Orbán-kormány 2010: Hende Csaba lesz a honvédelmi miniszter (frissítve)

Nyolc miniszterrel alakul meg az Orbán-kormány: Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként.

 Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben - miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését - bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP. A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.

Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának. A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete.

Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.

Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét. "Azt várjuk mindannyian tőle, hogy Magyarország sereghajtóból ismét éllovassá válhasson" - tette hozzá.

Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen - fejtette ki Orbán Viktor.

 Orbán Viktor hétfőn Budapesten, a Parlamentben - miután a leendő kormány megtartotta első előkészítő ülését - bejelentette azt is, hogy Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Megjegyezte, jövő héten újabb szerződést köt egymással a két leendő kormányzó párt, a Fidesz és a KDNP. A pártelnök azt már korábban bejelentette, hogy Varga Mihály a Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.

Orbán Viktor leendő kormánya tagjainak hétfői bemutatásakor hangsúlyozta, olyan kormánytagokra van szükség, akik meg tudnak felelni egy új politikai-gazdasági rendszer megalapításának. A Fidesz elnöke azt mondta: kormánya feladata a nemzeti ügyek képviselete.

Mint kifejtette, olyan kormánytagokra van szükség, akik megfelelő kvalitással, jártassággal bírnak, tapasztalt emberek, vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetőként viselkedjenek, döntéseket hozzanak, és azokért vállalják a felelősséget.

Matolcsy Györgyről szólva azt mondta: azt várják tőle az emberek, hogy a magyar gazdaságot állítsa talpra, és Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a nemzetgazdaság területét. "Azt várjuk mindannyian tőle, hogy Magyarország sereghajtóból ismét éllovassá válhasson" - tette hozzá.

Martonyi Jánostól azt várja az ország, hogy szerezze vissza "hazánk nemzetközi tekintélyét", vezényelje le a januártól esedékes európai uniós elnökségi munkát, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a közép-európai együttműködés felépülhessen - fejtette ki Orbán Viktor.

Pintér Sándortól azt várja minden választó - folytatta -, hogy állítsa helyre a rendet és a közbiztonságot. Az ő esetében legnehezebb a munka, mert nincs vesztegetnivaló idő, ezért ide egy tapasztalt rendőri vezető kell, aki úgy ismeri ezt a területet, mint a saját tenyerét - emelte ki a leendő kormányfő.

Közölte: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Fellegi Tamás dolga az lesz, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, és vegye fel velük a küzdelmet. A nemzeti erőforrásokért felelős Réthelyi Miklóstól azt várják az emberek, hogy mentse meg a magyar egészségügyet, építse újra a szociális biztonságot, és teremtse meg a jövő kibontakozásának lehetőségét a fiatal nemzedékek számára - ismertette a Fidesz-elnök, rámutatva, hogy Réthelyi Miklós a leendő kabinet legtapasztaltabb tagja.
 
Fazekas Sándorral szemben az az állampolgári elvárás, hogy végre állítsa talpra a magyar vidéket, amely a jövő egyik erőforrása - mondta.

A honvédelmi miniszteri poszt várományosának, Hende Csabának pedig az lesz a dolga - folytatta Orbán Viktor -, hogy megtalálja a honvédség és a honvédelem helyét a XXI. századi nemzetközi együttműködés rendszerében, és vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák folyamatos főszereplője legyen.

OLDALTÖRÉS: Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Hende Csaba irányíthatja a Honvédelmi Minisztériumot az Orbán-kormányban

1960. február 5-én született Szombathelyen. 1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd Szombathelyen ügyvédként kezdett dolgozni. 

1991-től a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt.
1994-98 között ismét egyéni ügyvédként dolgozott Szombathelyen, majd az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-2005-ben a polgári körök koordinátora volt.

1988 novemberétől a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1991-től az országos választmány, 1996-2002 között az elnökség tagja, 2000-től alelnök, 2001-2002-ben általános alelnök. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködés egyik kidolgozója.

2002 nyarán lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról és elnökségi tagságáról, és Orbán Viktor felkérésére a Polgári Körök mozgalmának irányítójaként dolgozott. 2004 júniusában kilépett az MDF-ből, majd szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett.

