Veszélyben az ártéri épületek

Múlt hét elején kisebb riadalmat okozott az a politikusi kijelentés, mely szerint a legjobb volna ledózerolni az ártérre épült házakat. Így egy csapásra megoldódnának a gondok, elejét lehetne venni az árvízi károk jelentős részének, hiszen nem lennének épületek és ingóságok, melyeket elragadhatna az ár.

A felháborodás után némileg finomítottak a kijelentésen: lakóházakat nem dózerolnának le, csak a multinacionális cégek épületeit rombolnák földig. Megyénk szerencsés helyzetben van: egy-egy elszórtan épített házon kívül csak Csákánydoroszlóban található 10-12 ártérre épített lakóingatlan.

Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság igazgatója elmondta, hogy Magyarország egy medencében fekszik, így elméletileg, ha extrém mennyiségű csapadék esne, s nem lennének árvízvédelmi rendszerek, akkor az ország kétharmada a folyók, patakok áradása miatt víz alá kerülne. Ez azonban csak elmélet, ugyanis hazánkban is több helyen árvíztározók és töltések védik a lakott területeket. Ez a védelmi rendszer azonban nem mindenütt adott. - Régen előfordult, hogy engedély nélkül is építettek házakat oda, ahová egyébként nem lehet  - mondta Nádor István.  

Meg kellett ugyan kérdezni a hatóság véleményét, azonban sokan nem tartották be a javaslatokat. Ez oda vezetett, hogy az országban jó néhány olyan ház van, ami ártérre épült. A megyében ez nem jellemző. Egyetlen olyan hely van Vasban, ahol több ház is az ártérre épült, Csákánydoroszlóban a Dózsa-ligetben.

A völgybe épültek ezek a házak, s ha kiönt a Rába, akkor csak a homokzsákok védhetik meg a lakóingatlanokat. Műszaki megoldás lenne a problémára, az jelentős összegbe kerülne. Másutt megnyugtató a helyzet. Ezt igazolja, hogy a tavalyi rendkívüli árvíz idején az épületekben nem keletkezett komolyabb kár.

Az igazgató hozzátette, hogy ilyen területekre új építési engedélyt már nem adhatnak ki az önkormányzatok. Pár éve született egy jogszabály, mely kiköti, hogy ki kell jelölni a nagyvízi medreket. Figyelembe vették a hidrológiai adottságokat, a domborzati viszonyokat és ezek alapján kijelölték a folyó mértékadó árvízszintje által elöntésre kerülő területeket. A jogszabály szerint ezekre nem adható ki építési engedély, az ilyen telkekre a földhivatali nyilvántartásban építési korlátozás van érvényben.

Nemcsak a folyók veszélyeztethetik a házakat, hanem az extrém mennyiségű csapadék után a domboldalról, vagy a kis patakok völgyében lezúduló víz is okozhat gondot. Tavaly emiatt úszott el Kőszeg, Rönök és Velem is.

- Ez ellen nehéz védekezni - hangsúlyozta az igazgató. - Több mint tíz évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést arról,  hol lenne a legsürgetőbb záportározót építeni. Ez ugyanis a falu fölött visszatartaná a lefolyó víz nagy részét, megakadályozva a patak belterületi kiöntését. Akkor Vas megyében húsz ilyen helyet határoztunk meg, köztük volt a tavaly kárt szenvedett Rönök és Rábagyarmat is.  Ennek a megvalósulásának azonban anyagi feltételei vannak. -

Csákánydoroszlóban, a már említett Dózsa-ligetben közel húsz ház áll. A tulajdonosok tudták mivel jár, ha itt építkeznek, vállalták a kockázatot. Ha jön az ár  homokzsákokkal  védik ingatlanjaikat. Hétfőn kint jártunk a településen, s bár mindenkinek volt véleménye, legtöbben nem hangoztatták álláspontjukat.

Azt  elmondták, hogy tervbe van véve egy gát építése, ami nagy segítség lenne, ám a megvalósításra a költségek miatt még sokat kell várniuk. Az önkormányzat tavaly kiépített egy védelmi rendszert, ennek köszönhető, hogy nem öntött el mindent az ár. Ez azonban csak a Dózsa-liget egy részét óvja, másik részében még  félnek a víztől  tudtuk meg az ott élőktől.

Voltak, akik azt is nehezményezték, hogy csak utolsó pillanatban tudják meg, ha jön az ár, s kevesellték a homokzsákok számát is. Vannak, akik úgy vélik,  amióta több ponton is gátakkal, duzzasztóval szabályozzák a Rábát, azóta sokkal több víz érkezik a településre.

A polgármesteri hivatalban kérdésünkre elmondták,  500 millió forintba kerülne a gát kiépítése, ehhez az állam nem járul hozzá. Az önkormányzat nem tudja önerőből kifizetni a költségeket. Évente több millió forintba kerül a védelem, tavaly nyolc-kilencezer homokzsákot használtak fel.