Oscar Wilde kontra Oliver Parker Dorian Grayről

Az előadás ismét teltházasra sikerült. A közönség soraiban felbullantak olyanok is, akik mind a négy előadást végigkísérték  vélhetően az irodalom és a filmek szerelmesei. Az Angol Szalon azonban nemcsak arra hivatott, hogy egyrészről az angolszász irodalom iránt érdeklődőket, másrészt pedig a filmek szerelmeseit vonzza, hanem a teázás és a süteményezés ceremóniájával a régi korok szalon hangulatát is elhozza, felidézze néhány óra erejéig. Nem történt ez másként most sem, a csütörtöki előadás alkalmával, amikor is maga Dorian Gray volt az est főszereplője.

Persze, mindezt Juhász Andreának, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Magyar Tanszékének volt tanárának köszönhettük, ugyanis előadásában a korszakba és Oscar Wilde magánéletébe helyezve mesélt a Dorian Gray arcképe című regényéről. Összefoglaló jellegű ámbár cseppet sem rövid előadásából az is megismerhette a regény történetét, hátterét, történelmi korszakát, aki ezidáig még nem hallott róla. Jól felépítetten először a korszakról, aztán a szerző életútjáról, majd magáról a műről és végül annak értelmezéséről, hatásáról mesélt.

- Oscar Wild az elátkozott szerzőt testesíti meg. 1895-ig az egyik legnépszerűbb írója hazájának, Angliának, majd történik egy hatalmas törés, és egyszer csak minden megváltozik, börtönben találjuk, majd néhány évvel később haláláról érkezik a hír. Az okot tulajdonképpen egy szerelmi viszony szolgáltatja: Wilde annak ellenére, hogy családja és felesége volt, együtt élt egy kiskorú, fiatal fiúval. Fajtalankodás vádjában minősült bűnösnek, amely vétség végetvetett népszerűségének, mondhatni karrierjének. Talán éppen ennek is köszönhető, hogy hazájában jó néhány évtizednek kell eltelnie, mire elismerik írói nagyságát, és ünnepelt szerzővé válik. Európában más volt a megítélése, kortársként is elismert írónak számított, játszották színházi darabjait, fordították műveit - mondta el Juhász Andrea, aki folytatta is: ha Oscar Wilde-re gondolunk, először talán a mesék, színdarabok jutnak eszünkbe, ezért is érdekes a Dorian Gray arcképe regénye.

Az előadó a továbbiakban ismertette a mű cselekményét, az esztétikai nézeteket, majd összevetette a művet a filmmmel. Oliver Parker Dorian Gray c. 2009-es filmje ugyanis merőben eltér a regénytől.

- Tulajdonképpen csak az eleje és valamelyest a vége egyezik, ennek ellenére a mű cselekményén nem változtat a rendező markánsan, csupán a megjelenítésen, a bűnök szemléltetésében - egészítette ki az előadó.

A film mély döbbenetet váltott ki a nézőkből, úgy ahogy a vásznon, a teremben is érezhető volt végig a feszültség. A kissé nyomasztó, érdekes érzésvilágot kiváltó film azonban sikert aratott a nézők körőben.
Az Angol Szalon rendezvénysorozat tehát végetért az idei évre. A szervezők a nagy sikerre való tekintettel már a következő sorozaton törik a fejüket.

Annyit elárultak, vélhetően márciustól indulnak újra az estek, s egyel több előadásra lehet majd számítani. A téma továbbra is az angolszász kultúra lesz.