2002-ben az MDF országos listájáról lett országgyűlési képviselő. 2004 nyarán kilépett az MDF-frakcióból, majd fél évnyi függetlenség után csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. 2006-ban, majd 2010-ben is Szombathelyen egyéni képviselőként szerzett újra mandátumot. Számos parlamenti bizottságban dolgozott, többek között 2004-2006-ban a honvédelmi, 2009 óta a nemzetbiztonsági bizottságban. 2005-től az Országgyűlés jegyzője volt.

1960. február 5-én született Szombathelyen. 1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd Szombathelyen ügyvédként kezdett dolgozni. 

1991-től a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt.
1994-98 között ismét egyéni ügyvédként dolgozott Szombathelyen, majd az első Orbán-kormányban, 1998-2002 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-2005-ben a polgári körök koordinátora volt.

1988 novemberétől a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1991-től az országos választmány, 1996-2002 között az elnökség tagja, 2000-től alelnök, 2001-2002-ben általános alelnök. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködés egyik kidolgozója.

2002 nyarán lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról és elnökségi tagságáról, és Orbán Viktor felkérésére a Polgári Körök mozgalmának irányítójaként dolgozott. 2004 júniusában kilépett az MDF-ből, majd szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett.

2002-ben az MDF országos listájáról lett országgyűlési képviselő. 2004 nyarán kilépett az MDF-frakcióból, majd fél évnyi függetlenség után csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. 2006-ban, majd 2010-ben is Szombathelyen egyéni képviselőként szerzett újra mandátumot. Számos parlamenti bizottságban dolgozott, többek között 2004-2006-ban a honvédelmi, 2009 óta a nemzetbiztonsági bizottságban. 2005-től az Országgyűlés jegyzője volt.

 Hende: az egész honvédelmi rendszert át kell tekinteni

A leendő honvédelmi miniszter szerint a honvédelem egész rendszerét át kell tekinteni, aminek csak egy része a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség.

A leendő honvédelmi miniszter szerint a honvédelem egész rendszerét át kell tekinteni, aminek csak egy része a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség.

 Hende Csaba hétfőn a Parlamentben az Orbán-kormány majdani minisztereit bemutató sajtóeseményt követően nyilatkozott az MTI-nek és elmondta, hogy a minisztériumon, a honvédségen túl fontosak az olyan kérdések is, mint a társadalom, vagy a gazdaság szereplőinek viszonya a honvédséggel. A részterületekre vonatkozó döntéseket azonban egyazon rendszerbe ágyazva kell meghozni - fűzte hozzá.
 
"Tehát nem kiragadva, hanem az egészet kell látni, és ebben az átfogó szemléletben szeretném megközelíteni a honvédelem ügyét" - hangsúlyozta Hende Csaba.

A leendő honvédelmi tárcavezető elmondta, hogy egyelőre csak vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki;  közvetlen környezetében van három volt vezérkari főnök is, akik rendelkezésére állnak és segítségére vannak az előkészítésben.

A honvédelmi tárcát érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban azt mondta: "elhatározott szándékom, hogy a rendet és a fegyelmet minden eszközzel helyre fogom állítani a Honvédelmi Minisztériumban és a honvédségben is". A missziókról annyit közölt, hogy a legfontosabb kérdés az abban szolgáló katonák biztonsága. E tekintetben azt tervezi, hogy személyesen is meglátogat több missziót és a legrövidebb időn belül lépéseket kíván hozni a katonák biztonságának fokozására.

Egyúttal kitért arra is, hogy nagyon fontosnak tartja a misszióban lévő katonák itthon maradt családtagjairól való gondoskodást. Ezt intézményesíteni kell - fűzte hozzá.  Közlése szerint a katonai titkosszolgálatok átszervezése további egyeztetéseket igényel és nem vetődött fel, hogy a minisztérium elköltözzön a Balaton utcából.

 Hende Csaba hétfőn a Parlamentben az Orbán-kormány majdani minisztereit bemutató sajtóeseményt követően nyilatkozott az MTI-nek és elmondta, hogy a minisztériumon, a honvédségen túl fontosak az olyan kérdések is, mint a társadalom, vagy a gazdaság szereplőinek viszonya a honvédséggel. A részterületekre vonatkozó döntéseket azonban egyazon rendszerbe ágyazva kell meghozni - fűzte hozzá.
 
