Vulkánkitörés élőben - régi álma teljesült a kutatónak

Gadányi Péter nemrég tért haza Izlandról, a fiatal kutató az Eyjafjallajökull oldalában kitört vulkánt tanulmányozta. - Ez volt a tizedik utam Izlandra, minden évben megyek - mondja a kutató - , csoportokat is vezetek, illetve a doktori disszertációmhoz a szigeten végzem a kutatómunkámat. A bazaltlávában kialakult barlangokkal foglalkozom. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában dolgozom a Természetföldrajz tanszéken, ahol többek között vulkanológiát is tanítok. Barátaimmal többször gyalogosan átkeltünk már a szigeten, több ezer kilométert gyalogolva a sziget lakatlan területein. Magyarként mi keltünk át először a legnagyobb jégtakarón, a Vatnajökullon. Régi álmom volt már, hogy lássak egy igazi kitörést Izlandon.

Gadányi Péter a húsvéti szünetben utazott a szigetre, s múlt hét szombaton tért haza. A vulkánkitörés, melyet tanulmányozott, március 20-án kezdődött, s április 12-ig tartott, megelőzte a mostani nagy kitörést, amely már az Eyjafjallajökull jéggel kitöltött kráterében történt.

- A sziget nagy részét jégtakaró fedi, s sokszor előfordul, hogy a jég borította területen törnek ki vulkánok folytatja a tanár. A jégtakarók vastagsága helyenként az ezer métert is eléri. A vulkán, amelyet tanulmányozhattam éppen két jégtakaró, az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull között fekszik. Az ilyen kitörések során a vulkán sok jeget megolvaszt, melynek következtében a jégtakaró peremén levő gleccserekből áradás indul el a közelben lévő települések felé és a folyók irányába. Én szerencsés voltam, mert március 12-ig a kitöréshez olyan közel lehetett menni, amennyire azt a vulkáni bombaszórás engedte. A vulkán 1100 méteres magasságban van, és a mélyből, közvetlenül a földköpenyből bazaltláva tört a felszínre. A kitörést két irányból is meg tudtam közelíteni, és éjszaka is láthattam, illetve fotózhattam is. Az egyik feljutás nem volt egyszerű, mert izlandi viszonylatban is nagyon erős hóvihar fogadott. Ott még mínusz fokok voltak, több mint 100 kilométeres erejű szél tombolt, s fent a hegyen, a jégen, hátizsákostul is elfújt a szél.

Egy ilyen vulkánkitörést kisebb és közepes erejű földrengések is jelezhetnek előre, illetve kísérhetnek, mutatva, hogy a föld mélyének hasadékaiban felfelé nyomul az izzó kőzetolvadék, a magma. Néhány kisebb földrengést a fiatal kutató is átélt, bár az erejét nem érezte, az érdes, recsegő hangját viszont hallotta. 

A föld mélyén a hasadékokban nyomul felfelé a magma meséli a kutató. Ez a vulkáni hasadékon, illetve a kürtőn lávaszökőkút formájában jut fel a felszínre, s ebből indulnak el a lávafolyások. A láva 100-200 méter magasságig is kilökődött a kráterekből. A lávafolyások viszonylag lassan folynak, s két-három méterre is meg lehetett közelíteni a kitörést. Azért nem lehetett közelebb menni, mert a láva újra és újra összetöredező felszínéről kisebb-nagyobb szikladarabok gördültek le. Az érdekessége az volt a kitörésnek, hogy két lávafolyás is a közeli meredek szakadékba, egy kanyonba ömlött bele, s mint egy vízesés, olyan volt a lávazuhatag.  Éjszaka a kitörés leírhatatlanul szép jelenség, olyan színe volt, mint az izzó parázsnak a cserépkályhában. Ez a fény narancssárgára színezte a vulkán felett a hó olvadása miatt kialakuló fehér gőzfelhőt és a környező jégtakarókat.

Pétervári Tibor, az Országos Meteorológiai Szolgálat szombathelyi észlelője már a mostani kitörés következményeiről beszélt. Elmondta, hogy az izlandi vulkán hamufelhőjében nagy a szilícium-dioxid koncenrtáció, emiatt az anyag miatt vált elsősorban szükségessé a magas, vagyis a 3000 méter feletti légi közlekedés leállítása. Az anyag ugyanis károsíthatja a repülőgépek hajtőműveit.

A vulkáni felhő nagyjából 8-9000 méter magasságig jutott fel és haladt Európa felé folytatta az észlelő, legnagyobb mennyiségben a Skandináv-félsziget és a brit szigetek fölé. Onnan továbbhaladva észak-nyugati áramlatokkal ért el bennünket is. Közben fokozatosan hígult fel és lassan el is hagyja légterünket. A vulkán nem nyugodott meg, egyébként előfordulhatnak még újabb kitörések is. Mivel az északi félteken egy bizonyos magasságban állandósult nyugatias áramlatok vannak, ezért az izlandi vulkánok termései előbb-utóbb elérik Európát. Ez az anyag múlt hét végén volt felettünk, péntek-szombati csúccsal, hétfőre már elhagyta a térséget.

A kőszegi Jurisics gimnázium tanulóit is érintette a vulkánkitörés. Mátrai István tanár elmondta, hogy a gimnázium 13 diákja egy kétéves együttműködés kapcsán utazott volna szombaton Csehországba egy találkozóra. A busz el is indult reggel fél kilenckor, ám fél  tízkor vissza is fordultak. A találkozó azért maradt el, mert a légtérzár miatt más európai országok diákjai és tanárai nem ülhettek repülőre, s mivel ők nem vettek volna részt a találkozón, a magyar diákoknak és tanároknak saját zsebükből kellett volna fizetni a kint tartózkodást. A programot egy későbbi időben pótolják be.

- Éppen mára terveztünk négy ország részvételével egy projektet - tette hozzá a tanár , s nagyon aggódtunk, hogy a résztvevő országok képviselői nem érnek ide. A spanyolok és a portugálok nem tudtak repülőre szállni, viszont az olaszok már elindultak busszal. Három hónappal ezelőtt isteni sugallatra áthelyeztük a projektmegnyitót szombatról hétfő estére, vagyis mára. Ha ezt nem tettük volna meg, le kellett volna mondani a találkozót, hárommillió forintot buktunk volna. Hétfőn folyamatosan a repterek honlapjait néztük, s Spanyolországból és Portugáliából is felszállhattak a gépek, úgyhogy ideérnek a vendégeink.

Az egyik megyei utazási irodában is gondot okozott a légtérzár  tudtuk meg Simon Lajos irodavezetőtől. Sokan töröltették jegyeiket, visszakérték a pénzüket, de olyan is volt, aki későbbi időpontra tetette át a foglalását. A vezető hozzátette, szerencsére az utolsó járatuk még felszállt pénteken, s utas sem maradt külföldön, inkább azoknak okoztt gondot a légtérzár, akik hétvégén akartak elutazni.