Rábafüzes: a németek kitelepítésére emlékeztek

Az 1945 -1949 közötti időszak a magyarországi németség történetének legfájdalmasabb korszaka: a kollektív felelősség elve alapján ekkor hajtották végre a kitelepítésüket. Több ezer embert űztek el a  szülőföldjéről úgy, hogy csupán a legszükségesebb holmijaikat vihették magukkal.

A Nemzeti Parasztpárt adta ki elsőként a jelszót,  amely később a sajtóban volt olvasható: "Ki az országból a sváb hazaárulókkal."  Rábafüzesről egyes adatok szerint 968 embert telepítettek ki, a falu lakosságának több mint 80 százalékát, de pontos adatokat a mai napig nem lehet tudni. A kitelepítések befejezése után is előfordult, hogy német családokat kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. 1948-1951. között  több rábafüzesi családnak el kellett hagynia a lakóhelyét; számukra a Hajdúságban jelöltek ki kényszerlakóhelyet, ahonnan csak 1955-1956-ban térhettek vissza.

Szombaton a kitelepítés 65. évfordulójára emlékeztek a rábafüzesi fiókkönyvtár udvarán. Ünnepi köszöntőt Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke mondott. Felidézte a több mint fél évszázaddal ezelőtti eseményeket, mondván: az egyén és a közösségek emlékezete apró mozaikokból tevődik össze.

- A mozaiknak a legkisebb darabja is fontos. Az egyén emlékezete saját sorsát örökíti meg, amiből létrejön a kollektív emlékezet. A hazaárulónak bélyegzett német ajkú honfitársak kitelepítése fájdalmas emléke a németségnek. A megpróbáltatásokat a jótékony idő tudja csak feledtetni. A mai nap üzenete: együtt vagyunk és együtt emlékezünk - fogalmazott Kovács Ferenc.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere is arról beszélt, hogy történelmünk egyik legszégyenteljesebb időszaka volt a kitelepítés, a potsdami egyezményre hivatkozva. Friedl Tamás, a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas és Zala Megyei Szövetségének elnöke szomorú, egyúttal örömteli eseménynek nevezte a szombati napot.

Az idő lecsendesítette a haragot  jelentette ki, azt kívánva, hogy az ünnep jó hangulatban, egymás megismerésével teljék. A résztvevők megkoszorúzták a fiókkönyvtár falán 2009-ben elhelyezett emléktáblát, majd a megemlékezés után kezdődött a hagyományos Heimattreffen, ahol Vas és Zalai megyei német nemzetiségi kultúrcsoportok adtak műsort.