"Tehát nem kiragadva, hanem az egészet kell látni, és ebben az átfogó szemléletben szeretném megközelíteni a honvédelem ügyét" - hangsúlyozta Hende Csaba.

A leendő honvédelmi tárcavezető elmondta, hogy egyelőre csak vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki;  közvetlen környezetében van három volt vezérkari főnök is, akik rendelkezésére állnak és segítségére vannak az előkészítésben.

A honvédelmi tárcát érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban azt mondta: "elhatározott szándékom, hogy a rendet és a fegyelmet minden eszközzel helyre fogom állítani a Honvédelmi Minisztériumban és a honvédségben is". A missziókról annyit közölt, hogy a legfontosabb kérdés az abban szolgáló katonák biztonsága. E tekintetben azt tervezi, hogy személyesen is meglátogat több missziót és a legrövidebb időn belül lépéseket kíván hozni a katonák biztonságának fokozására.

Egyúttal kitért arra is, hogy nagyon fontosnak tartja a misszióban lévő katonák itthon maradt családtagjairól való gondoskodást. Ezt intézményesíteni kell - fűzte hozzá.  Közlése szerint a katonai titkosszolgálatok átszervezése további egyeztetéseket igényel és nem vetődött fel, hogy a minisztérium elköltözzön a Balaton utcából.

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként

OLDALTÖRÉS: Navracsics Tibor a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként

Navracsics Tibor a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként

1966. június 13-án született Veszprémben. 1990-ben az ELTE állam- és jogtudományi karán kapott diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd lett, majd az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított az egyetemen. 1997-től adjunktusként, majd 1999-től docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból. 

1997-2000-ben a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára. 2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, 2006 májusától a párt elnökségének tagja. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 16-tól a Fidesz frakcióvezetője, 2006-2010-ben az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt. 2010-ben Veszprém megye 7. számú választókerületében ismét képviselővé választották.

1966. június 13-án született Veszprémben. 1990-ben az ELTE állam- és jogtudományi karán kapott diplomát. Ezt követően a Veszprémi Városi Bíróságon, a bírói szakvizsga letétele után pedig a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanársegéd lett, majd az 1996-97-es tanévben egy ösztöndíj segítségével Angliában, Brightonban tanított az egyetemen. 1997-től adjunktusként, majd 1999-től docensként oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben doktorált politikatudományból. 

1997-2000-ben a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára. 2003-tól a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, 2006 májusától a párt elnökségének tagja. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 16-tól a Fidesz frakcióvezetője, 2006-2010-ben az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt. 2010-ben Veszprém megye 7. számú választókerületében ismét képviselővé választották.

OLDALTÖRÉS: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

 Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

 Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

 Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

 Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes lesz az Orbán-kormányban

Semjén Zsolt  1962. augusztus 8-án Budapesten született. 1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus, 1997-ben a Phd fokozatot. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott.

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja, 1990-ben országos elnökségi, 1990-1991-ben intézőbizottsági tag, 1993-1994 között a fegyelmi és etikai bizottság elnöke, az I-II. kerületi szervezet elnöke, 1997-ben párt alelnöke volt. Varga László halála után, 2003 végén a KDNP elnökévé választották, majd 2006-ban megerősítették pártelnöki posztján. 

1994-ben a KDNP országos listájáról került be a Parlamentbe, ahol 1994-től jegyző, 1995-től frakcióvezető-helyettes volt. A frakció 1997-es megszűnése után független képviselő lett, majd novemberben az MDF-képviselőcsoporthoz csatlakozott. 

Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkáraként dolgozott. 2002 áprilisában Fidesz-MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot. 2006-tól Bács-Kiskun megye 7. választókerületének képviselője, s idén újraválasztották. 2006. május 16-tól a KDNP frakcióvezetője, s részt vett a parlament  emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság munkájában is. 
 
2010-ben Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki.

Semjén Zsolt  1962. augusztus 8-án Budapesten született. 1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus, 1997-ben a Phd fokozatot. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott.

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja, 1990-ben országos elnökségi, 1990-1991-ben intézőbizottsági tag, 1993-1994 között a fegyelmi és etikai bizottság elnöke, az I-II. kerületi szervezet elnöke, 1997-ben párt alelnöke volt. Varga László halála után, 2003 végén a KDNP elnökévé választották, majd 2006-ban megerősítették pártelnöki posztján. 

