Régészeti feltárás: Védmű, ágyúterasz, cölöpsor és várárok a Jurisics-várban

Tavaly ősszel kezdődtek a régészeti feltárások a megújulás, megszépülés előtt álló Jurisics-várban, amelyek most tavasszal folytatódtak. A Rácz Miklós régész vezetésével végzett munkálatok eredményei új adatokat szolgáltattak a vár építéstörténetének megismeréséhez.

A falszoros északnyugati részén a 13. századi saroktorony építését megelőző, középkori régészeti rétegeket figyeltek meg a régészek. Az északi szakasz elbontását a török ostrommal hozták összefüggésbe. A belső várfalat támasztó nagy támpillérek eredete ezzel a változással függ össze.

Az egyik támpillérnél megtalált, várárokra utaló felszínt egyelőre nem lehet közelebbről datálni, de feltehető, hogy már a falszoros bontása után keletkezett. A vastag feltöltésben egy cölöpsort helyeztek el, amely a külső várfalat ezen a szakaszon helyettesítő, kettős cölöpsorból álló, földdel kitöltött erődítésfal része lehetett.

A szakemberek szerint a védmű megszüntetésével függ össze a nagy támpillér építése, amely az 1532-es ostromban megsérült északi palotaszárny helyén létrehozott ágyúteraszt támasztotta meg.

A külső várfal álló szakaszának végénél megtalálták az egykori várárok alját. A falhoz épített utólagos támpillér és a falazatba befoglalt, negatívként megőrződött ferde támaszgerenda nyoma a fallal kapcsolatos statikai problémákra utal. Ez a szakemberek szerint sürgetőbbé tehették a várárok későbbi feltöltését.

Az elővárban két korábbi épületrész falmaradványait találták meg. A déli oldalon álló turistaszálló (egykori istálló) helyén vastag kőfalú korábbi épület állt. A vár felőli árok mentén, a várárokkal párhuzamos kőfal talán a várárok korábbi ellenfala volt.