Visszavenné az állam a szombathelyi börtön üzemeltetését

A spórolás jegyében a kormány száz, a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-projektet vizsgál át, köztük a szombathelyi börtön üzemeltetési szerződését is.

Kiss Tamás

A PPP (Public Private Partnership) projekt lényege, hogy valamely közfeladat ellátásához szükséges létesítmény létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe az állam - meghatározott díjazás ellenében - bevonja a magánszektort. A szerződésben vállalt futamidő - általában 20-30 év - végén úgynevezett maradványértéken a létesítmény állami tulajdonba kerül. Az elmúlt években döntően autópályák, oktatási és kulturális, valamint sportlétesítmények épültek PPP konstrukcióban, de ugyanígy készült a szombathelyi börtön is.

Mint arról korábban beszámoltunk: a 2008. nyarán átadott beruházás összköltsége mintegy 8,5-9 milliárd forintra rúgott, a ZÁÉV Zrt., a Mátra Holding Zrt. és a Future Zrt. alkotta tendergyőztes konzorciumnak azonban nem csak ezt az összeget, hanem 2023-ig a teljes üzemeltetés és karbantartás költségeit is vállalnia kellett. A PPP konstrukció értelmében a másfél évtizedes futamidő végéig az állam évente 1,91 milliárd forintos szolgáltatási díjat fizet a konzorciumnak. 

A PPP konstrukcióról szakmai berkekben  megoszlanak a vélemények, a kormány álláspontja azonban jó ideje ismert: új szerződéseket tavaly ősz óta nem kötnek, a jelenleg futóknál pedig a költségeket azonnal kifizetnék a magánbefektetőknek, a létesítményket pedig állami vagy önkormányzati tulajdonba vennék, illetve adnák.

(Az első magyar PPP-beruházást amúgy még az első Orbán-kabinet indította el, a szocialista kormányok idején viszont az akkori ellenzék már támadta ezt a módszert.)

A témáról nyilatkozva Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatási szerződéseket vizsgáló államtitkára néhány napja azt közölte, hogy a PPP konstrukcióban megvalósított beruházások hosszú távon 3 ezer milliárd forint állami elkötelezettséget jelentenek, és ennek az összegnek a mérséklése érdekében 100 projektet tekintenek át. Szavai szerint az idei költségvetést 120 milliárd forinttal terhelik a PPP-projektek, ebből az M5-ös és az M6-os autópályával kapcsolatos kiadások 99,1 milliárd forintot tesznek ki, a Művészetek Palotája 9,8 milliárd forint, a többi 10 milliárd forint alatti tétel.

Az autópályák kivételével a PPP-projektek magánbefektetőinek kiváltására 200 milliárd forintot irányoztak elő. Az államtitkár közlése szerint a sportlétesítményekhez köthető beruházásoknál a magánbefektetőkkel jól haladnak a tárgyalások, júniusban megállapodásra juthatnak. A két autópálya kivételével a többi projekteknél is elindultak az egyeztetések a szerződések megváltoztatására, és peren kívüli egyezség esetén ezek az idén lezárulhatnak.

Információink szerint a minisztérium illetékesei a szombathelyi börtönt üzemeltető konzorciummal is felvették a kapcsolatot, s megtették a (ki)vásárlási ajánlatukat.

Wortmann György, a konzorciumot vezető Mátra Holding Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre megerősítette, hogy valóban folynak a tárgyalások, ezek részleteiről azonban üzleti megfontolásokra hivatkozva nem kívánt beszélni, mint ahogy arról sem, hogy mit is szólnak a kormány kezdeményezéséhez.

A börtön működtetése - akár még idén - állami kézbe kerülhet, legalábbis, ha a minisztérium dűlőre tud jutni a mostani üzemeltetővel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!