1994-ben a KDNP országos listájáról került be a Parlamentbe, ahol 1994-től jegyző, 1995-től frakcióvezető-helyettes volt. A frakció 1997-es megszűnése után független képviselő lett, majd novemberben az MDF-képviselőcsoporthoz csatlakozott. 

Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkáraként dolgozott. 2002 áprilisában Fidesz-MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot. 2006-tól Bács-Kiskun megye 7. választókerületének képviselője, s idén újraválasztották. 2006. május 16-tól a KDNP frakcióvezetője, s részt vett a parlament  emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság munkájában is. 
 
2010-ben Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki.

Semjén: széleskörű feladatok általános miniszterelnök-helyettesként

Semjén: széleskörű feladatok általános miniszterelnök-helyettesként

A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi posztot tölthet majd be. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.

A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi posztot tölthet majd be. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.

 A politikus az Orbán-kormány majdani minisztereit bemutató budapesti sajtóeseményt követően az MTI kérdésére azt mondta, hogy általános miniszterelnök-helyettesként széles feladatkörrel bírhat majd.      Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd.    

 A politikus az Orbán-kormány majdani minisztereit bemutató budapesti sajtóeseményt követően az MTI kérdésére azt mondta, hogy általános miniszterelnök-helyettesként széles feladatkörrel bírhat majd.      Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd. Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd.    

A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt". 

Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5-ike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta.      Elmondta azt is, hogy bizonyos egyházpolitikai kérdésekkel is szívesen foglakozna majd, hiszen az egyházak ügye a "szíve csücske".

OLDALTÖRÉS: Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Pintér Sándor vezetheti a Belügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 1948. július 3-án Budapesten született. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.

Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként dolgozott, 1972-től Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991 szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt.

1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő.  1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-től az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, s az igazgatóság tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította.  2003-től a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, és 2004-től ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.

 1948. július 3-án Budapesten született. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott.

Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként dolgozott, 1972-től Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991 szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt.

1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő.  1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-től az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, s az igazgatóság tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002-ben a Belügyminisztériumot irányította.  2003-től a Civil Biztonsági Szolgálat Rt. tulajdonos-elnöke, és 2004-től ismét az OTP Bank ZRt. igazgatóságának tagja volt.

Pintér Sándor: "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz"

Pintér Sándor: "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz"

Pintér Sándor belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén".

Pintér Sándor belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén".

 Az Orbán-kormány Belügyminisztériumának leendő vezetője hétfőn - azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterjelöltként mutatta be a Parlamentben - feladatairól úgy nyilatkozott, hogy ellenőriznie kell, jelenleg milyen állapotban van Magyarországon a közrend és a közbiztonság, illetve azt, hogy a rendőrség megfelel-e az ebből adódó a kihívásoknak, milyen változások kellenek.

Pintér Sándor közölte: a minisztérium felépítéséről, az ahhoz tartozó területekről, államtitkárokról majd azt követően tud beszélni, ha eldőlt a leendő struktúra.

Az MTI kérdésére, hogy módosítani kell-e a rendőrségi törvényt a több rendőr munkába állásához, azt válaszolta: elképzelhető, hogy törvénymódosítások lesznek ennek érdekében, de nemcsak azt jelenti a több rendőr munkába állítása, hogy új rendőröket vesznek fel, hanem azt is, hogy több rendőrnek a szolgálati területét megváltoztatják, új helyen új feladatra küldik őket.
 
Az MTI felvetésére, hogy mikortól érezhetik az állampolgárok a közbiztonság megerősödését, azt felelte: "szeretném mihamarabb azt éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén".

Elképzelhető, hogy az önkormányzatok is a Belügyminisztériumhoz tartoznak majd - válaszolta az MTI-nek, de arra a kérdésre, hogy mely önkormányzati feladatok kerülnek az államhoz, azt felelte: több szervezeti kérdést még nem döntöttek el, ezekről később tud beszámolni.

Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat miként szervezné át, azt válaszolta: ezt akkor kell eldönteni, ha azok a tárcához tartoznak majd. Arra, hogy szeretne-e új vezetőket a rendőrség élére, azt mondta: a mostani vezetés jelentős részével együtt szeretne dolgozni.

