Rozsdásodás: tetszhalott vasi gyárak és üzemek

Barna mezős beruházás, rozsdátlanítás, rekultivált lakótelep: a civilek számára új, az építész szakma számára már naponta használatos fogalmak. A legutóbbi urbanisztai nyári egytemen is az volt az egyik fő téma, miként lehetne újjáéleszteni elhagyott, lepusztult, de fontos helyen álló és nagyértékű ingatanjainkat.

Kozma Gábor

Rozsda marta és még sokáig nem ragyogó ingatlanokkal van lassan tele az ország.

- Városaink egyik legégetőbb problémája az úgynevezett barna mezős területek kezelése a várostesten belül. Történelmi örökségünk egy része rozsdafolt formájában maradt ránk, elcsúfítva a városképet, környezetvédelmi, tulajdonjogi és egyéb problémákkal terhelve lakókörnyezetünket - mondja Lakézi Gábor okleveles építészmérnök-közgazdász.
  
Rendszerint a gazdasági átalakulás során tönkrement, megszüntetett cégek régi, korszerűtlen üzemi területei, illetve a korábban évtizedekig itt állomásozott szovjet csapatok által használt egykori katonai objektumok váltak elhagyatottá és romlottak le a végletekig, egyre inkább elveszítve a rehabilitáció, az újbóli hasznosítás esélyét is. Ezek a létesítmények a maguk idejében többnyire kieső peremterületeken épültek funkciójuk is ezt kívánta, mára azonban a város körülnőtte őket olyannyira, hogy némelyikük már a városközpont részét képezi.

Lakézi Gábor szerint a megoldások megtalálásához kreatív ötleteken túl a magántőke és az önkormányzatok összefogására és lehetőség szerint pályázati források bevonására is szükség van. Mindezeket egyidejűleg megmozgatni, teszi hozzá, hihetetlen erőfeszítéseket igényel. Pedig olyan nagy értékű, elhagyott ingatlanvagyonról van szó, amelynek rendezése már-már nemzeti érdek. 
 
- Szombathelyen is számos testes rozsdafolt található - folytatja az építész. 
  
- A nagy klasszikus a 11-es Huszár Laktanya műemléki védettség alatt álló épületegyüttesével és 25 hektáros területével. Tulajdonviszonyainak rendezése évtizedes probléma volt, de azt követően sem sikerült a hasznosítás terén előre lépni. Mindössze két épület hasznosult az egykori tiszti lakásokon kívül napjainkig. A többinél az állagromlás és a vandál pusztítások nyoma ijesztő állapotokat eredményezett. A Cipőgyár területe központi fekvésű, értékes területen szintén változatlan állapotban vár befektetőre. A tulajdonos az épületek részleges bérbeadásával elérte, hogy az épületek nem lettek a laktanyához hasonlóan az enyészeté, de a megújulás városképi, városszerkezeti okokból itt is kívánatos lenne - teszi  hozzá. 
 
Nemrég ismét felcsillant a remény, hogy a korábban lebontott egykori ÉDÁSZ telephely helyén tervezett Magellán Center beruházása új lendületet kaphat, eltűnhet a gödör és gaztenger. De mi lesz más roszdáinkkal? A valamikori nagyüzemek maradványai lehangolók, egy ígéretesnek indult, mára válságba torkolló korszak mementói. Omlik a Szövőgyár, leszámítva néhány részlegének hasznosítását. Bomlik a Latex, s funkcióját veszítette a néhai Tanép is. Elemeire bomlott a Vasép, bezárt a körmendi Cipőgyár. 

- A példákat sajnos hosszan lehetne még folytatni, de ezek is mutatják számunkra, hogy a város, a városok  fejlődése milyen zökkenőkkel halad az ilyenfajta kátyúkkal tűzdelt úton - összegez Lakézi Gábor, aki történelmi távlatokra utava jegyzi meg, hogy régen a tűzvészek elrendezték az hasonló problémákat, de ha nem, akkor kérlelhetetlen hatalmasságok végeztették el a takarítást. Civilizált korunkban azonban rengeteg időt, pénzt, energiát igényel a rozsdátlanítás. Egy-egy ilyen feladatra, úgy tűnik, néha talán egy emberöltő sem elég. 
 
Heckenast János szombathelyi főépítész, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem alapítója is létező foltokról beszél. Nagy érdeklődés kísérte előadását.
 
- A probléma szerintem az, hogy tudunk-e új rozsdafoltokat gyártani... Tudunk. A Kőszegi utcában lévő parkolólemez, vagy az ÉDÁSZ volt területe, az SZTK, a Kovács Szálló tömbje már új rozsdakort jelöl. Sovány vigasz, hogy mondjuk Nagykanizsán rosszabb a helyzet. Akadnak érdekes jelenségek is. A szombathelyi Tejipar csaknem zöldmezős beruházássá lett, annyira visszabontották. Mindezen jelenségek számomra azt üzenik, hogy el kell kerülni az új rozsdát, találjunk megfelelő funkciót az adott ingatlannak. Vannak jó példák, mikor is az adott épület továbbéltetése megvalósult, mondjuk a Vérellátó esetében. Ellenpontként visszont ott az Éhen-téri vasút-buszpályaudvar, amely jól tükrözi a beruházói bizonytalanságot. Szerintem távlati tervezésre lenne szükség. Ilyet Oszkón tapasztaltam, egy helyi egyesületnél. Évtizedekkel előre gondolkodnak, így  mind ők, mind a környező vidék virágzik. Távlatos tervezéssel kivédhetők a jövő rozsdái. 

Tönkrement munkahelyek

A rendszerváltás után kártyavárként dőltek össze a vasi nagyüzemek. Kínos és botrányos halódás után bezárt a Remix, tönkrement a Szövőgyár, leépült a Latex, a Járműjavító, a körmendi Cipőgyár.

Az elsüllyedő üzemek munkanélküliek tízezreit termelték. Ezt a sokkot a mai napig nem heverte ki a vasi gazdaság.

A válság miatt újratermelődik az ingatlan rozsda: kisüzemek, telephelyek sora néptelenedik el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!