Szombathely: határérték alatt a légszennyező anyagok

Vas megyére nem jellemző a nagyfokú iparosodottság, kis számban találhatók nagy iparvállalatok és ipari zónák. Az eleve aprófalvas megyében az ipari üzemekre is a közepes és kisebb méretek jellemzőek. A nagyobb üzemek főleg Szombathelyre települtek, de Sárváron, Szentgotthárdon, Kőszegen is létesültek nagy gyárak.

A privatizáció során a nagy állami vállalatok felaprózódtak és helyükön több apró társulás, magánvállalkozás jött létre. Ennek megfelelően a különböző technológiák széles skálája jelent meg, és velük együtt növekedett a légszennyező anyagok fajtája, a pontforrások száma.

- Vas megyében a térségre nagy hatással lévő erőművi vagy vegyipari technológiák nem üzemelnek, ami légszennyezési szempontból kedvező - magyarázza Bencsics Attila, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. De mi is az a légszennyezettség? 

A levegőminőségi állapotot a különböző forrásokból származó légszennyező anyagok együttes hatása okozza, a közlekedés, az ipar és a lakossági tüzelés kibocsátásai, valamint a természetes eredetű szennyezőanyagok együttesen határozzák meg.

A felügyelőségünknél rendelkezésre álló adatbázis alapján Vas megyében 296 légszennyező telephely található. A megye ipari eredetű nitrogén-oxid kibocsátása a 2009. évi légszennyezés mértéke éves bevallások alapján 318,5 tonna, szén-monoxid kibocsátása 478,3 tonna, a kén-dioxid kibocsátása 5,2 tonna, a szén-dioxid kibocsátása 127 ezer tonna, a szilárd nem toxikus por kibocsátása pedig 41 tonna volt - mondja Bita Boglárka, a felügyelőség levegő- és zajvédelmi osztályának vezetője.

 Ez vajon sok vagy kevés? 

- A 2009. évi kibocsátásról küldött bejelentések alapján megállapítható, hogy a megelőző két évhez képest  valamennyi Vas megyében üzemelő telephelyet figyelembe véve  összességében a kén-dioxid és a szén-monoxid kibocsátás nőtt, a szilárd anyag és a szén-dioxid kibocsátás csökkent, míg a nitrogén-oxid kibocsátás a korábbi évekkel nagyjából megegyező mértékű. A szerves oldószerek kibocsátott mennyisége növekedő tendenciát mutat  - mondja az osztályvezető.

A Nyugat-dunántúli Környzetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén folyamatos légszennyezettséget mérő, automata monitoring állomás nem üzemel. Vas megye légszennyezettségi állapotát az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat keretében két településen vizsgálják: Kőszegen a nitrogén-dioxid vizsgálatát végzik, Szombathelyen pedig négy mérőponton történik immisszió mérés, ebből két ponton nitrogén-dioxid, egy ponton nitrogén-dioxid, valamint szálló por és egy ponton szálló por meghatározását végzik. A nitrogén-dioxid mérése (24 órás átlagminták) folyamatosan, míg a szálló por mérése negyedévente két-két hét időtartamban (24 órás minták alapján) történik. 

- A mérési eredmények alapján a terület légszennyezettségi állapota általánosságban jónak mondható, a mérőhelyek többségén a légszennyező anyagok koncentrációja határérték alatti volt. Egyes mérőpontokon esetenként szálló por és nitrogén-dioxid tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltunk, az éves átlagok azonban nem haladják meg a határértéket - teszi hozzá Bita Boglárka.

A mérőpontok közül a legszennyezettebb értéket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. A felügyelőség a szombathelyi Vörösmarty és a Szent Márton utca kereszteződésében lévő székháza előtti mérőponton, amely a megyeszékhely legforgalmasabb csomópontja mellett található, a nitrogén-dioxid szennyezettség néhány esetben meghaladja a határértéket.

A szálló por mérőpontokon 2009-ben csupán egyetlen esetben haladta meg a 24 órás határértéket, míg 2010-ben az egyik mérőponton öt, a másik mérőponton pedig nyolc alkalommal lépte túl a 24 órás határértéket.

Vas megyében különösen a nagy forgalmat lebonyolító 8-as és 86-os számú főútvonalak településeken (városokon és falvakon egyaránt) áthaladó szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre a megépülő elkerülő utak jelenthetnek megoldást.

Szombathely három országos főút csomópontjában fekszik. A város közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében igen jelentős szerepet játszik az utóbbi évtizedben fokozatosan kiépült körgyűrű, mely a főútvonalak forgalmát a városon kívül vezeti el. Így a 86-os és 87-es főút teljes egészében megkerüli a várost.

A megkerülő útvonalak ellenére a városon belüli gépjárműforgalom növekvő tendenciát mutat. A közlekedési eredetű nitrogén-dioxid kibocsátás legjelentősebb emissziós forrásai a személygépkocsik, míg a szilárd légszennyező anyag döntő hányadát a tehergépjárművek bocsátják ki. A város összkibocsátását vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési eredetű nitrogén-oxid terhelés folyamatosan növekszik.

Az Aarhusi Egyezményen alapuló, az Európai Parlament és a Tanács az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és - szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló rendelet előírása szerint jelentést készítünk a rendeletben szereplő nagy volumenű ipari és mezőgazdasági üzemek meghatározott szennyezőanyagainak kibocsátásáról az Európai Bizottság számára.

- Illetékességi területünkön az egységes környezethasználati engedély köteles ipari kibocsátásokból származó szén-dioxid kibocsátás megközelítőleg 400 ezer tonna évente. A nagy létszámú állattartás jelentős ammónia és metán kibocsátással jár, amelyek üvegház gázként jelentős környezeti terhelést jelentenek. 2010-ben az illetékességi területünkön működő, a rendelet hatálya alá tartozó állattartó telepek összesen 864 tonna ammóniát és 327 tonna metánt bocsátottak ki - teszi hozzá Bita Boglárka.

A ZÖLDHATÓSÁG FŐ FELADATAI

A zöldhatóságok illetékességi területe nem a közigazgatási és statisztikai értelemben vett régiókhoz és megyei közigazgatási határokhoz, hanem a vízgyűjtő területekhez igazodik. Így a  szombathelyi hatóság  Zala megye teljes területén, Vas megye  (Répcelak térségének kivételével) nagy részén, néhány Győr-Moson-Sopron megyei, kettő Veszprém megyei településen, valamint Somogy Zalával határos részén folytatja tevékenységét. A zöldhatóság tevékenysége három részre tagolható: a hatósági feladatok ellátása mellett a környezeti monitoring, valamint az adatkezelést, a környezeti információs rendszer üzemeltetését, az adatok értékelését és  közreadását is magában foglaló igazgatási tevékenység tartozik a feladatai közé.