Pintér Sándor közölte még, hogy felül kell vizsgálni, a regionalizálásnak nevezett bűnügyi munka meghozta-e azt az eredményt, amelyet célul tűztek ki.

 Az Orbán-kormány Belügyminisztériumának leendő vezetője hétfőn - azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterjelöltként mutatta be a Parlamentben - feladatairól úgy nyilatkozott, hogy ellenőriznie kell, jelenleg milyen állapotban van Magyarországon a közrend és a közbiztonság, illetve azt, hogy a rendőrség megfelel-e az ebből adódó a kihívásoknak, milyen változások kellenek.

Pintér Sándor közölte: a minisztérium felépítéséről, az ahhoz tartozó területekről, államtitkárokról majd azt követően tud beszélni, ha eldőlt a leendő struktúra.

Az MTI kérdésére, hogy módosítani kell-e a rendőrségi törvényt a több rendőr munkába állásához, azt válaszolta: elképzelhető, hogy törvénymódosítások lesznek ennek érdekében, de nemcsak azt jelenti a több rendőr munkába állítása, hogy új rendőröket vesznek fel, hanem azt is, hogy több rendőrnek a szolgálati területét megváltoztatják, új helyen új feladatra küldik őket.
 
Az MTI felvetésére, hogy mikortól érezhetik az állampolgárok a közbiztonság megerősödését, azt felelte: "szeretném mihamarabb azt éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén".

Elképzelhető, hogy az önkormányzatok is a Belügyminisztériumhoz tartoznak majd - válaszolta az MTI-nek, de arra a kérdésre, hogy mely önkormányzati feladatok kerülnek az államhoz, azt felelte: több szervezeti kérdést még nem döntöttek el, ezekről később tud beszámolni.

Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat miként szervezné át, azt válaszolta: ezt akkor kell eldönteni, ha azok a tárcához tartoznak majd. Arra, hogy szeretne-e új vezetőket a rendőrség élére, azt mondta: a mostani vezetés jelentős részével együtt szeretne dolgozni.

Pintér Sándor közölte még, hogy felül kell vizsgálni, a regionalizálásnak nevezett bűnügyi munka meghozta-e azt az eredményt, amelyet célul tűztek ki.

OLDALTÖRÉS: Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

1944. április 5-én született Kolozsvárott. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, 2002-2009 között elnöke. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, majd 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója. Magyar és idegen nyelven számos publikációja jelent meg.Martonyi: az ország hitelességétől függ az érdekérvényesítés hitelessége is

OLDALTÖRÉS: Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

 Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

1944. április 5-én született Kolozsvárott. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, 2002-2009 között elnöke. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, majd 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója. Magyar és idegen nyelven számos publikációja jelent meg.Martonyi: az ország hitelességétől függ az érdekérvényesítés hitelessége is

 Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

1944. április 5-én született Kolozsvárott. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, 2002-2009 között elnöke. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, majd 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója. Magyar és idegen nyelven számos publikációja jelent meg.Martonyi: az ország hitelességétől függ az érdekérvényesítés hitelessége is

 Martonyi János irányíthatja a Külügyminisztériumot az Orbán-kormányban

1944. április 5-én született Kolozsvárott. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi vizsgát tett. 1968-ban a nemzetközi kereskedelmi jog témakörében a City of London College, 1970-ben a nemzetközi köz- és magánjog témakörében az Academy of International Law, Hága keretében vett részt külföldi tanfolyamokon.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt.

Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990-92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

1994-98-ban, majd 2002-2009 között a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította.

1996-98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, 2002-2009 között elnöke. A Szabad Európa Központ elnöke, a Nézőpont Alapítvány kuratóriumának elnöke.

1987-től címzetes egyetemi docens, majd 1990-től az ELTE-n másodállású egyetemi docens, 1997-2000 között a szegedi tudományegyetem nemzetközi magánjogi tanszékvezető egyetemi docense, 2000-től egyetemi tanára. 1979 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója. Magyar és idegen nyelven számos publikációja jelent meg.Martonyi: az ország hitelességétől függ az érdekérvényesítés hitelessége is

Martonyi János szerint először az ország hitelét, önbizalmát kell helyreállítani, ezzel párhuzamosan kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni. A kettős állampolgárságról azt mondta: nincs arról szó, hogy egy törvénnyel automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyar állampolgárságot kap.

