Padlóra küldi az oktatást a kormány

Az országgyűlés november 30-án szavaz a jövő évi költségvetésről. Ha a tervezetet változatlan formában fogadják el, mintegy negyven milliárddal jut kevesebb az oktatás területére jövőre. A pedagógusok aláírásgyűjtéssel tilatkoznak a forráskivonás ellen.

A jövő évi költségvetés a tervek szerint mintegy 120 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól. Mivel a helyhatóságok költségvetésének jelentős része a nevelési-oktatási intézmények fenntartására megy el, a becslések szerint országszerte mintegy negyven milliárddal, Szombathelyen pedig négyszáz millióval jut kevesebb erre  területre 2010-ben. A Pedagógusok Szakszervezete  aláírásgyűjtéssel tiltakozik a tervezet elfogadása, valamint  a tanárokat érintő további keresetcsökkenés ellen.   

- A jövő évi költségvetés szerint mintegy 400 millió forinttal kevesebb állami normatívát kap az önkormányzat 2010-ben - mondja dr. Czeglédy Csaba, Szombathely oktatási ügyekért is felelős alpolgármestere.
 
- Mivel jogszabály tiltja, hogy a megkezdett tanév rendjén változtassunk, így a 2009-2010-es tanévben már nem eszközölhetünk költségcsökkentő intézkedéseket. Tavasszal kezdődhet meg a következő, 2010-2011-es tanév tervezése, s ezzel együtt a költségek lefaragására irányuló döntések foganatosítása. Ám tervezés ide vagy oda, ekkora mértékű elvonást nem lehet végrehajtani - vélekedik a megyeszékhely alpolgármestere.  - Már a falig hátráltunk. Az oktatási intézmények csúcsra járatott csoport- valamint osztálylétszámokkal működnek, így az intézmény-összevonás sem járható út - hangsúlyozza dr. Czeglédy Csaba.

- Úgy vélem, hogy a megyeszékhely oktatási rendszeréből még maximum 60-80 millió forint vonható ki, s a fennmaradó több száz millió forint a hiányt fogja növelni - hangsúlyozza az alpolgármester.
 
- A tervezett elvonás olyan mértékű, hogy az már az oktatás színvonalát veszélyezteti - vélekedik Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Szombathely Városi és Körzeti Bizottságának titkára. - Nincsen az oktatási rendszernek olyan pontja, amely ne szenvedne hátrányt, ha a költségvetési tervezet intézkedéseit foganatosítják. A gyermekétkeztetéstől a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásán át a pedagógusok továbbképzéséig, illetményéig minden területen elvonást tervez a kormányzat. Ha a tervezetet változatlan formában elfogadják, az oktatásra fordított összeg az alapszolgáltatásokat is éppen csak biztosítja, az azon felüli szolgáltatásokból komoly elvonást eszközöl.
 
- A tervezet elfogadása ellen szervezett aláírásgyűjtő-akció során Szombathelyen 1100, országosan mintegy 64 ezer aláírás gyűlt össze. Ebből is látszik, hogy a pedagógustársadalomnak ma a legtöbb problémát a bizonytalanság okozza. Az elbocsátás lehetősége mellett a folyamatos kereset-csökkenés is rányomja a bélyegét a szakmai munkára. A közszférában dolgozók az elmúlt három évben összesen mintegy 15 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedhettek el, s a tervezet további elvonásokat helyez kilátásba. Annak ellenére is tovább csökken a pedagógusok reálkeresete, hogy jövőre a közszolgálatban dolgozók két részletben összesen bruttó 98 ezer forint kereset-kiegészítésben részesülnek. Az illetménycsökkenés mellett felfüggesztik a pedagógusok kötelező továbbképzésére fordítható normatív támogatást, valamint megalázó mértékűre, évi négyezer forintra csökkenne a szakkönyvvásárlási támogatás, csökkenne az osztályfőnöki pótlék - sorolja a tervezet intézkedéseit Mitre-Károlyi Mária. Fennáll az a veszély is, hogy a létszámleépítések következtében valóban képzett, többdiplomás, tapasztalt pedagógusok kerülnek majd az utcára, s helyüket pályakezdő fiatalok veszik át határozott időre szóló szerződéssel, alacsonyabb bérrel. Emellett egyre elterjedtebb lesz majd a részmunkaidős foglalkoztatás. 

- A pedagógustársadalom mindennapjait áthatja az a jogos félelem, hogy a kormányzat a jövő évi költségvetéssel egy kényszerhelyzetet idéz elő, így a fenntartó önkormányzatok kénytelenek lesznek hozzányúlni a saját intézmény rendszerükhöz. Ha Szombathely esetében ez nem is jelenthet olyan drasztikus átszervezést, mint amit a város oktatási-rendszere 2007-ben elszenvedett, akkor is minden önkormányzati fenntartású intézmény komoly megszorításokra kényszerül majd - hangsúlyozza. - Az azóta eltelt két esztendő is szigorú takarékossággal telt. Egyre kevesebb jutott karbantartása, felújításra. A jövő évi költségvetés elfogadásának következtében egyebek mellett tovább nőhetnek az amúgy is magas osztálylétszámok, veszélybe kerülhetnek a csoport-bontások, a szakköri foglalkozások, a sport- és szabadidős foglalkozások, valamint a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésre fordítható időkeret is, miközben egyre növekszik a sajátos nevelésű igényű tanulók száma. Azért rendkívül ellentmondásos ez, mert az elmúlt időszak uniós jogharmonizációjával éppen az esélyegyenlőség megteremtése kapott hangsúlyt - véli Kiss Péter.

- Ám hiába a nemes cél, ha az anyagi feltételek hiányoznak. A számok pontos ismerete nélkül kijelenthető, hogy a nyugati határszélen az oktatásból történő újabb elvonás egyet jelent az osztrák iskolák elszívó hatásának növekedésével, a hazai iskolák fizikai állapotának nehezen visszafordítható leromlásával - vetíti előre az igazató.