Pótlék, támogatás, juttatás: a szociális rendszer Magyarországon

A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke az antirasszista világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy a kormány megkurtította a munkanélkülieket segítő támogatás összegét, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozta a mélyszegénységben élőket, köztük a cigányokat, így mintegy 30 százalékkal romlott az életszínvonal a cigányság körében. Horváth Aladár szerint a rendszerváltozás óta az elmúlt években került a legnyomorúságosabb körülmények közé a cigányság, a hatályos törvények alapján csak kilátástalan jövőt lehet vizionálni, és ezért az elmúlt húsz év politikája felelős.

A roma vezető által közöltek alapján az MTI megkereste a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. A szaktárca tájékoztatása szerint 2009-ben 1.241.863 család összesen 2.025.763 gyermeke részesült családi pótlékban. Ennek összege egygyermekes családoknál 12.200, egyedülálló szülők esetében pedig 13.700 forint volt, és ez az összeg az idén sem változott. A kétgyermekes családok 13.300, a három és több gyermeket nevelők 16 ezer forintot kaphatnak gyermekenként havonta, az egyedülálló szülők 1.500, illetve 1000 forinttal kapnak ennél többet.

Kőnig Éva, a tárca főosztályvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: ezt a fajta támogatási formát egy-két - az elszigetelt tanyavilágban élő - gyermek esetének kivételével minden szülő igénybe veszi, akárcsak a többi családtámogatási formát, így a gyest, a gyermeknevelési és az anyasági támogatást. Jövedelemtől, anyagi helyzettől függetlenül ezek a törvény szerint mindenkit megilletnek, ezt az emberek tudják és ki is használják - hangsúlyozta.
 
Az Országgyűlés a 2010-es költségvetést a kiadási oldalon mintegy 13.500 milliárd forinttal fogadta el, míg hiányként csaknem 900 milliárd forinttal számol.
 
Az Út a munkához program főbb adatai szerint rendszeres szociális segélyre a múlt évben összesen 28 milliárd 604 millió forintot fordítottak, rendelkezésre állási támogatásra (rát) 41 milliárd 495 millió forintot fizettek ki, míg közmunkára 51 milliárd 311 millió forintot utalt át a Magyar Államkincstár.

Rendszeres szociális segélyt a legtöbben, 212 ezren tavaly januárban kaptak, ez a szám augusztusra 32 ezerre csökkent és az év végén 33,5 ezer volt. A törvény szerint a rendszeres szociális segély a családi jövedelemhatárhoz igazodó, nem fix összeg, amely a mindenkori nettó minimálbérhez igazodva legfeljebb 60.236 forint lehet havonta.

A szociális ellátásokról szóló törvény alapján a települési önkormányzatok képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerülő, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő embereknek a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt adhat alkalmanként vagy havi rendszerességgel. Ez a támogatási forma rászorultsági alapon ítélhető meg.
 
Ma már nincs klasszikus munkanélküli segély, ezt a fajta támogatási formát kétféle járandóság váltotta fel.     Álláskeresési járadékot kaphat az, aki négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. A támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik: az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a maximális összeg a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének a 120 százaléka. A második szakaszban ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka, és maximum 179 napig adható. A minimálbér összege jelenleg 73.500 forint.

Az aktív korú, tartósan munkanélküli személy, ha számára nem tudnak sem közmunkát, sem képzést biztosítani, ilyenkor "rendelkezésre áll", és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ma 28.500 forint) kaphatja meg havonta. A törvény január elsejétől úgy rendelkezik, hogy erre a támogatásra egy családból csak egy ember jogosult.
 
Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodájának a vezetője  az MTI-nek csütörtökön úgy fogalmazott: hamis és sztereotip az a vélekedés, hogy ha a cigányságtól elvonnák a segélyeket, akkor az ország gazdasági problémája egyszeriben megoldódna. Ez az összeg ugyanis nagyon minimálisnak számít, s a kutatások szerint a cigányságon belül mintegy 100 ezer ember részesülhet ilyen jellegű szociális támogatásban.

A szakember azt hangsúlyozta: a szegénységben élő gyermekeknek csak a kisebbik hányada, 40 százaléka roma, és a több mint kétmillió, családi pótlékot igénylő gyermek között mintegy 400 ezer lehet a roma kisebbség aránya. Ha azonban a kormány ezt a támogatást elvonná, a cigányságon belül teljes lenne a nyomor - tette hozzá. 
 
Megemlítette: már zajlik az a felmérésük, amely azt kutatja, hogy a rát elvonása milyen életszínvonal-romlást okozott a szegények körében. Ferge Zsuzsa szerint átgondolatlan a család- és szociális támogatások reformja.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman úgy látja, hogy a szegénység, a gazdasági hátrányok halmozódása társadalmi kirekesztéshez vezet és a gazdasági recesszió hatására a társadalmi szolidaritás is csökken, pedig az összetartás elengedhetetlen feltétele egy társadalom, egy ország fejlődésének. Véleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy a magyar társadalomban is megjelent, sőt egyre erőteljesebbé válik a "bűnös szegénység" gondolata.