A politikus azt követően nyilatkozott, hogy Orbán Viktor hétfőn bemutatta leendő kormányát, amelyben Martonyi János vezetheti a Külügyminisztériumot.

A leendő miniszter azt mondta: helyre kell állítani Magyarország hitelét, önbizalmát, ezeknek elsősorban belső feltételei vannak, azokat kell megteremteni. "Vissza kell nyernünk a belső erőnket, a hitelességünket, és akkor az érdekérvényesítésünk is sokkal hitelesebb lehet" - fogalmazott.

A szomszédságpolitikában ugyanez a helyzet - fűzte hozzá -, azaz világosan, határozottan meg kell mondani az álláspontunkat, azok mellett ki kell tartanunk. Martonyi János szerint e területen folyamatos dialógusra van szükség, arra, hogy ha valamilyen feszültség megjelenik, akkor azt azonnal kezelni kell, napi kapcsolatba kell lenni a szomszédjainkkal, fel kell használnunk a kétoldalú kereteket, a visegrádi együttműködést.

Hangsúlyozta: a közép-európai együttműködés eszközrendszer egy újfajta szomszédságpolitikához, ehhez erős Magyarországra, egy magában és a többiekben bízó országra van szükség.

A leendő külügyminiszter közölte: "itthon kell először megújulnunk, rendbe kell tenni a gazdaságot, a közbiztonságot, az egészségügyet, és ezekkel egyidejűleg kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni".

Kettős állampolgárság kapcsán megismételte, azt akkor kaphatják meg a szomszédos országokban élő magyarok, ha majd a törvénymódosítás után élnek a lehetőséggel és egyéni eljárás keretében kérik a magyar állampolgárságot állandó letelepedés nélkül is, és akkor azt egyéni eljárás keretében meg fogják kapni. 

Nincs arról szó - tette hozzá -, hogy egy magyar törvény automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyarnak állampolgárságot ad.

Martonyi János hangsúlyozta: ugyanazt a bánásmódot szeretnék megadni a szomszédos országokban élő magyaroknak, mint amit a világ többi országában élő magyarok élveznek, és a hátrányos megkülönböztetést szeretnék megszüntetni.

Meg akarjuk adni a lehetőségét annak, hogy a szomszédos országokban élő magyarok ugyanolyan feltételekkel nyerjék el az állampolgárságot, mint amit ezt a világ többi országában élő magyar élvezi - húzta alá.

Kijelentette: a tervezett magyar szabályozás nem fog eltérni a szomszédos országokban lévő, hasonló szabályozástól, legyen szó Romániáról, Szerbiáról, Horvátországról, Szlovákiáról.

Fontos, szimbolikus kérdés, de viszonylag egyszerű törvénymódosítással megoldható - fogalmazott Martonyi János.  Arra a kérdésre, mikortól történhet ez meg, azt válaszolta: majd a megalakuló parlament eldönti, hogy mit milyen sorrendben lép meg.

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban.

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban.

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban.

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban.

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

 Matolcsy György vezeti majd a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Orbán-kormányban

 1955. július 18-án született Budapesten. 

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a megélénkülő gazdasági reform-előkészítő munkákban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta.

1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 

1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott.

1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.

A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott. 2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2003 óta a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.

1981-ben doktori disszertációt írt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.

 1955. július 18-án született Budapesten. 

A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a megélénkülő gazdasági reform-előkészítő munkákban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta.

1986-ban, az Intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 

1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott.

1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett.

A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott. 2003-2007 között a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2003 óta a Fidesz tagja. 2006 óta Bács-Kiskun megyei területi listán országgyűlési képviselő, 2006-2010 között részt vett a gazdasági és informatikai bizottság munkájában.

1981-ben doktori disszertációt írt a holding forma magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről, az 1980-as évektől rendszeresen publikál és több könyvet is írt.

