Sufni Motors Hungary: gattert házilag

Az önjáró gatterok (fűrészgépek) műfaja hosszú évtizedeken át virágzott, ma már egyre kevésbé keresett foglalkozás ez, az előre összevágott tűzifa és a gázfűtés térhódításával ma már kevesebb fűrészes járja a falvakat. Régen még nagy népszerűségnek örvendett fűrészesnek állni, így önjáró gatterok széles tárházát láthattuk felvonulni az utakon. Eleinte még csak körfűrészeket hordoztak az emberek házról-házra, aztán valakinek eszébe jutott, hogy önjáró fűrészt készít, tehát valamiféle járművet kell kissé átalakítani fűrészgéppé. Ezután sorra érkeztek a kisteherautókból, dzsippekből és traktorokból kialakított fűrészgépek. Napjainkban legtöbbször már csak  kiszuperált honvédségi GAZ-okat vagy traktorokat látni ilyen szerepkörben vagy az olyan nevenincs munkagépeket, mint amilyen Arthofer Lászlóék háza előtt szokott parkolni.

Arthofer Lászlóval már találkozhattak olvasóink egy épített dzsip nyomán, most fivéreivel és édesapjával épített autót – ha szabad így hívnom - mutatunk be. A családban csak „kisfűrész”-nek becézett autónak nincs neve, sem márkajelzése. Forgalmija szerint Munkagép, mely 1600 köbcentiméteres motorjával 10kW-os, vagyis 13,4 lóerős teljesítményre képes.

Mi építettük ezt a kis munkagépet, teljesen egyedi mind a küllemét, mind pedig a megoldásait tekintve. Kasztniját édesapám tervezte ilyen keskenyre, hogy még a szűk kapukon is be tudjon menni könnyedén vele – mesélte László, aki azt is elmondta, hogy az autó nagyon hangos, ezért csak kis távolságokra javallt utazni a kisfűrésszel. – Nagyon hangos menet közben az autó, hiszen az ember és a motor közt csupán csak egy fémlemez és némi üveg található. Emellett még a hajtás előre is van vezetve az autó elejéig, s onnan vissza a hátsó kerekekre, csak így tudtuk megoldani az erőátvitelt a kerekekre. – mondta el a hobbi-barkácsoló férfi, miközben kardántengelyek és gömbcsuklók bonyolult rendszerét mutatta meg nekünk.

A kisfűrész erőforrása egy hosszú löketű motor, melyet még az IFA gyártott - most ne a teherautóra gondoljanak, hiszen annak motorja vetekedne e kisfűrész komplett méreteivel – ezzel a motorral eredetileg generátorokat és különféle szivattyúkat hajtottak meg. Ehhez a motorhoz készítettek Arthoferék egy kasztnit, egy kis platóval, fűrésszel, és egy légszűrővel.

Az üzemanyag-befecskendezéses diesel motorról egy kardán tengely viszi előre a hajtást, majd onnan a sebváltón át meg a hátsó kerekekre. Eredetileg tömör gumikkal szerelték az autót, de azzal annyira rázós volt – lévén, hogy nincs lengéscsillapítás, csak fixen rögzített kerekek – hogy László később lecserélte levegős kerekekre. – Még így is elég rázós, de már jobb, mint tömörgumis korszakában. Hátul 15, elöl pedig 13 collos kerekek vannak, és elég magasan van az autó súlypontja.

Annak idején volt egy második világháborús kétéltű Volkswagen-ből készült gatterunk. Pesten járva láttunk egy ugyanilyen kétéltűt, amit egy szódás használt. Vele elegyedtünk szóba, s mondta ilyen autója bizony az egész országban csak neki van. Nagyon meglepődött, amikor elárultuk, hogy mi ilyennel fűrészelünk. Eljött Budapestről megnézni, majd hamar híre ment az autónknak. Hetente érkeztek megnézni, majd egyik nap megjelentek különféle „váll-laposok”, és közölték, hogy megvásárolnák az autót – emlékezett vissza László – egy platós Zillel érkeztek az autóért, ami azóta a Hadtörténeti múzeumban áll, visszaállítva eredeti állapotába. – amikor arra járunk, és bemegyünk a múzeumba én nem egy háborús járművet látok ott kiállítva, hanem egy jó öreg fűrészporos gattert, ami volánja mögött gyerekként én is sokszor ültem, s jártuk apámmal a falvakat.