Tóth Ildikó érdemes művész

<b>VN</b> - A március 15-e alkalmából kitüntetett alkotók között ott van Tóth Ildikó Jászai-díjas színművész, aki a hivatalos indoklás szerint kiemelkedő, emlékezetes művészi munkássága elismeréseként kapta meg most a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze címet.

Ölbei Lívia

A március 15-e alkalmából kitüntetett alkotók között ott van Tóth Ildikó Jászai-díjas színművész, aki a hivatalos indoklás szerint kiemelkedő, emlékezetes művészi munkássága elismeréseként kapta meg most a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze címet. Mind kortárs, mind klasszikus darabokban, továbbá a filmművészetben is megmutatkozik színészi sokszínűsége, amely a szakma legmagasabb követelményeinek is megfelel. Ez itt az öröm tenyérnyi helye - és nem csak azért, mert Tóth Ildikó most a Weöres Sándor Színházat erősíti.

A szombathelyi közönség abban a szerencsés helyzetben van, hogy az elmúlt években több olyan, jelentős elő-adást is láthatott (a Művészetek Háza Márkus Emília-bérletében), amelyben Tóth Il- dikónak fontos-emlékezetes szerepe volt. Ezek az előadások ráadásul talán még a frissen alapított Weöres Sándor Színházról - a társulati létezésről - is elmondanak valamit. Azt, hogy a társulat érzékeny, szervesen fejlődő képződmény , amelynek alapja a biztonság és a szakmai bizalom. (Vagy fordítva: a társulat, ha jól működik, a színész életében a legbiztosabb pont.) Tóth Ildikó neve az elmúlt években szorosan összekötődött Novák Eszter rendező nevével. És mindkettejüké Tatabányával, ahol az a furcsa helyzet állt elő, hogy a befogadó színházként működő, vagyis állandó társulattal nem rendelkező Jászai Mari Színházban valahogy mégis kialakult egy virtuális társulat : nyilván a közös akaratnak, elszánásnak, érdeklődésnek köszönhetően. Fából csináltak vaskarikát: szép és fontos előadások születtek így.

Például A negyedik kapu, Kárpáti Péter klezmerjátéka. Aztán a Szerelem - Barta Lajos darabjából Novák Eszter szeretetteljes, emberi, lírai, dúdolható keringőt rendezett; benne Tóth Ildikó játszotta a legidősebb lányt a három közül. Aztán Az öldöklő tejcsarnok - Rejtő Jenő nyomán -, benne a tejcsarnokos Nany csodálatos, szó szerint változatos élete. (Érdemes lenne lépésről lépésre megnézni, hogy miképpen épültek egymásra Tóth Ildikó átváltozós szerepei: egészen A szecsuáni jólélekig, Sui Táig/Sen Téig.) Állandó szereplője ennek a történetnek a drámaíró és dramaturg Kárpáti Péter. Ő volt a dramaturgja A szecsuáni jólélek című Brecht-előadásnak is. Valószínűleg tőle származik az a betoldás , amely úgy ad tágabb dimenziókat a drámának, hogy közben szigorúan Brecht világán belül marad. Az esküvő előtt pilóta-vőlegénye vizsgáztatja Sen Tét. Tudsz-e három szál tealevélből öt csésze teát főzni? Nem. Tudsz-e aludni akkora szalmazsákon, amekkora a pap könyve? Egyedül nem. És itt következik a betoldás: Tudsz-e fából vaskarikát? Azt tudok. Sen Te a feltétel nélküli odaadás, tisztaság és jóság - Sui Ta a haszonelvű racionalitás. Egyetlen érem két oldala. Az előadás végén Tóth Ildikó még Sui Ta ruhájában - már Sen Te könnyeit sírta, miközben rásötétült a szín.

Ha meggondoljuk, mostanában a minőségi színháznak is az a legfontosabb jellemzője, hogy fából - vaskarika. Tóth Ildikó például nemrég olyan fogadósnőt játszott Cserhalmi Györggyel a keszthelyi kastélyparkban, hogy a nyáresti Hold szeme is elkerekedett az égen. (Nem voltak éppen színháziak a körülmények.)

A szombathelyi társulat most Cseresznyéskert-bemutatóra készül: a birtokára tavasszal visszatérő Ljubov Ranyevszkaját Tóth Ildikó játssza, Jordán-rendezésben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!