2010.06.25. 12:15
Római kori állomás a Borostyánkő út mentén Nemescsónál
Római kori állomást találtak az egykori Borostyánkő út mentén, Nemescsónál. A történelmi kereskedelmi út infrastruktúráját az Osztrák Régészeti Intézet Közép-európai régészeti részlege vizsgálja.
A szombathelyi Savaria Múzeummal, dr. Kiss Péterrel együttműködve sikerült a Borostyánkő út egy fontos lelőhelyét megismerni.Az osztrák kutató Dr. Stefan Groh.
A régészet új módszereivel dolgoztak: mágneses kutatószerkezettel és radarral végeztek geofizikai méréseket. A szisztematikus terepbejárások során fedezték fel az egykor 500 négyzetméter nagyságú római kori útállomást. Az állomás valaha egy nagyméretű, részben fedett belső udvarral rendelkezett, valamint oldalsó, toronyszerű helyiségekkel. Az épülettől északra feltehetően egy temető található több sírépítménnyel. Tőle délre és nyugatra szemetesgödrök vannak.
Az épületről rekonstrukciós rajz készült, amely kétemeletesnek mutatja a házat, oldalsó szárnyakkal, belső udvarral. A leletanyag elemzése alapján a nemescsói útállomást a Kr. u. 2. században építették. A Kr. u. 4. században az épületet elhagyták. Hasonló építményt évtizedekkel korábban Sorokpolányban tártak fel a Borostyánkő út mentén Sorokpolány határában, Szombathelytől körülbelül 12 kilométerre délre. A Nemescsónál újonnan megismert útállomás mintegy 12 kilométerre északra fekszik.
- Stefan Groh-val egy nemzetközi konferenciáról ismertük egymást, felvetettük, hogy jó lenne valamilyen közös kutatás. 2009-ben kötöttünk egy megállapodást, hogy 5 éven át a Borostyánkő út településeinek történetét, topográfiáját vizsgáljuk. Terepbejárásokból, légifotókról ismertem a helyet, mert kettős nyomvonalra lettem figyelmes. Tudtam, hogy itt lelőhely van - mondta dr. Kiss Péter régész. - Ezért javasoltam kutatási témául a nemescsói útállomást. Tóth Endre korábban húzott itt egy kutatóárkot, és falalapozásokat látott. Ezért emeltük ezt a helyszínt kutatás tárgyává.
Az osztrák-magyar régészeti projekt a Borostyánkő utat kutatja öt éven át
Az osztrák régészek római autópályának nevezik a Borostyánkő utat, ami hét méter széles, tömör kavicsozott főút volt, amelyen a Római Birodalom északi határától, Carnuntumtól az Adriai-tengerig lehetett utazni.
A Borostyánkő út e szakaszán az útállomások helyét az ökörfogatok által egy nap alatt megtett távolság határozta meg. Az útállomásokon fogatot lehetett váltani ésvagy ott éjszakázni. A lovakat és ökröket meg kellett etetni.
A római korban 10-14 kilométerenként létesítettek kisebb útállomásokat, őrhelyeket, minden 20-28 km után elérhető volt egy-egy nagyobb, infrastruktúrával rendelkező helység, és 50-70 km után következett egy városi település.