OLDALTÖRÉS: Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója az Orbán-kormányban

 Fellegi Tamás médiaüzletember 1956-ban született Budapesten. Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. Hazatérve a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, majd egyik alapítója az ELTE Társadalomtudományi, később nevén Bibó István Szakkollégiumnak, ahol kurzusvezető tanár volt. Alapítója és szerkesztője a Századvég folyóiratnak. Az 1980-as évek végén ismét az Egyesült Államokbeli Connecticut Egyetemen politikatudományból szerzett PhD fokozatot, s előadásokat tartott a New York-i New Schoolban is. 

1993-ban végleg hazatért, docensként tanított az ELTE állam- és jogtudományi karán, illetve óraadóként a Századvég Politikai Iskolán. 1993-94-ben a Fidesz elnökének politikai tanácsadója volt. 

1995-től a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft. ügyvezetője, 1996-tól a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, 2000-től az EuroAtlantic Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. 

2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-ben egy dán céggel közösen megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt.-t, amely 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak és kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. Az Infocenter.hu-ban lévő többségi tulajdonát 2010. április 23-án eladta.

 Fellegi Tamás médiaüzletember 1956-ban született Budapesten. Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. Hazatérve a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, majd egyik alapítója az ELTE Társadalomtudományi, később nevén Bibó István Szakkollégiumnak, ahol kurzusvezető tanár volt. Alapítója és szerkesztője a Századvég folyóiratnak. Az 1980-as évek végén ismét az Egyesült Államokbeli Connecticut Egyetemen politikatudományból szerzett PhD fokozatot, s előadásokat tartott a New York-i New Schoolban is. 

1993-ban végleg hazatért, docensként tanított az ELTE állam- és jogtudományi karán, illetve óraadóként a Századvég Politikai Iskolán. 1993-94-ben a Fidesz elnökének politikai tanácsadója volt. 

1995-től a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft. ügyvezetője, 1996-tól a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, 2000-től az EuroAtlantic Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. 

2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-ben egy dán céggel közösen megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt.-t, amely 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak és kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. Az Infocenter.hu-ban lévő többségi tulajdonát 2010. április 23-án eladta.

OLDALTÖRÉS: Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

 Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

 Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

 Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

 Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

 Réthelyi Miklós vezetheti a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát az Orbán-kormányban

1939. június 8-án született Zalaegerszegen. 1963-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott diplomát többek között Szentágothai János tanítványaként.

1963-tól - professzorával együtt - a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott, 1986-tól egyetemi tanár, 1994-2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója.

1991-ben, az első szabad rektorválasztáson, négy jelölt közül őt választották a SOTE vezetőjének. 1995-től öt éven át vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője. 

Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998-99-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője, 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 

1994-2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság, valamint az Informatikai Bizottság tagja. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottság titkára. 

1973-ban elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, 1983-ban az orvostudomány doktora címet. Munkásságát 1991-ben Akadémiai Díjjal, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Több mint 80 publikáció szerzője.

1939. június 8-án született Zalaegerszegen. 1963-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott diplomát többek között Szentágothai János tanítványaként.

1963-tól - professzorával együtt - a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott, 1986-tól egyetemi tanár, 1994-2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója.

1991-ben, az első szabad rektorválasztáson, négy jelölt közül őt választották a SOTE vezetőjének. 1995-től öt éven át vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője. 

Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998-99-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője, 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 

1994-2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság, valamint az Informatikai Bizottság tagja. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottság titkára. 

1973-ban elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, 1983-ban az orvostudomány doktora címet. Munkásságát 1991-ben Akadémiai Díjjal, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Több mint 80 publikáció szerzője.

OLDALTÖRÉS: Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

OLDALTÖRÉS: Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 Fazekas Sándor lesz a vidékfejlesztési miniszter az Orbán-kormányban

 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. 

Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa lett, 1990 óta Karcag város polgármestere.  1989 óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998-2002-ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő és részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott.

1994-98-ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-98-ban, illetve 2002-2006-ben a Fidesz frakció vezetője volt.  

2010-ben a parlamenti választások első fordulójában Fidesz-KDNP területi listáján kapott mandátumot. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.

 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. 

Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa lett, 1990 óta Karcag város polgármestere.  1989 óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998-2002-ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő és részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott.

1994-98-ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994-98-ban, illetve 2002-2006-ben a Fidesz frakció vezetője volt.  

2010-ben a parlamenti választások első fordulójában Fidesz-KDNP területi listáján kapott mandátumot. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.