Továbbtanulás: itthon vagy külföldön?

A keretszámok módosítását követően az alapképzésben országos szinten teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak.

Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el. Egyes képzésekben  például gazdasági és bölcsészettudományi  jóval kevesebb az államilag finanszírozott hely. A diákok többsége szinte sokkot kapott, amikor meglátta a keretszámokat, mivel két éve tudatosan készülnek arra a pályára, ahol folytatnák tanulmányaikat. Most viszont dönteniük kellett: vagy kitartanak az álmaik mellett, s valahogy előteremtik a szükséges tandíjat és megélhetési költségeiket, vagy feladják terveiket, s olyan helyre jelentkeznek, ahol több az államilag támogatott hely.

Módos Tibor, a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatója elmondta, hogy az iskola tanulóin is úrrá lett az enyhe pánik, amikor szembesültek a keretszámokkal és a fizetendő tandíjjal. Hozzátette, hogy természetesen mindenki azon kezdett el gondolkodni, hogy a megváltozott körülmények között meg tudja-e valósítani álmait. A gimnáziumban senki nem változtatott emiatt továbbtanulási tervein. Az igazgató is arra ösztönözte a fiatalokat, hogy első helyen azt a szakot jelöljék meg, amelyről álmodtak, a többi helynél viszont a realitást vegyék alapul. Az igazgató kiemelte még, hogy az elsődleges információk alapján arra lehet következtetni, hogy az idén többen gondol ták úgy, hogy nem tanulnak tovább.

A vasi középiskolások közül egyre többen választanak ausztriai egyetemet. Két vasi, Ausztriában tanuló egyetemistát, Pados Erzsébetet és Kováts Lucát (a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium egykori diákjait) kérdeztük arról, milyen és mennyibe kerül a külföldi diákélet. Kíváncsiak voltunk arra is: vajon ők hogyan döntöttek volna idén.

-  Az ausztriai Fachhochschule Wiener Neustadt-ba járunk, Business Consultancy International szakra, ami marketinget, pénzügyet és közgazdaságtant foglal magába. Ilyen szakot német és angol nyelven is indítanak itt, mi az angolra járunk. Legfőképpen a jó lehetőségek vonzottak: német anyanyelvi környezetben, angolul tanulhatunk és az iskolában további idegen nyelvi képzések indulnak. Az iskola lehetőséget kínál arra, hogy egy félévet egy külföldi partneriskolánál töltsünk, a világ szinte bármely pontján. A nemzetközi környezet is imponált: csoporttársaink húsz országból érkeztek ide. Nem utolsó sorban a szállás és az iskola is magas színvonalú - mesélik.

-  A felvételi a magyar rendszertől teljesen eltérő, mert a pontszámok nem számítanak, csak felsőfokú angol nyelvvizsgára van szükség. Emellett egy interjún kellett részt vennünk. Jelentkezést egészen júniusig be lehet adni. Az iskola nem könnyű, de a tanárok minden feltételt biztosítanak ahhoz, hogy jó eredmények szülessenek. A németet nem használjuk olyan gyakran, az angol nyelv folyamatos használatához pedig egy hónapon belül hozzá lehet szokni  - állítják a lányok, de azért tegyük hozzá gyorsan: mindketten kéttannyelvű (magyar-angol) tagozatra jártak Kőszegen.

  - A kollégiumi díj havonta 250 euró, de ezen az áron egy kisebb lakás szobáját béreljük: saját konyhával, fürdővel, WC-vel felszerelve. Az iskolában 380 eurós tandíjat kell fizetni, de ez visszaigényelhető. A bolti árak valamivel magasabbak, ám mi legtöbbször itthon megvesszük az alapvető dolgokat. Igen, az idén is mindenképpen ezt választanánk, mert a tandíj kevesebb, mint otthon lesz, de nem ez lenne a döntő, hanem a karrierlehetőségek és az iskola színvonala - teszik hozzá a lányok.
 
A szülőknek kell áldozatot hozniuk

Nem irigylem azokat a tanulókat, akiknek most kellett eldönteniük, hol tanuljanak tovább. S nem irigylem a szülőket sem, hiszen nekik kellett nagy áldozatot hozniuk azért, hogy gyermekük valóra válthassa álmait. Sok szaknál annyira alacsony az államilag támogatott létszám, hogy szinte lehetetlen ezekre bejutni. Ilyenkor nincs más választás, ki kell fizetni a borsos tandíjat, ami szakonként átlag két-háromszázezer forint is lehet félévente. Ehhez még hozzájönnek a lakhatás, az utazás, a megélhetés költségei is, így a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Lassan ott tartunk, hogy olcsóbb lesz külföldön tanulni.