőség részt venni egy vadonatúj színház megalapításában. Főleg, ha annak a színháznak Jordán Tamás lesz az igazgatója. Arra, hogy Szombathelyen mi készülődik, Ádám tanárától, Silló Sándortól szereztek tudomást. Igen, akkor már fél éve tartott a szerelem: egy alternatív társulatnál találkoztak össze.

És hogy azzal a híres első benyomással mennyire csínján kell bánni, Ádám életében több példa is bizonyítja. Mert hát elsőre Timi se látott semmi különöset abban a vékony, magas fiúban, aki egyszer csak azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy hirtelen megvált a hosszú, szőke (!) hajzuhatagától. (A változást muszáj volt szóvá tenni.) A hatás tényleg elképesztő lehetett: a régi fotók alapján senki nem mondaná meg, hogy az a Hair-be való figura maga Poppre Ádám. De hát ma már azt is nehéz elképzelni, hogy a nyurga-vékony Ádám kamaszként a kifejezetten kisnövésű fiúk közé tartozott, plusz fogszabályozót viselt; ilyesmi.

Aztán 18 éves kora körül kiderült, hogy lisztérzékeny  úgyhogy a kezelés, az étrendváltoztatás segített a növekedésben is. Most Timi gondoskodik arról, hogy a megfelelő módon étkezzen. Nagyon oda kell erre figyelni  különben súlyosak lehetnek a következmények. Szóval: ma már minden tekintetben elválaszthatatlanok  Szombathelyre is együtt jöttek felvételizni. És mit ad isten, Ádámban először itt se látott az égvilágon semmit a szigorú felvételi bizottság  amely előbb elküldte, aztán a nyár végén mégis visszahívta a szelíd, kopogó cipős fiatalembert , és amelyben persze ott ült leendő tanáruk-rendezőjük, Jeles András is. Aki akkor még szintén kézzel-lábbal tiltakozott Ádám ellen  aztán kis idő múlva rábízta a titokzatos vándorfilozófus, Ursus szerepét (a főszerepet) a WS Színház fájdalmasan, kegyetlenül szép előadásában, A nevető emberben. Emlékszünk: Timi játszotta a vak (és persze mégis látó) lányt, Deát.

Mindkettőjük életében új, beláthatatlan utakat nyitott a Jeles Andrással való találkozás. Fölragyogó szemmel  plasztikus mondatokban beszélnek arról, hogy már a tréningek idején pontosan tudták: valami nagyon fontos történik velük. András látásmódja egészen különleges. Az instrukcióival tág teret hagy a képzeletnek: azt mondja például, "ez olyan, mint a méz". És végül olyan pontos képed alakul ki arról, hogy kivé-mivé kell válnod a színpadon; annyira mélyen bele tudsz menni egy figurába  aki nem te vagy , hogy onnan már... a határ a csillagos ég. Mindketten hálásak a sorsnak, hogy Jeles Andrást megismerhették  hogy közel engedte őket magához: Az életfelfogása, a globális tudása a világról jól kiegészíti a miénket.

Annyi mindenről kellene beszélni még. Hogy amikor ugyanabban az elődásban lépnek színre mindig egymásért szorítanak. Hogy a Broken Moon nemcsak a duó neve, hanem Ádám egyik saját dalának címe is. Hogy szeretik Szombathelyt, a WS Színházat  bár (ezt is meg kell mondani) szülői hozzájárulás nélkül egyelőre képtelenek lennének megoldani az itteni életüket. Ádámmal legközelebb a Pygmalion-bemutatón, Freddy szerepében találkozhatunk, Timi a Kabaré Kit-Kat Klubjában tűnik föl. És remélhetőleg még sok szombathelyi előadásban láthatjuk őket. 
 

Amikor az élet másolja a művészetet

Amikor az Öt az egyben-előadáson dolgoztak - Czukor Balázzsal a szombathelyi Joyce-házban volt a bemutató -, Ádám sokat gondolkodott azon, hogy vajon mennyire hiteles az általa kitalált és életre keltett Samuel figurája. Aztán egyszer Pesten, az Andrássy szembejött velük Samuel pontos mása. Igaz, nem tört magyarsággal, hanem folyékony angolsággal próbálta New Yorkba csábítani a modell-alkatú, különleges arcú (...azok a zöld szemek!...) Timit - aki aztán nem ment el a másnapi találkozóra. Hát ilyen az, ha az élet másolja (részben legalábbis) a művészetet.